Hirdetés
Hirdetés

Legendává érett egyszerűség: Volkswagen Golf IV

A megbízható, fenntartható, bizonyos motorváltozatokkal akár több mint egymillió kilométert teljesítő negyedik generációs Golf szinte egybeforrt a gyártó Volkswagen három évvel ezelőttig használt „Das Auto” szlogenjével. A használtautó-piacon leginkább dízeleket és 1,6 literes benzineseket találni, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a legkisebb, 1390 köbcentiméteres motorral is élvezhető-e a típus.

Pinti Attila

2019. február 18., 15:452019. február 18., 15:45

2019. február 18., 18:012019. február 18., 18:01

Sok fiatal első autóként szerezte be, népszerűsége hosszú évek óta töretlen •  Fotó: Pinti Attila

Sok fiatal első autóként szerezte be, népszerűsége hosszú évek óta töretlen

Fotó: Pinti Attila

A megbízható, fenntartható, bizonyos motorváltozatokkal akár több mint egymillió kilométert teljesítő negyedik generációs Golf szinte egybeforrt a gyártó Volkswagen három évvel ezelőttig használt „Das Auto” szlogenjével. A használtautó-piacon leginkább dízeleket és 1,6 literes benzineseket találni, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a legkisebb, 1390 köbcentiméteres motorral is élvezhető-e a típus.

Pinti Attila

2019. február 18., 15:452019. február 18., 15:45

2019. február 18., 18:012019. február 18., 18:01

 

Sok fiatal első autóként szerezte be, népszerűsége hosszú évek óta töretlen •  Fotó: Pinti Attila

Sok fiatal első autóként szerezte be, népszerűsége hosszú évek óta töretlen

Fotó: Pinti Attila

A poént hamar le lehet lőni: a VR5 és VR6 utónevű (öt-, illetve hathengeres) kiviteleken kívül a Golf javarészt „csak” egy átlagos közlekedési igényeket kielégítő modell, amelyben az „élvezhetőség” szigorúan arra korlátozódik, hogy szeretjük-e az autónkat vagy sem. A tulajdonosok túlnyomó többsége kétségtelenül szereti, hiszen szinte minden utcában találni belőle hármat-négyet. A piacon is elképesztő túlkínálat van belőle.

Hirdetés

Nem a motor teszi naggyá

A közel huszonkét évvel ezelőtt, 1997 második felében bemutatott, Type 1J kódnevű Golf ha formatervében nem is hozott rengeteg újdonságot elődjéhez képest – maradt a vaskos C-oszlop, és a lámpák formája is csak annyit módosult, hogy elkülöníthető legyen a két generáció –, felszereltség és belső kialakítás szempontjából hatalmasat ugrott előre. Puha műszerfalborítás, ízléses középkonzol, krómutánzatú belső kilincsek, kényelmes ülések – egyszóval ránézésre minőségi anyaghasználat mindenhol. Igaz, hogy egy idő után a például az ablakemelők és a borítások bevonata elkezdett lemállani, a keményebb műanyagfelületek pedig játszi könnyedséggel karcolódtak, de ezeket leszámítva

még ma is korszerűnek hat egy-egy karbantartott, nem lelakott Golf IV belseje.

A műszerek elrendezése az autótervezés iskolapéldája, a sofőr egyszerűen nem találkozik egyetlen olyan kapcsolóval vagy szabályozóval, ami rossz vagy megmagyarázhatatlan helyen lenne. Nem véletlen, hogy minimális változtatásokkal a VW-konszern sok kortárs típusa – Seat Leon, Toledo, Škoda Octavia – megkapta ezt a belteret, sőt több más autógyártónak is ihletként szolgált. Érdekes adalék: egy felmérésből kiderült, hogy a Golf IV egyik legkedveltebb „részlete” a birtokosok szerint a központi zár „masszív” nyitó- és záróhangja.

