Lendületben a székelyföldi lovasíjászok. Kassai Lajos ajándékkal érkezett a pályaavatóra
Lovasíjász bemutató Csibában, az új pályán
Fotó: Sipos József
A ló és az ember közti kapcsolatról, magyarságtudatról, a modern világ rejtette buktatókról és természetesen a lovasíjászatról is szó esett azon a közönségtalálkozón, amelyet Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője tartott a napokban Székelyföldön.
D. Balázs Ildikó
2019. október 23., 16:422019. október 23., 16:42
2019. október 23., 17:032019. október 23., 17:03
Kassai Lajos székelyföldi villámlátogatásának apropóját a Csíkszereda melletti, csibai lovasíjász-pálya avatása adta. A lovasíjászverseny és bemutató lejártával, a jelenlévő népes közönséggel is elbeszélgetett a neves vendég, aki nem érkezett üres kézzel: a pálya licencszerződését, valamint nemzetközi bírói jogosítványt adott át Lőrincz Rómeó lovasíjásznak és pályatulajdonosnak. Mint kiderült, legalább harminc éve vár erre a pillanatra, és bár rengeteg erdélyi jár hozzá képzésre a lovasíjász iskolába, úgy véli, itt volt az ideje annak, hogy egy, a csibaihoz hasonló pálya összefogja a közösséget és lendületet adjon a székelyföldi lovasíjászatnak.
Kassai Lajos a csibai lovasíjász pálya licencszerződését is magával hozta
Fotó: Sipos József
Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője és Lőrincz Rómeó nemzetközi bíró
Fotó: Sipos József
A lovasíjászat nagyon jó eszköz a személyiség fejlesztésére, és hogy mikor kezd el valaki a lovasíjászattal foglalkozni, az tulajdonképpen lófüggő. Ez ugyanis nem igényel különösebb fizikai felkészültséget.
– magyarázta Kassai, aki előadást is tartott a lovasíjászatról. A lóhoz pedig – emelte ki – nem eszközként, hanem társként kell viszonyulni.
Pályaavató versennyel. Összhangban ló és lovas
Fotó: Sipos József
A lovasíjászok egyensúlyból, testsúllyal irányítják a lovat, hiszen kezeik foglaltak, ezért nagyon jó kell legyen az együttműködés, az összhang ló és lovas között. Mint elhangzott, ő személy szerint nem képezi a lovat, hanem egyfajta társkapcsolatot alakít ki vele, ami abból áll, hogy a bizalmába férkőzik, majd a következő lépés a kölcsönös tisztelet. „Ha én a ló számára egy követendő példa leszek, akkor létre tud jönni egy olyan bensőséges kapcsolat, amelynek alapja az együttműködés és nem a képzés. Az én lovaim nem képzett lovak, nagyon együttműködőek és élmény velük együtt dolgozni. Jó volt látni, hogy ezen a pályán nem zablával lovagolnak, hanem kötőfék van a lovakon és nagyon szépen dolgoztak a pályán” – emelte ki.
Talán ezért is a lányok körében nagyon népszerű. De tulajdonképpen egy olyan sport, amiben egy nő nőiesnek, egy férfi pedig férfiasnak látszik. „Nagy szívfájdalmam, hogy jelenleg a világranglista élén egy francia lány van és nem egy magyar” – jegyezte meg Kassai.
Kassai Lajos a csibai közönségtalálkozón készségesen válaszolt a kérdésekre
Fotó: Sipos József
A kötetlen beszélgetés során elhangzott, a mai, igen gyors ütemben változó világban a túlélés lehetőségét a kis közösségek biztosíthatják. Azok a skanzenszerű kis közösségek, amelyek alkalmasak arra, hogy „egyfajta kulturális tartalmat hosszú távon meg tudjanak őrizni”. De mindemellett az is fontos, hogy ne fordítsunk hátat a 21. századnak. „Ne haragudjatok az internetre, a Facebookra, az okostelefonokra, hanem használjátok, de ne váljatok rabjaivá. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne szakadjunk el a gyökereinktől. A lovasíjászat pont olyan szerves része az életemnek, mint a Facebook. Minden a mértékletességen múlik” – emelte ki Kassai.
Milyennek látja az erdélyi magyarokat és az anyaországi magyarokat? – hangzott el a kérdés a közönség soraiból. „Harmincegyével ezelőtt kezdtem tartani rendhagyó történelemórákat, akkor a határon túli magyarok kivétel nélkül talpraesettebbek, életrevalóbbak voltak. Ez az utóbbi pár évben megváltozott.
A budapesti Testnevelési Egyetem egy felméréséből pedig az derült ki, hogy ma Magyarországon a vidéki fiatalok fizikai állapota gyengébb, mint a városiaké. A vidékiek városi életet kezdtek élni, a városiaknak pedig ott vannak a sportolási lehetőségek ” – fejtette ki Kassai, aki szerint a székelyeknek az önbecsülésükkel és önértékelésükkel van baj. A lovasíjászat pedig – reményei szerint – jobban összekovácsolja majd a közösséget. S mert ennek a sportágnak vannak román követői is – mint például Denis Ștefan színész, aki éppen Kassaitól tanult – a lovasíjász abban is reménykedik, hogy a sport szeretete a két nemzetet is közelebb hozza egymáshoz.
Bizalom és tisztelet
Fotó: Sipos József
„Egyetlen bajunk van nekünk magyaroknak, nem reálisan látjuk magunkat. Tehetségesek vagyunk, jó helyen élünk, a Kárpát-medence egy csoda. Az anyaország pedig most nagyon rendben van. Föl a fejjel, hiszen jobbak vagyunk, mint amilyennek látjuk magunkat, és jobb a helyzet, mint ahogyan látjuk” – búcsúzott székelyföldi követőitől Kassai Lajos.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!