Hirdetés
Hirdetés

Manólény a Teleki Tékában: Lázok Klára mozaikdarabkái

„Nagyon fontos azoknak a mozaikdarabkáknak az észrevétele, amelyek az úton hevernek, de az életedhez igazítva életre kelnek” •  Fotó: Haáz Vince

„Nagyon fontos azoknak a mozaikdarabkáknak az észrevétele, amelyek az úton hevernek, de az életedhez igazítva életre kelnek”

Fotó: Haáz Vince

Kislányos arcát sötétbarna haj keretezi, és a szeme mindig mosolyog, akkor is, ha az ajkai nem – bár számára a mosoly olyan természetes, mint más számára a levegővétel. Bohókásan nőies ruhák, gyermeki rácsodálkozás és kíváncsiság: ő Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki Téka főkönyvtárosa, családanya. Mi pedig rávettük, hogy meséljen magáról – nem volt könnyű, kissé szigorú magával szemben, és túl szerény ahhoz, hogy mesebelinek nevezze az életét. Pedig lankás dombok között él két tündérkisasszonnyal, ezermesterrel, és ott legbelül egy igazi „manólény” él benne.

Hajnal Csilla

2020. május 26., 18:032020. május 26., 18:03

2020. május 27., 09:462020. május 27., 09:46

Az élet tulajdonképpen mozaikdarabkák állandó gyűjtögetése és összeillesztése: sok-sok színes élmény-mozaikdarabot gyűjtünk egymás mellé, és ezeket folyamatosan rendezgetjük. Ilyen élménymozaikok a családunk, a társunk állandóságának biztonsága, a gyerekeink kinyílásának megélése, egy barát, egy film, egy színházi előadás, egy jó tanár, egy jó kurzus, de értékes darabka lehet egy stoppos beszélgetés, a barátaink gyerekeinek a felfedezése, a házunkat körülölelő erdő, egy másként-, de együtt-gondolkodó munkatárs vagy barát – vezet be minket Lázok Klára saját mozaikdarabjaiból kialakított életébe.

Gyerekkora adott mozaikdarabjai

„A meleg alapszínt megadó mozaikrész a családom: a testvérem, Gergő, aki a mai napig az egyik legfontosabb ember az életemben, édesanyám érzékenysége, igazi bújós anyukasága, élénk színvilága, édesapám nyugodt derűje és intellektusa, a minket felnevelő, velünk élő nagymamám bolondossága, melegsége, mamisága, de emellett kőkemény céltudatossága. Meg persze az a biztos tudat, hogy engem mindenki szeret. Ehhez kapcsolódik a marosvásárhelyi Bolyai téren töltött gyerekkorom, a park, ahol az összes fára fel tudtam mászni, a Bolyai iskola, ahova később bekerültem diákként, de amelynek a tetejére titokban felmásztunk a renoválóállványokon a többi parkos gyerekkel egy este valamikor a kilencvenes évek elején. A Művészeti, ahol zongorázni tanultam, mint a családunkból mindenki, és ahol egyszerre csepegtették belénk a céltudatosságot és a bohóságot, és azt, hogy a normalitáshoz hozzátartozik az, hogy állandóan zene szóljon valahonnan, hogy teljesen mindennapi az, ha az ember dúdolgatva végzi a munkáját, vagy hogy a mosogatógép zúgásában is meghallja a dallamot” – meséli.

Hirdetés

Úgy érzi, egyes mozaikdarabkák adottak, mint például a család, másokat tudatosan választjuk és illesztjük egymás mellé, életstratégiánk részeként, például az egyetem vagy a választott szakmánk.

Ahonnan mindenre rálát: a főkönyvtáros kedvenc helyén üldögél a Tékában •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Ahonnan mindenre rálát: a főkönyvtáros kedvenc helyén üldögél a Tékában

Fotó: Haáz Vince

„De úgy vélem, hogy nagyon fontos azoknak a darabkáknak az észrevétele, amelyek az úton hevernek, látszólag jelentéktelenül, de az életedhez igazítva életre kelnek, és teljesen más, eddig nem látott színeket varázsolnak bele. Számomra nagyon fontos a kíváncsiság saját magam és a világ irányába, illetve a flexibilitás, amivel felül tudom vizsgálni a döntéseimet, és be tudom ismerni magam és mások előtt, ha úgy érzem, hogy nem a szívemnek kedves úton járok” – mutatja be önmagát Lázok Klára. Kíváncsisága megmagyarázza, hogy lehet az, hogy van egy diplomája római kori régészetből, egy másik nemzetközi kapcsolatokból és politológiából, egy doktori abszolutóriuma az ELTE Történettudományi Iskolájából, és egy továbbképzési oklevele a szegedi régikönyves-tanszék továbbképzéséről.