Alapfelszereltség némi extrával

A 2001-es évjáratú, 230 ezer kilométert futott kék Golf a ritkábbak közé tartozik – több szempontból is. Az ablakok „kurblisak”, manuálisan kell állítani a külső visszapillantókat, magnós a zenevezérlő, miközben négy irányban állítható a vezetőülés és a kormánykerék, a műszerfalon rengeteg információ előhívható a központi számítógépből, van ülésfűtés és fényszórómosó, ráadásul a blokkolásgátló mellett kipörgésgátló és menetstabilizáló vigyáz ránk menet közben – a négy légzsákon túl.

A kopásnyomok többnyire a kormánykerékre korlátozódnak. Minden kapcsoló működik •  Fotó: Pinti Attila

A kopásnyomok többnyire a kormánykerékre korlátozódnak. Minden kapcsoló működik

Fotó: Pinti Attila

A motorkínálat alján lévő, 1,4 literes, négyhengeres, hengerenként négyszelepes benzinmotor került az orrába, 75 lóerővel. Az utakon lévő „átlagos” negyedik generációs Golfokhoz képest ez rendkívül puritánnak számít, elvégre elvárás legalább a két első elektromos ablakemelő vagy cédélejátszó, a nagyobb és erősebb (1,6 literes, 105 lóerős) benzinmotorról vagy a legfelkapottabbnak számító 1,9-es TDI-ről nem is beszélve.

Lassan, de bárhová

A kis motor csak sofőrrel is több mint 1,1 tonnát mozgat, a súly-lóerő aránynak megfelelő „dinamikával”. Az enyhén alulméretezett erőforrással kizárólag lendületből lehet lenyomni az előttünk haladót, rosszul felmért előzésnél, vészhelyzetben szerencsére nagyot harapnak az elöl-hátul tárcsára szoruló fékpofák. A visszafogottabb teljesítményt igyekeztek némileg ellensúlyozni a rövid váltóáttételekkel, óránként hatvanöt kilométeres sebességnél már zokszó nélkül tűri az ötödik sebességfokozatot.

Az 1,4 literes benzinmotor csak akkor tartós, ha nem pörgetjük állandóan szét •  Fotó: Pinti Attila

Az 1,4 literes benzinmotor csak akkor tartós, ha nem pörgetjük állandóan szét

Fotó: Pinti Attila

Hiába előnyös ez városban, ha országúton, netalán autópályán ára van: 100 km/óránál már háromezres fordulatszámon pörög a motor, és nem is bírja sokkal tovább szusszal:

az 1,4 literes motor vállalható felső sebességhatára a 140-es jelzés környékén húzódik.

Ilyenkor azonban szélsőségesen megugrik az üzemanyag-fogyasztás – ezért és a tartósságért sem érdemes kínozni. Főleg annak tudatában, hogy alacsonyabb tempónál nagyon hálás: 165 „normális üzemben” megtett kilométeren 10,2 liter 95-ös oktánszámú benzint kortyolt be, ami 6,2 literes átlagot jelent.

Óvakodni a lepusztulttól

Aki időtálló formatervű, könnyen – és viszonylag olcsón – javítható, többnyire problémamentes használt autót keres, annak szinte kötelező egy-két Golf megnézése, kipróbálása. Az elővigyázatosság azonban nem árt, előfordul ugyanis, hogy romokból újjáépített Golfok keresik gyanútlan gazdájukat. A rozsda az ilyen korú autóknál értelemszerűen gyakori, igaz, a felületi korróziót könnyű kezelni, viszont ha az első ajtók kerékjárat melletti élénél lyukas a küszöb, az sejteti, hogy a többi – esetenként „letakart” elemek – milyen állapotban lehetnek. A külföldről frissen hozott, szervizkönyves, ellenőrizhető előéletű autókkal kevesebb kiadásba ütközünk, a már öt-tíz éve a román közutakon szaladgáló gépeket összehasonlíthatatlanul jobban kikezdték a kátyúk – de még azok között is találhatunk gyöngyszemet.

A túlkínálat lenyomta a négyes Golf árát, jó állapotút már 2000 euró alatt is könnyű kapni •  Fotó: Pinti Attila

A túlkínálat lenyomta a négyes Golf árát, jó állapotút már 2000 euró alatt is könnyű kapni

Fotó: Pinti Attila

Egy pontra érdemes külön figyelmet fordítani: a sebességváltóra. A Golfé – a többi, Polónál nagyobb VW-hez hasonlóan – sajátosan pontos, csuklómozdulatnyi helyen jár, finoman kattan az egyes fokozatokba, sok kilométer után is minimálisan lötyög, és esély sincs arra, hogy egy-egy gangból „kiessen”.

