
A nappali beszélgetés is tud vonzó, szórakoztató lenni a fesztiválozónak
Fotó: Facebook/VIBE Fesztivál
Bár a millenniumi nemzedéket szeretjük megvádolni azzal, hogy őket semmi sem érdekli a telefonjukon kívül, a nekik szóló marosvásárhelyi VIBE Fesztivál mégis edukatív, nappali programokkal, az úgynevezett VIBE Kolival készül évről évre, s a tapasztalat azt mutatja, hogy árnyékban való sörözés helyett sokan előadásokkal töltik két buli közt az időt.
2019. június 04., 15:152019. június 04., 15:15
A fesztiválozó fiatalokat nem nehéz kicsalogatni az odújukból, illetve becsalogatni a VIBE Kolira, csak azt kell kínálni nekik, ami érdekli őket – állítja Tankó Helén programkoordinátor. Hozzáteszi, az idei Koli témája éppen a millenniumi nemzedék.
Milyen témák mozgatják a fiatalokat? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a VIBE Koliban, a fesztivál tudásfórumán.
Tankó Helén úgy véli, hogy vannak tematikák, amelyek érdeklik a fiatalokat, azok a témakörök, amelyekről szól az életük, vagy amelyek nagyban befolyásolják azt.
– fejti ki Tankó Helén.
A július 4–7. között zajló VIBE Fesztivál kínál is ilyen programokat, csütörtöktől vasárnapig délelőtt 11 órától délután 5 óráig folyamatosan előadásokkal, beszélgetésekkel készülnek a szervezők. A legnagyobb nevekről, akik ellátogatnak a Koliba, már tudni is lehet. A marosvásárhelyi fesztivál vendége lesz például Dezső Bence, a legismertebb erdélyi magyar influenszer, aki arról tart majd előadást, hogyan építette ki a karrierjét, miből áll az influenszer-élet, hogyan lesz valaki felkapott. De szintén a Kolira érkezik „Tibi atya” – legtöbben jól tudják, ilyenkor nem egy katolikus papot hallgathatnak a fiatalok, hanem olyan embereket, akik a kitalált karakter megformálói, s arról beszélnek majd, hogy mi az a mémtrend meg a humoros kommunikálás, mennyire vevő erre a fiatal generáció, s Tibi atya milyen eszközökkel ragadja meg a figyelmüket. De fiatal erdélyi és magyarországi költőnők és írónők, például Kali Ágnes, Lupescu Kata vagy Kemény Zsófi is beszélnek arról, hogy milyen a millenniumi nemzedéknek írni úgy, hogy közben ők is ebbe a nemzedékbe tartoznak.
Négy nap alatt
a fiatalokat a július 4–7. között zajló VIBE tudásfórumára. A közben kiderülő érdekességekért érdemes követni a fesztivál honlapját, Facebookját.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!