A Téka-mozaik is helyére került

Amikor bekerült az egyetemre Kolozsvárra, úgy ment el Marosvásárhelyről, hogy végre elkezdődött az élet, övé a világ, és addig keresi, amíg megtalálja a helyet, ahol élni szeretne, ahol a legszabadabbnak érezheti magát. Erasmus ösztöndíj Olaszországban, ásatások Ausztriában, áthallgatások Budapesten, doktori tanulmányok Budapesten, úgy gondolta, soha többet nem jön haza.

„A lehető legtöbb múzeumot és könyvtárat összejártam, végigstoppoltunk minden lehetséges helyet Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában, szívtam magamba az élményeket és tapasztalatokat, persze nem mindig feltétlenül pozitívakat, de alapvetően jó volt, mert töltekeztem. Aztán az élet úgy hozta, hogy haza kellett költöznöm Vásárhelyre, és elkezdődött a keresgélés, ami tulajdonképpen újabb mozaikdarabkák gyűjtögetését jelentette: párhuzamosan betanítottam a csíki Sapientiára, doktoris hallgatóként még vissza-visszatanítottam az ELTÉ-re, gyerekcsoportokat idegenvezettem maratoni buszos kirándulásokon Angliában, Franciaországban, Belgiumban. És begurult az életembe a Téka, ami szintén egy véletlenül elém gördült színes mozaikdarabka.

Idézet
Tulajdonképpen mindig ott volt, mint helyszín az életemben, hisz ott laktunk mellette, laza természetességgel mentem be tanulni az olvasóterembe már gyerekként, »bölcsködtem« a külföldi unokatestvéreknek és barátoknak azzal, hogy mi van itt.

Magától értetődő »házi olvasmány« volt a tékás ismertető és Farczády Elek könyve a marosvásárhelyi sorokról. De soha eszembe nem jutott volna, hogy valaha itt fogok dolgozni. Aztán egy sikertelen versenyvizsga után, amire több mint két hónapot a Téka olvasótermében tanultam nap mint nap, a tékás könyvtárosok félig viccesen megkérdezték, hogy nem lenne-e kedvem megpróbálni egy épp akkor megüresedett helyre a versenyvizsgát. A helyzet nem volt túl biztató, mert közben Spielmann Mihály tanár úr a munkakörülmények felőli érdeklődésemre azt válaszolta, hogy »aztán legyen világos, dolgozni vesszük fel, ha felvesszük«, de aztán mégiscsak sikerült.

És néhány hónap után tudtam, hogy itt szeretném leélni az életemet, ezek között a falak között. Ez az a hely, ahol mindaz, amiért valaha külföldön szerettem volna élni, ott van, vagy ott a megteremtésének lehetősége.

Az volt a legjobb, hogy Spielmann úr, a Főnök, ahogy becéztük, megadta a lehetőségét annak, hogy azokat az elején nagyon bolondosnak tűnő akciókat, amelyeket beleláttam a Tékába, kezdő könyvtárosként meg is valósíthattam” – tér rá a könyvtárosi „mozaikdarabjára” Lázok Klára.

A könyvtár udvarán lévő diófa árnyékában •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A könyvtár udvarán lévő diófa árnyékában

Fotó: Haáz Vince

2008-ban néhány spontán, lelkes, gesztusszerű akció döbbentette rá, hogy mekkora közösségépítő ereje van ennek az intézménynek, és mennyire igénylik a vásárhelyiek ezt a másfajta Tékát is. 2008-tól Márton Krisztinával, a Téka restaurátorával elindítottak egy múzeumpedagógia projektet, a Tékagyerekeket, amely a kicsik számára érdekes művelődéstörténeti témákat tárgyalt a könyvtár könyveire támaszkodva. Szervezett néhány »örökbefogadási« akciót is, amelyek meglepően sikeresek voltak, annak ellenére, hogy tényleg csak spontán magánkezdeményezésből indultak. A Fogadj örökbe egy széket a Téka 14 műemlékszékének és két asztalának restaurálására szervezett kampány volt, a Fizess egy sört a bagolynak a könyvtár bagolycégérének felújítására szervezett gyűjtés a helyi ifjúsági zenei fesztiválon, és igazából nem is az összeg gyors összegyűlése volt az igazi siker, hanem az, hogy a város elkezdett egy más kontextusban is beszélni a Tékáról. 2012 után pedig ezek a spontán akciók lassan beépültek a Téka intézményi stratégiájába, állandósultak a gyerekprogramok és az örökbefogadási akciók, illetve a nagyközönséget célzó felnőttprogramok is, mint a Beszélő Könyvek művelődéstörténeti sorozat, a Téka Könyvvására a Vásárhelyi Forgatagon, a Nyitott Könyvespolc-program és a jó hangulatú könyvturkáló a Tékaudvaron, nyilván az intézmény „komoly” oldalának, a kutatókönyvtár és múzeumi tevékenységeknek erősítése mellett – magyarázza lelkesen.

