
A 337 centiméter kerületű, 265 kilós példány fél év alatt nőtt ekkorára
Fotó: Haáz Vince
Kilyén Károly nyárádszentbenedeki portáját nehéz lenne eltéveszteni: messziről látszik a kapuba kihelyezett óriásméretű tök, amelyről az a hír járja, hogy az ország legnagyobb tökterménye lehet. Az biztos, hogy a 265 kilogrammos tök egyfajta turistalátványossága lett a településnek, napi 50-60 fotót készítenek róla, s van, aki csak azért látogat el az Ákosfalva községhez tartozó településre, hogy megcsodálhassa a rekordméretű óriásterményt.
2018. október 11., 15:232018. október 11., 15:23
A nyárádszentbenedeki 47 éves Kilyén Károly amúgy tűzoltó, szabadidejében foglalkozik zöldségtermesztéssel, van egy kis fóliaháza is a családnak. Töktermesztéshez amúgy csupán három éve kezdett, amikor magot kapott a helybéli Nám Vilmostól.
A rekordméretet is a magnak tulajdonítja, ugyanis az a belga testvértelepülésről, Katerleeből származik, amelyekből sosem lesznek kicsi példányok. Nám Vilmosnak, aki először kezdte termeszteni, 220 kilósra sikerült feltornáznia a legnagyobb példányát, a Kilyén portán pedig mindhárom évben rekordpéldányok nőttek: már az első évben, 2016-ban 198 kilós példány nőtt, a tavalyi igaz, „csupán” 148 kilóra sikeredett, az idei termés azonban pótolta:
Turistalátványosság a kapuban
Fotó: Haáz Vince
„Ezt nyolcan hoztuk fel a kertből egy pokróc segítségével körülbelül egy hete. Még egy hétig itt lesz a kapu előtt, aztán a Nyárádszentbenedeki falunapok ékessége lesz, majd Jászvásárra viszik, ahol egy hónapig krizantém kiállítás lesz a helyi botanikus kertben, s oda kell dísznek a tök” – magyarázza a büszke tulajdonos, akitől már meg is akarták venni a hatalmas példányt a jászvásáriak, de ő nem adta, azt mondja, szüksége van a magokra, azokból termeli majd a következő példányokat. A 337 centiméter kerületű, 265 kilós példánynak ugyanis vagy négyszáz magja is lehet. Ez az óriáspéldány is a tavalyi magjából született: eltették a magokat papírtasakba, februárban kiültették a fóliasátorba, a földbe pedig már a tő került április környékén.
Nyárádszentbenedeken nem ritka a rekordméretű tök
Fotó: Haáz Vince
Kilyén Károly szerint
Vagyis rengeteget kell öntözni a tököt, és olyan helyre kell ültetni, ahol nem süti folyton a tűző nap, mert azt nem bírja. A homokos föld sem az igazi számára, de a fekete földet sem szereti, valahol a kettő között a legjobb a növény számára a talaj. A Nyárád partján, a Kilyén porta diófájának árnyékában azonban nagyon szereti a tök, ez abból is látszik, hogy ilyen hatalmasra nőtt.
Hogy mi lesz belőle? Azt még maga a gazda sem tudja. Enni nem eszik meg, mert ez nem sütőtök, nem is főzőtök, de nem is a nálunk jól ismert disznótök, ez valami belga fajta.
A rekormédret
Fotó: Haáz Vince
A tavalyelőtti belének a disznók örvendezhettek végül, a tavalyi példány pedig, amelyik szintén a kapu előtt volt a falu látványossága, az időjárás áldozata lett. Ez egyelőre még a vendégeket vonzza Nyárádszentbenedekre. Napi 50-60 kép készül az óriástökkel, s Kilyén Károly sem győzi mesélni mindenkinek, hogy is lett ekkora. Igazi turistalátványosság, miután vannak, akik csak azért látogatnak el az Ákosfalvához tartozó településre, hogy megbizonyosodjanak róla, nem csak legenda a 265 kilós termény.
Kicsit formátlan, de rekordméretű
Fotó: Haáz Vince
1190 kilós a világrekordnak számító tök
A nyárádszentbenedeki termény bár hatalmas, messze van a világrekordtól, az eddigi jegyzett legnagyobb tököt ugyanis 2016-ban a belga Mathias Willemijns termesztette, a 1190,5 kilogrammos sütőtökével akkor nem csak megnyerte az Óriástök Európa-bajnokságot, de hivatalosan is világrekordot döntött.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!