Koszt, divat, esőszitu és egyebek az idei Tusványoson

Egy lassan harminc éve minden évben megrendezett nyári táborról nehéz újat mondani, főleg úgy, hogy egyik évről a másikra kevés benne az új. Úgy térsz ide vissza mindig így július vége tájékán, mintha a múlt héten mentél volna haza egy kicsit pihenni, lecsutakolni, családodnak magad megmutatni, hogy aztán ismét feltámadjon benned a vágy, a szenvedély, ahogy találóan a tábor mottóját az idén megfogalmazták, és ismét ott legyél ugyanazok vagy teljesen más arcok hömpölyegében, bámulj ki a fejedből és végezd mindazokat a tetszőleges tevékenységeket, amelyeket itt és csak itt szoktál végezni.

A legtöbb kérdés, aggodalom valószínűleg az időjáráshoz kapcsolódik, a legnagyobb változatosságot tavalyhoz képest talán ez jelenti. Hát igen, idén nem kell attól tartani, hogy napközben pecsenyére sül az ember, majd éjszaka jól megfagy, ebből a szempontból, ha lehet ezt mondani, kellemesebb a klíma: az elfogadható, a 20 Celsius-foknál nem sokkal melegebb nappalokat hűvösebb, de a 20 fokot lefelé sem sokkal meghaladó éjszakát követik – vagy fordítva, az éjszakákat a nappalok, kinek ahogy tetszik.

Ez azt jelenti, hogy akár még az is elképzelhető, hogy ugyanabban a szerkóban lehet a nappalt és az éjszakát s lenyomni, viszont amikor azt mondom, ugyanaz, ebben az eső elleni hathatós védelem is beletartozik. Merthogy esik, sokat, igaz, nem kataklizmaszerűen, a sátrakat is elöntő stílusban, hanem többnyire amolyan konokul, szemerkélően, kitartóan, igazából nem is zavaróan. És mivel az égből lehulló csapadék mennyisége nem olyan borzasztóan sok, valahogy a sár sem uralkodott el a táborban, legalábbis csütörtökig, pont tökéletes volt a talaj, se nem sáros, se nem poros. Péntekre viszont már változott a helyzet, az előrejelzések sem túl biztatóak ebben a vonatkozásban, így esőkabát, gumicsizma megléte felkészült tusványosozóvá tesz minket.

A hosszabb-rövidebb esőzések egyes programoknak betehetnek ugyan, de az összbenyomásom az volt, hogy inkább jót tesznek a különböző előadósátrak rendezvényeinek, ahová szívesebben behúzódik a népes közönség, minthogy valamilyen szabadtéri programot válasszon magának. Persze azért abból sincs hiány, egy kis eső sem a csocsózókat, sem a teqball-ozókat nem tántorította el ettől a tevékenységtől.

Napközben sok gyereket látni a táborban, értelemszerűen számos, számukra kitalált tevékenység közül lehet válogatni, legyen az valamilyen kézműveskedés, testfestés-hennázás vagy csak egyszerűen színezés-gyurmázás. Ami a biztonságot illeti, az egyenruhás biztonsági őrök sűrűn jelen vannak, bár épp annyi kerítést nem tereli a tömeget, mint a tavaly. Idén nem csak a hagyományos mentősök vannak kint mentőautóval és sátorral, hanem a tűzoltóság is itt állomásoztat egy SMURD-os autót és egy sátrat, így aztán válogatni is lehet, kihez forduljunk, ha valami bajunk esne. De ne essen.

Ami a kosztot illeti, azért készüljünk arra, hogy az árszínvonal erősen fesztiválos. A legolcsóbb falnivaló természetesen a zsíroskenyér, amit akár 2,50 lejért is be lehet szerezni, mellette a nagy, társasági pufulec már 5 lejért fogyasztható. A lángos árszintje 7 lejben állapodott meg, a kürtőskalács ára 15 lejről 12-re csökkent csütörtökre a lematricázott árcímkék tanúsága alapján. Persze gyorsbüfék, lacikonyhák széles kínálatából lehet válogatni, itt azért 15-20 lej koponyánként rá kell szánni egy étkezésre. A táborban szétnézve az látszik, hogy szinte az összes csíkszeredai szórakozóhely és gyorsbüfés-street foodos képviselteti magát, megspékelve néhány udvarhelyivel, marosszékivel és háromszékivel.

A különböző rendezvénysátrak, mint mindig, egy picit másképp rendezkedtek be, mint a tavaly, de azért túl sok időbe nem kerül, míg az ember megszokja. Legalábbis miután legalább egyszer megjárja, hogy az EFES sátor az nem az Efes-es fedél alatt van, mint ahogy az ember számítana rá, a török sört reklámozó, sajátos esővédő alá ugyanis a csíkianyák költöztek, az egyetemisták és főiskolások főhadiszállása viszont nagyjából ott keresendő, ahol a csíkianyák voltak a tavaly. A kempingen hosszan vezető sétány végén, mint az elmúlt években megszokhattuk, Budapest főváros nagy rendezvénysátra és színpada található, ez jelenti Tusványos végét, innen jön a medvék birodalma. Ottjártunkkor éppen Schiffer András vitázott Orbán Balázzsal népes hallgatóság előtt, amelynek egy része az árnyékba húzódva, babzsákokon figyelt az érvekre. Ez igen politika kényelmi pozícióból.

Na de hogy ne csak unalmas szöveg legyen, itt a végén mutatok néhány képet az idei tusványosi divatról is: ezekhez már szerintem minden kommentár felesleges. Csak hogy képben legyetek, milyen cókmókot szereljetek elő a szekrényből és milyen sérót lőjetek be, ha erre jönnétek!

Ezeket a csajokat pedig külön kiemelem, még valami díjat is adnék nekik, ha lehetne, de szerintem aratnak ők ezzel a szerelékkel eleget:

És akkor a többi kép, egyéb szöveg innen nincs :)