Amennyiben olyan megvételre kínált népautóval találkozik, amelynek nyomatékváltókarját igazgatva „puliszkakeveréshez” hasonló érzése támad, azonnal intsen búcsút az eladónak.

A legendává érett, egyszerű konstrukciójú típusból előbb-utóbb úgyis megtalálja a megfelelőt.

Áramlat vagy sport?
A Bogár aranykorát követően a Volkswagen kínálatában megjelent típusok noha szép számban fogytak, egy igazán átütő sikerű modell váratott magára. 1974-ben aztán Münchenben bemutatták a Golf Mk1-et, amely rövid idő alatt az európai eladási listák élére ugrott. A hetvenes években különben a magyarázatot nem igénylő, szelekről elnevezett „fauvék” – Passat, Scirocco – mellett a gyártó egyszerű, sportágakra utaló neveket is bevezetett a köztudatba – Polo, Derby –, de az máig vitatott, hogy a Golf eredetileg a tengeráramlatról vagy a labdajátékról kapta a nevét. Annyi bizonyos, hogy az évtizedek során elképesztő karriert befutott típus gyártója egy idő után bevezette a golflabda alakú sebváltógombot. A mítosz szerint egyébként a Golf tulajdonképpen egy másik (kelet)német legendának köszönheti megszületését: a mindenki által ismert Trabant 601-es utódjának szánt 603-as megfeneklett koncepcióját vették meg a wolfsburgiak a hatvanas évek végén, majd kidobták a drágának és haszontalannak ítélt részleteket – a többi pedig már történelem. A Golf Mk1 1,1 literes, 50 lóerős motorja száznegyvenes tempóval „röpíthette” a kis kasztnit. Kevesebb mint két évvel a típus bemutatása után kihozták a 110 lovas GTI-verziót, a kor „aszfaltbetyárját”. A következő állomás 1983: megérkezett az Mk2, nagyobb tengelytávval, csomag- és utastérrel, friss motorválasztékkal, no meg egy korszakindító újdonsággal: ez az autó kapott először katalizátort. Az úgynevezett „kettesgolf” még manapság is kedvelt tuningalap. 1991-ben, a harmadik generációnál legömbölyítették a formát, 1996-tól kezdve minden legyártott Golf alapfelszereltségként blokkolásgátlót kapott. 1997 az Mk4 piacra dobásának éve. Jókora műszaki fejlesztéseket hozott, az Opel Astra G mellett a kelet-európai használtautó-piac máig egyik legnépszerűbb típusa. Ennél a generációnál szárnyalta túl a Golf a Bogár összeladási számait. „Gyáva formaterv” – ez a kritika már a 2003-as Mk5-öt illette a szaksajtó részéről. Öt év után gyorsan le is váltották a hatodik nemzedékre, eredménnyel: 2009-ben az Mk6 elnyerte a Világ Év Autója-díjat. A 2012 végén a párizsi autószalonon nagyközönség elé tárt „hetes” Golf már a modellciklusa végén jár, a teljesen megújuló új, nyolcadik generáció bemutatása idén esedékes.

Gyári adatok1,4 16V (1390 cm³)
Teljesítmény (5000 motorfordulat/percnél)55 kW / 75 LE
Forgatónyomaték (3800 motorfordulat/percnél)126 Nm
Gyorsulás (0–100 km/óra)13,0 mp
Végsebesség171 km/óra
Sebességváltóötfokozatú kézi
Üzemanyag-fogyasztás (város/városon kívül/vegyes)9,1 / 5,5 / 6,8 liter
Hosszúság/Szélesség/Magasság4149/1735/1439 mm
Tengelytáv2511 mm
Nyomtáv (elöl/hátul)1513/1494 mm
Csomagtér330–1185 liter
Üzemanyagtartály55 liter
Abroncsméret195/65 R15
Önsúly/Megengedett össztömeg1085/1640 kg
•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés