
A dohányzással kapcsolatos betegségek legfőbb okozója a dohányfüst, és nem a nikotin vagy a dohány.
2021. december 17., 14:472021. december 17., 14:47
A dohányzás által okozott betegségek megelőzhetőek, ha a dohányosok végleg felhagynak a dohánnyal és a nikotinnal, ez egy mindenki által ismert igazság. Ez a legjobb dolog, amit a dohányosok megtehetnek saját egészségük érdekében. Ami kevésbé ismert, hogy a cigaretta égése során keletkező füst felelős elsősorban a szokás miatt kialakuló betegségekért. A cigarettafüst egy több mint 6000 alkotóanyagból álló komplex vegyület, amelyek közül legalább 100 a dohányzással kapcsolatos betegségek okozójaként ismert.
A dohányzással leggyakrabban összefüggésbe hozott betegségek: tüdőrák, krónikus tüdőbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek. Ezek közül egyiket sem okozza elsősorban a nikotin vagy a dohány önmagában, hanem a belélegzett füst a felelős, a füst, amely a dohány égése nyomán keletkezik. Ez a füst a felelős a kátrány létrejöttéért is.
A 2021-ben szervezett Globális Nikotin Fórum egyik konklúziója, hogy az emberek a nikotin miatt dohányoznak, de a dohány égése nyomán keletkező mérgező anyagok miatt halnak meg. A dohány égése során termelődik a kátrány is.
A füstmentes alternatívák nem égetik a dohányt, és használatuk során kialakuló aeroszol alapvetően különbözik a cigarettafüsttől. Tehát, ha kiiktatjuk az égést, akkor nincs füst, és nincs kátrány sem, így a káros- és potenciálisan káros anyagokkal szembeni kitettségünk jelentősen csökken. Azonban mindez nem jelenti azt, hogy a füstmentes termékek kockázatmentesek lennének: nikotint tartalmaznak amely függőséget okoz. A füstmentes alternatívák nem kockázatmentesek, de potenciálisan kevésbé ártalmasak lehetnek, mint a cigarettázás folytatása.
A statisztikák azt mutatják, hogy több mint egymilliárd dohányos van a Földön és 5,5 millió Romániában, de a legtöbben nem tesznek éles különbséget a cigaretta és a füstmentes termékek között, az égetett és hevített dohány között, pedig a jó döntések a megfelelő ismeretek birtokában születnek.
A dohányosoknak tudniuk kell, hogy a legjobb döntés egyértelműen az, ha végleg felhagynak a nikotin- és dohány tartalmú termékek fogyasztásával.
(X – A Philip Morris Románia által támogatott tartalom)
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!