
Sok vendég akár 100 km-t is utazik, hogy megkóstolhassa a smokerben készült sülteket
Fotó: Borbély Zsolt Attila
A zetelaki Székely Tanya kiemelkedő gasztronómiai hely Székelyföldön. Konyhafőnök-tulajdonosát, Sándor Zoltánt az étterem megalapításáról, a BBQ-műfaj iránti vonzalmáról és a székely vendéglátás fejlődéséről kérdezték az Erdélyi Napló csütörtökön megjelenő legfrissebb számában.
2021. július 22., 10:472021. július 22., 10:47
A zetelaki Székely Tanya, az a hely ahol a magyar és nemzetközi konyha népszerű fogásai mellett olyan – meleg füstön, lassan készült – BBQ-ételeket ehetünk igen kedvező áron, amelyek földrészünkön bárhol megállnák helyüket. Mellé saját sütésű kovászos kenyeret adnak, amelynek minősége a legjobb kézműves pékségeket idézi.
Székely Tanya étterem. Hagyományos környezetben modern belsővel várja a vendégeket
Fotó: Borbély Zsolt Attila
Mint Sándor Zoltán, konyhafőnök-tulajdonos a vele készült interjúban elmeséli, az ízek szeretete otthonról jön. „Székely családként már gyerekkoromban az otthon megtermelt alapanyagokból főztünk. Az otthon nevelt szárnyasok, disznók, borjúk húsát ettük, ezek összehasonlíthatatlan minőségűek a nagyiparival szemben.
A mindennapi kenyerünket is saját nevelésű kovásszal készítjük, pizzánk is élesztőmentes. Utazásaim alkalmával természetesen sokféle fogást kipróbáltam, rengeteg alapanyagot megkóstoltam, több jó példát láttam. Mindez segít, hogy mi is finomat kínáljunk a hozzánk látogatóknak” – magyarázza.
Élesztőmentes pizzájuk is eltér a megszokott választéktól
Fotó: Borbély Zsolt Attila
Ugyanakkor úgy látja, a székelyföldi gasztronómia lassan, de biztosan megtalálja önmagát. Ehhez két dolog fontos: a folyamatos minőségi és lehetőleg helyi alapanyag-ellátás, valamint a konyhában dolgozók szakmai tudása. „Több séf, szakács motivált a tanulásra, fejlődésre, arra, hogy elsajátítson új konyhai ismereteket. Természetesen ezzel párhuzamosan a konyhatechnológia fejlesztése és a modern eszközök használata is elengedhetetlen. Meg kell találni az egyensúlyt. Ehhez szükség van az étterem-tulajdonosok támogatására is.
– vélekedik. A teljes interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!