
Siklódy Ferenc grafikusművész alkotását, a Csíksomlyói Szűzanya rézmetszetét adta át Füleki Zoltán alpolgármester Dr. Kovásznai Ágnes igazgatónak
Fotó: Xantus János Általános Iskola
Emléktáblát avattak, volt kiállításmegnyitó, rendhagyó történelemóra, ajándék és ünnepi műsor. Nem is csoda, mégis csak 140 éves Csíkszereda egyik legrégebbi iskolája. A Xantus János Általános Iskolát ünnepelték a napokban.
2019. október 28., 15:442019. október 28., 15:44
2019. október 28., 15:572019. október 28., 15:57
Csíkszereda egyik legrégibb iskolája, a csíktaplocai Xantus János Általános Iskola nemrégiben ünnepelte fennállásának 140. évfordulóját. Dr. Kovásznai Ágnes igazgató szerint kincs az, hogy egy oktatási intézmény 140 éves, valamint, hogy 210 éves múlttal rendelkezik a csíktaplocai egyházi oktatás.
– fogalmazott az igazgató. Az ünneplő közösséget Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere is köszöntötte és az intézmény 140. születésnapja alkalmából ajándékot adott át: Siklódy Ferenc grafikusművész alkotását, a Csíksomlyói Szűzanya rézmetszetét. Mint fogalmazott, azért hozta magával ezt az ajándékot, hogy a Csíksomlyói Szűzanya óvja meg továbbra is a nagy múltú iskolát.
Ünnepelt a kis közösség. Emléktáblát is avattak
Fotó: Xantus János Általános Iskola
Bota Szilamér történelemszakos tanár rendhagyó történelemórán elevenítette fel az iskola főbb korszakait, illetve a névadó, Xantus János alakját. Nem is lenne igazi ünnepe egy iskolának, ha tanulói is nem köszöntenék. Nyilván ez sem maradt el, a gyerekek tartalmas, színes kulturális műsorral köszöntötték iskolájukat. Az ünnepség záróakkordjaként a Múlt és jelen találkozása elnevezésű emlékkiállítást is megnyitották, a tárlatnak köszönhetően
illetve a személyéről szóló írásokba. Az évforduló alkalmából létrejött emlékkiállítást november 1-ig lehet megtekinteni, 9–12 óra között a csíktaplocai Xantus János Általános Iskolában.
Az ünnepi alkalomból egy kiadvány is született, amelyben ugyancsak arra törekedtek a szerkesztők, hogy a csíktaplocai iskolában megélt, a csíktaplocai iskolával kapcsolatos múlt emlékei találkozzanak a jelen élményeivel, az egykori és jelenlegi generáció képei, rajzai és írásai révén.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!