A megbízható, fenntartható, bizonyos motorváltozatokkal akár több mint egymillió kilométert teljesítő negyedik generációs Golf szinte egybeforrt a gyártó Volkswagen három évvel ezelőttig használt „Das Auto” szlogenjével. A használtautó-piacon leginkább dízeleket és 1,6 literes benzineseket találni, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a legkisebb, 1390 köbcentiméteres motorral is élvezhető-e a típus.
2019. február 18., 15:452019. február 18., 15:45
2019. február 18., 18:012019. február 18., 18:01
Sok fiatal első autóként szerezte be, népszerűsége hosszú évek óta töretlen
Fotó: Pinti Attila
A megbízható, fenntartható, bizonyos motorváltozatokkal akár több mint egymillió kilométert teljesítő negyedik generációs Golf szinte egybeforrt a gyártó Volkswagen három évvel ezelőttig használt „Das Auto” szlogenjével. A használtautó-piacon leginkább dízeleket és 1,6 literes benzineseket találni, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a legkisebb, 1390 köbcentiméteres motorral is élvezhető-e a típus.
2019. február 18., 15:452019. február 18., 15:45
2019. február 18., 18:012019. február 18., 18:01
Sok fiatal első autóként szerezte be, népszerűsége hosszú évek óta töretlen
Fotó: Pinti Attila
A poént hamar le lehet lőni: a VR5 és VR6 utónevű (öt-, illetve hathengeres) kiviteleken kívül a Golf javarészt „csak” egy átlagos közlekedési igényeket kielégítő modell, amelyben az „élvezhetőség” szigorúan arra korlátozódik, hogy szeretjük-e az autónkat vagy sem. A tulajdonosok túlnyomó többsége kétségtelenül szereti, hiszen szinte minden utcában találni belőle hármat-négyet. A piacon is elképesztő túlkínálat van belőle.
A közel huszonkét évvel ezelőtt, 1997 második felében bemutatott, Type 1J kódnevű Golf ha formatervében nem is hozott rengeteg újdonságot elődjéhez képest – maradt a vaskos C-oszlop, és a lámpák formája is csak annyit módosult, hogy elkülöníthető legyen a két generáció –, felszereltség és belső kialakítás szempontjából hatalmasat ugrott előre. Puha műszerfalborítás, ízléses középkonzol, krómutánzatú belső kilincsek, kényelmes ülések – egyszóval ránézésre minőségi anyaghasználat mindenhol. Igaz, hogy egy idő után a például az ablakemelők és a borítások bevonata elkezdett lemállani, a keményebb műanyagfelületek pedig játszi könnyedséggel karcolódtak, de ezeket leszámítva
A műszerek elrendezése az autótervezés iskolapéldája, a sofőr egyszerűen nem találkozik egyetlen olyan kapcsolóval vagy szabályozóval, ami rossz vagy megmagyarázhatatlan helyen lenne. Nem véletlen, hogy minimális változtatásokkal a VW-konszern sok kortárs típusa – Seat Leon, Toledo, Škoda Octavia – megkapta ezt a belteret, sőt több más autógyártónak is ihletként szolgált. Érdekes adalék: egy felmérésből kiderült, hogy a Golf IV egyik legkedveltebb „részlete” a birtokosok szerint a központi zár „masszív” nyitó- és záróhangja.
A 2001-es évjáratú, 230 ezer kilométert futott kék Golf a ritkábbak közé tartozik – több szempontból is. Az ablakok „kurblisak”, manuálisan kell állítani a külső visszapillantókat, magnós a zenevezérlő, miközben négy irányban állítható a vezetőülés és a kormánykerék, a műszerfalon rengeteg információ előhívható a központi számítógépből, van ülésfűtés és fényszórómosó, ráadásul a blokkolásgátló mellett kipörgésgátló és menetstabilizáló vigyáz ránk menet közben – a négy légzsákon túl.
A kopásnyomok többnyire a kormánykerékre korlátozódnak. Minden kapcsoló működik
Fotó: Pinti Attila
A motorkínálat alján lévő, 1,4 literes, négyhengeres, hengerenként négyszelepes benzinmotor került az orrába, 75 lóerővel. Az utakon lévő „átlagos” negyedik generációs Golfokhoz képest ez rendkívül puritánnak számít, elvégre elvárás legalább a két első elektromos ablakemelő vagy cédélejátszó, a nagyobb és erősebb (1,6 literes, 105 lóerős) benzinmotorról vagy a legfelkapottabbnak számító 1,9-es TDI-ről nem is beszélve.
A kis motor csak sofőrrel is több mint 1,1 tonnát mozgat, a súly-lóerő aránynak megfelelő „dinamikával”. Az enyhén alulméretezett erőforrással kizárólag lendületből lehet lenyomni az előttünk haladót, rosszul felmért előzésnél, vészhelyzetben szerencsére nagyot harapnak az elöl-hátul tárcsára szoruló fékpofák. A visszafogottabb teljesítményt igyekeztek némileg ellensúlyozni a rövid váltóáttételekkel, óránként hatvanöt kilométeres sebességnél már zokszó nélkül tűri az ötödik sebességfokozatot.
Az 1,4 literes benzinmotor csak akkor tartós, ha nem pörgetjük állandóan szét
Fotó: Pinti Attila
Hiába előnyös ez városban, ha országúton, netalán autópályán ára van: 100 km/óránál már háromezres fordulatszámon pörög a motor, és nem is bírja sokkal tovább szusszal:
Ilyenkor azonban szélsőségesen megugrik az üzemanyag-fogyasztás – ezért és a tartósságért sem érdemes kínozni. Főleg annak tudatában, hogy alacsonyabb tempónál nagyon hálás: 165 „normális üzemben” megtett kilométeren 10,2 liter 95-ös oktánszámú benzint kortyolt be, ami 6,2 literes átlagot jelent.