„Az óperenciás tengeren túl”

Lázok Klára Marosvásárhelytől mintegy tíz kilométerre, Székelybósban él férjével, két lányukkal és sok jó szomszéddal körülvéve. „Fiatal házasként a férjemmel eldöntöttük, hogy szeretnénk házban felnevelni a gyerekeinket is, mivel mindketten házban nőttünk fel. Nyilvánvaló volt, hogy az anyagi lehetőségeink ezt Vásárhelyen nem fogják megengedni, úgyhogy elkezdtük biciklivel körbejárni a környező falvakat, és így találtunk rá Székelybósra. Ahhoz, hogy az ember igazán boldog lehessen, úgy gondolom, alapvetően hozzájárul a lakóhelye, a környezete.

Mesebeli birodalom. Lázok Klára otthona tükrözi lelkének gyermeki részét is •  Fotó: Lázok Klára családi albuma Galéria

Mesebeli birodalom. Lázok Klára otthona tükrözi lelkének gyermeki részét is

Fotó: Lázok Klára családi albuma

Székelybós számomra egy ilyen nyugodt, meleg fészek: a házunk, amelyet szinte tégláról téglára a férjem rakott össze nekünk, a kert, ahonnan a világ legtöbb csillagát lehet látni, az udvarunkon a négy méter magas hinta, amely a falu gyerekeinek kedvence, de amit egy kicsit magunknak is építettünk a férjemmel.

A családom, a gyerekeim, a férjem a manólényemhez tartoznak, valahol a gyerekkori családom természetes meghosszabításaként. Ugyanannak a szeretetteljes biztonságnak a jegyében élem meg a mindennapjainkat.

Persze a gyerekek néha trógerkednek, a nagylányom tündérien kamaszodik, a kicsi néha dackorszakban van, néha királykisasszony-korszakban, de ugyanazt a bújós »anyukaságot« érzem magamon, mint egykor vagy akár most is édesanyámon, ugyanazt a nyugodt-boldog, néha persze pukkanós családi életet éljük a férjemmel, mint a szüleim, akik azt hiszem, még mindig szerelmesek egymásba” – meséli a Ligetnek élete legszemélyesebb mozaikdarabjáról.

A leállásnak is helyet talált a mozaikképben

Bármennyire is elszomorítja a helyzet és annak várható következményei, nagyon sok pozitív változással zárta ezt a leállós két hónapot – vallja be nekünk, amikor a karanténjáról kérdezzük.

Négy méter magas hintájuk kicsit a felnőtteké is •  Fotó: Lázok Klára családi albuma Galéria

Négy méter magas hintájuk kicsit a felnőtteké is

Fotó: Lázok Klára családi albuma

„Az első kapkodás után, hogy hogyan is lehet a home office-t, az otthonoktatást, az óvodás Zenkő szórakoztatását és a háziasszonykodást párhuzamosan végezni, szóval az első pánik után valahogy kialakult magától a helyzet. Eljutottam arra a pontra, hogy két hétre előre kitaláljam, hogy mit fogok főzni, hisz a városba csak tíznaponta mentünk be vásárolni. Megtanultam párhuzamosan négy családnak vásárolni, mivel vásároltunk a nagyszülőknek és a külföldi barátnőim szüleinek is. A legbüszkébb persze a heti két kovászos kenyeremre vagyok, ami be is épült a családi étrendbe, és még a falusi szomszédnéni is azt mondta, hogy finom.

Idézet
Átalakultak a prioritások, rájöttem, hogy nem annyira fontos, hogy minden házi feladat meglegyen, sokkal lényegesebb, hogyha szép idő van, inkább kimenjünk a ház háta mögötti erdőbe, nem annyira lényeges, hogy a kicsi alvóideje alatt én home office-ozzak, inkább megtanultunk egy új társasjátékot Majával.

Virágot ültettem, rengeteget beszélgettünk virtuálisan a családdal és a barátokkal, és természetesen az eddigiekhez képest jóval többet sikerült olvasni. Abból a szempontból is hasznos volt ez a periódus, hogy rájöttem arra, milyen rengeteg háttérmunkát lehet online elvégezni a Tékában.

A Teleki Téka az a hely, ahol mindaz, amiért valaha külföldön szerettet volna élni, ott van, vagy ott van a megteremtésének lehetősége •  Fotó: Haáz Vince Galéria

A Teleki Téka az a hely, ahol mindaz, amiért valaha külföldön szerettet volna élni, ott van, vagy ott van a megteremtésének lehetősége

Fotó: Haáz Vince

De ami a legfontosabb, hogy nagyon felértékelődtek a kapcsolataim. Talán a veszélyérzet miatt, a találkozás lehetetlensége miatt, vagy amiatt, hogy máskor soha nem volt elég idő az ápolásukra. Szüleimmel sokkal gyakrabban és mélyebbeket beszélgettünk, külföldön lévő testvéremmel, barátaimmal szinte napi kapcsolatot tartottunk, úgyhogy tulajdonképpen bármennyire paradox, de a bezártság hihetetlen nyitást jelentett az életünkben” – zárja a mozaik-összeillesztő próbálkozásunkat a Téka mosolygós főkönyvtárosa.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés