
Lovasíjász bemutató Csibában, az új pályán
Fotó: Sipos József
A ló és az ember közti kapcsolatról, magyarságtudatról, a modern világ rejtette buktatókról és természetesen a lovasíjászatról is szó esett azon a közönségtalálkozón, amelyet Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője tartott a napokban Székelyföldön.
2019. október 23., 16:422019. október 23., 16:42
2019. október 23., 17:032019. október 23., 17:03
Kassai Lajos székelyföldi villámlátogatásának apropóját a Csíkszereda melletti, csibai lovasíjász-pálya avatása adta. A lovasíjászverseny és bemutató lejártával, a jelenlévő népes közönséggel is elbeszélgetett a neves vendég, aki nem érkezett üres kézzel: a pálya licencszerződését, valamint nemzetközi bírói jogosítványt adott át Lőrincz Rómeó lovasíjásznak és pályatulajdonosnak. Mint kiderült, legalább harminc éve vár erre a pillanatra, és bár rengeteg erdélyi jár hozzá képzésre a lovasíjász iskolába, úgy véli, itt volt az ideje annak, hogy egy, a csibaihoz hasonló pálya összefogja a közösséget és lendületet adjon a székelyföldi lovasíjászatnak.
Kassai Lajos a csibai lovasíjász pálya licencszerződését is magával hozta
Fotó: Sipos József
Kassai Lajos íjkészítő mester, a modern kori lovasíjászat megteremtője és Lőrincz Rómeó nemzetközi bíró
Fotó: Sipos József
A lovasíjászat nagyon jó eszköz a személyiség fejlesztésére, és hogy mikor kezd el valaki a lovasíjászattal foglalkozni, az tulajdonképpen lófüggő. Ez ugyanis nem igényel különösebb fizikai felkészültséget.
– magyarázta Kassai, aki előadást is tartott a lovasíjászatról. A lóhoz pedig – emelte ki – nem eszközként, hanem társként kell viszonyulni.
Pályaavató versennyel. Összhangban ló és lovas
Fotó: Sipos József
A lovasíjászok egyensúlyból, testsúllyal irányítják a lovat, hiszen kezeik foglaltak, ezért nagyon jó kell legyen az együttműködés, az összhang ló és lovas között. Mint elhangzott, ő személy szerint nem képezi a lovat, hanem egyfajta társkapcsolatot alakít ki vele, ami abból áll, hogy a bizalmába férkőzik, majd a következő lépés a kölcsönös tisztelet. „Ha én a ló számára egy követendő példa leszek, akkor létre tud jönni egy olyan bensőséges kapcsolat, amelynek alapja az együttműködés és nem a képzés. Az én lovaim nem képzett lovak, nagyon együttműködőek és élmény velük együtt dolgozni. Jó volt látni, hogy ezen a pályán nem zablával lovagolnak, hanem kötőfék van a lovakon és nagyon szépen dolgoztak a pályán” – emelte ki.
Talán ezért is a lányok körében nagyon népszerű. De tulajdonképpen egy olyan sport, amiben egy nő nőiesnek, egy férfi pedig férfiasnak látszik. „Nagy szívfájdalmam, hogy jelenleg a világranglista élén egy francia lány van és nem egy magyar” – jegyezte meg Kassai.
Kassai Lajos a csibai közönségtalálkozón készségesen válaszolt a kérdésekre
Fotó: Sipos József
A kötetlen beszélgetés során elhangzott, a mai, igen gyors ütemben változó világban a túlélés lehetőségét a kis közösségek biztosíthatják. Azok a skanzenszerű kis közösségek, amelyek alkalmasak arra, hogy „egyfajta kulturális tartalmat hosszú távon meg tudjanak őrizni”. De mindemellett az is fontos, hogy ne fordítsunk hátat a 21. századnak. „Ne haragudjatok az internetre, a Facebookra, az okostelefonokra, hanem használjátok, de ne váljatok rabjaivá. Nagyon fontosnak tartom, hogy ne szakadjunk el a gyökereinktől. A lovasíjászat pont olyan szerves része az életemnek, mint a Facebook. Minden a mértékletességen múlik” – emelte ki Kassai.
Milyennek látja az erdélyi magyarokat és az anyaországi magyarokat? – hangzott el a kérdés a közönség soraiból. „Harmincegyével ezelőtt kezdtem tartani rendhagyó történelemórákat, akkor a határon túli magyarok kivétel nélkül talpraesettebbek, életrevalóbbak voltak. Ez az utóbbi pár évben megváltozott.
A budapesti Testnevelési Egyetem egy felméréséből pedig az derült ki, hogy ma Magyarországon a vidéki fiatalok fizikai állapota gyengébb, mint a városiaké. A vidékiek városi életet kezdtek élni, a városiaknak pedig ott vannak a sportolási lehetőségek ” – fejtette ki Kassai, aki szerint a székelyeknek az önbecsülésükkel és önértékelésükkel van baj. A lovasíjászat pedig – reményei szerint – jobban összekovácsolja majd a közösséget. S mert ennek a sportágnak vannak román követői is – mint például Denis Ștefan színész, aki éppen Kassaitól tanult – a lovasíjász abban is reménykedik, hogy a sport szeretete a két nemzetet is közelebb hozza egymáshoz.
Bizalom és tisztelet
Fotó: Sipos József
„Egyetlen bajunk van nekünk magyaroknak, nem reálisan látjuk magunkat. Tehetségesek vagyunk, jó helyen élünk, a Kárpát-medence egy csoda. Az anyaország pedig most nagyon rendben van. Föl a fejjel, hiszen jobbak vagyunk, mint amilyennek látjuk magunkat, és jobb a helyzet, mint ahogyan látjuk” – búcsúzott székelyföldi követőitől Kassai Lajos.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
szóljon hozzá!