Aki időtálló formatervű, könnyen – és viszonylag olcsón – javítható, többnyire problémamentes használt autót keres, annak szinte kötelező egy-két Golf megnézése, kipróbálása. Az elővigyázatosság azonban nem árt, előfordul ugyanis, hogy romokból újjáépített Golfok keresik gyanútlan gazdájukat. A rozsda az ilyen korú autóknál értelemszerűen gyakori, igaz, a felületi korróziót könnyű kezelni, viszont ha az első ajtók kerékjárat melletti élénél lyukas a küszöb, az sejteti, hogy a többi – esetenként „letakart” elemek – milyen állapotban lehetnek. A külföldről frissen hozott, szervizkönyves, ellenőrizhető előéletű autókkal kevesebb kiadásba ütközünk, a már öt-tíz éve a román közutakon szaladgáló gépeket összehasonlíthatatlanul jobban kikezdték a kátyúk – de még azok között is találhatunk gyöngyszemet.
A túlkínálat lenyomta a négyes Golf árát, jó állapotút már 2000 euró alatt is könnyű kapni
Fotó: Pinti Attila
Egy pontra érdemes külön figyelmet fordítani: a sebességváltóra. A Golfé – a többi, Polónál nagyobb VW-hez hasonlóan – sajátosan pontos, csuklómozdulatnyi helyen jár, finoman kattan az egyes fokozatokba, sok kilométer után is minimálisan lötyög, és esély sincs arra, hogy egy-egy gangból „kiessen”.
A legendává érett, egyszerű konstrukciójú típusból előbb-utóbb úgyis megtalálja a megfelelőt.
Áramlat vagy sport?
A Bogár aranykorát követően a Volkswagen kínálatában megjelent típusok noha szép számban fogytak, egy igazán átütő sikerű modell váratott magára. 1974-ben aztán Münchenben bemutatták a Golf Mk1-et, amely rövid idő alatt az európai eladási listák élére ugrott. A hetvenes években különben a magyarázatot nem igénylő, szelekről elnevezett „fauvék” – Passat, Scirocco – mellett a gyártó egyszerű, sportágakra utaló neveket is bevezetett a köztudatba – Polo, Derby –, de az máig vitatott, hogy a Golf eredetileg a tengeráramlatról vagy a labdajátékról kapta a nevét. Annyi bizonyos, hogy az évtizedek során elképesztő karriert befutott típus gyártója egy idő után bevezette a golflabda alakú sebváltógombot. A mítosz szerint egyébként a Golf tulajdonképpen egy másik (kelet)német legendának köszönheti megszületését: a mindenki által ismert Trabant 601-es utódjának szánt 603-as megfeneklett koncepcióját vették meg a wolfsburgiak a hatvanas évek végén, majd kidobták a drágának és haszontalannak ítélt részleteket – a többi pedig már történelem. A Golf Mk1 1,1 literes, 50 lóerős motorja száznegyvenes tempóval „röpíthette” a kis kasztnit. Kevesebb mint két évvel a típus bemutatása után kihozták a 110 lovas GTI-verziót, a kor „aszfaltbetyárját”. A következő állomás 1983: megérkezett az Mk2, nagyobb tengelytávval, csomag- és utastérrel, friss motorválasztékkal, no meg egy korszakindító újdonsággal: ez az autó kapott először katalizátort. Az úgynevezett „kettesgolf” még manapság is kedvelt tuningalap. 1991-ben, a harmadik generációnál legömbölyítették a formát, 1996-tól kezdve minden legyártott Golf alapfelszereltségként blokkolásgátlót kapott. 1997 az Mk4 piacra dobásának éve. Jókora műszaki fejlesztéseket hozott, az Opel Astra G mellett a kelet-európai használtautó-piac máig egyik legnépszerűbb típusa. Ennél a generációnál szárnyalta túl a Golf a Bogár összeladási számait. „Gyáva formaterv” – ez a kritika már a 2003-as Mk5-öt illette a szaksajtó részéről. Öt év után gyorsan le is váltották a hatodik nemzedékre, eredménnyel: 2009-ben az Mk6 elnyerte a Világ Év Autója-díjat. A 2012 végén a párizsi autószalonon nagyközönség elé tárt „hetes” Golf már a modellciklusa végén jár, a teljesen megújuló új, nyolcadik generáció bemutatása idén esedékes.
| Gyári adatok | 1,4 16V (1390 cm³) |
| Teljesítmény (5000 motorfordulat/percnél) | 55 kW / 75 LE |
| Forgatónyomaték (3800 motorfordulat/percnél) | 126 Nm |
| Gyorsulás (0–100 km/óra) | 13,0 mp |
| Végsebesség | 171 km/óra |
| Sebességváltó | ötfokozatú kézi |
| Üzemanyag-fogyasztás (város/városon kívül/vegyes) | 9,1 / 5,5 / 6,8 liter |
| Hosszúság/Szélesség/Magasság | 4149/1735/1439 mm |
| Tengelytáv | 2511 mm |
| Nyomtáv (elöl/hátul) | 1513/1494 mm |
| Csomagtér | 330–1185 liter |
| Üzemanyagtartály | 55 liter |
| Abroncsméret | 195/65 R15 |
| Önsúly/Megengedett össztömeg | 1085/1640 kg |
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!