
Nem akarjuk kidobni. Mi legyen a karácsonyi maradékkal?
Fotó: Haáz Vince
Ünnepekkor mindig hajlamos az ember többet vásárolni, többet főzni, mint amennyire szüksége van a családnak és a vendégseregnek. De mi legyen a maradékkal, ha unjuk már a három napos kaját, de kidobni sem akarjuk. György Ottilia gasztroblogger tanácsait kértük.
2017. december 27., 15:392017. december 27., 15:39
2017. december 27., 15:422017. december 27., 15:42
Nehéz kiszámítani, miből mennyi fogy az ünnepi lakomákon, mennyire lesz szükség, ha berobbannak a rokonok, barátok. Nem kell kétségbeesni, azonban ha az ünnep után eláraszt a maradék, kis újratervezéssel nagyszerű és újszerű ételeket varázsolhatunk az asztalra madárlátta sültekből, krumplipüréből, szaloncukorból.
György Ottilia gasztroblogger, az Erdélyi Konyha gasztromagazin főszerkesztője szerint majdnem minden ételt újra lehet gondolni, új finomságot lehet belőle varázsolni, csak munka kell hozzá. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ha három napig a hűtőben áll valami, akkor már nem hasznosítjuk újra, nem próbálunk valami egyebet készíteni belőle, hanem sokszor kidobjuk, jó esetben a kutya eszi meg. Pedig majdnem minden ételből lehet másikat kreálni – állítja a gasztroblogger, aki saját konyhájában is szereti újragondolni a maradékot.
Nekem legalábbis ez egy jól bevált szokásom, hogy valamilyen salátát készítek, s abba belekavarom a sült hús darabkáit. De lehet pástétomot is készíteni belőle olyan értelemben, hogy ledarálni a húst és valamilyen formában pástétomos jelleggel elkészíteni” – mutat rá a szakember, aki szerint kenyérre kenhető pástétomféleségeket is készíthetünk, de lehet egybesültet is készíteni a ledarált húsból, amit majd szeletelve lehet hidegtálra tenni.
A szakember szerint
Például a krumplipüré, amely a legtöbbször megtalálható az ünnepi asztalon többféleképp is újrahasznosítható. Össze lehet gyúrni sajttal, tojással és olajban kisütni az úgy kapott krumpligombócokat. A végeredmény nagyon jól mutat hidegtálon, de házi nassolni valónak is tökéletes.
A krumpli a legegyszerűbben újragondolható. Ez péládául mozarellás krumpligombóc
Fotó: György Ottilia
Lehet belőle készíteni krumplis pogácsát is, de rakott krumpli esetében sem szabály, hogy kizárólag kerekre, majd félbe vágott krumpliból készülhet. Miért ne készülhetne püréből akár?
A húslevesből maradt hús és zöldség felhasználására is van egy nagyon jó tippe a gasztrobloggernek, aki szerint sokan unják már a Boeuf salátát, ugyanis legtöbb erdélyi magyar háznál azt szokás készíteni a húsleves hozzávalóiból.
A hamis vadas mártás alapja úgy készül, hogy egy kevés olajba cukrot karamellizálunk, s összeturmixoljuk a zöldségeket, ami a húslevesbe megfőtt és hozzáadjuk ehhez a karamellizált cukorhoz, utána ízesítjük mustárral , citromlével, tejföllel. És akkor főtt hússal is nagyon jól párosítható, ami a levesbe főtt, hiszen azok általában szárazabbak, és akkor talál ezzel a szósszal, hamis vadas mártással, akár második fogásnak is nagyon jó” – osztja meg velünk a gasztro szakember.
Boeuf saláta helyett készülhet hamis vadas
Fotó: György Ottilia
legalábbis Ottilia konyhájában, ugyanis ők nem nagy szaloncukor-fogyasztók, de muffinba, piskótába bele lehet vágni, vagy gyümölcskenyérbe például nagyon jó lehetőség. „A gyümölcskenyér nagyon sokféle aszalt gyümölcs, magvakkal, csokoládéval dúsított püspökkenyér-szerűség, és abba nagyon jó helyet kaphat a szaloncukor. De a csokoládé utóélete is hasonló lehet, készülhet belőle sütemény, de forró csoki is. A sok csoki mikulást fel lehet használni muffinba, brownie süteménybe, vagy valamilyen csokimáz készülhet belőle a sütemények tetejére” – magyarázza a gasztroblogger.
A bejgli tökéletesen fagyasztható
Fotó: Haáz Vince
György Ottilia bejgli újrahasznosításával még nem foglalkozott, mint ahogy a töltött káposzta maradékára sem tud új receptet, de jó tudni, hogy mindkettő tökéletesen fagyasztható.
majd a későbbiekben, amikor vendég jön például, csak egyszerűen elővesszük, s kicsit felmelegítjük a sütőben, s máris süteménnyel is meg tudja kínálni a vendéget. Hasonlóan járhatunk el a töltött káposztával is, s máris megoldottunk mondjuk egy januári vacsorát, amikor kevesebb időnk maradt főzni.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!