Korcsolyafenés. Nagyobb teljesítmény, nagyobb élmény
Egy jól megélezett korcsolya magabiztossá tesz a jégen
Fotó: Veres Nándor
Betértünk egy korcsolyafenő műhelyébe: András Lászlótól azt is megtudtuk, hogy meg kell-e fenetni az újonnan vásárolt korcsolyát, és miért jó, ha nem tompa élű korcsolyával állunk jégre.
Péter Beáta
2019. február 27., 18:492019. február 27., 18:49
„Beteszem a befogatóba, az alján posztó van, a munkapadon csúszik. Folyamatosan takarítani kell, van egy mágnes, ami összeszedi a finom port, illetve egy porszívó. Ezek az állítócsavarok, szöget állítok velük, hogy legyen középen, hozzáérintem az élt, megnézem, hogy körülbelül hol jár a kör. Hosszan taszítom, hogy van-e egyenetlenség. Az élt kiegyenlítem, csinálok neki egy félholdszerű sáncot. Amikor érzem, hogy az élen levő nikkelezés feltapadt a köszörűkőre, és azt kezdi felhordani a pengére, akkor nem tudja jól kifenni, ráég, képződik egy fekete rész, nem lesz megfelelő a penge minősége. Ilyenkor egy gyémánttal takarítom ki a korongot” – magyarázza, miközben egy balettkorcsolyát fen éppen.
A kis helyiségbe egyre-másra nyitnak be az újabb kliensek, ki balettkorcsolyát, ki hokikorcsolyát hoz, hétvégi korcsolyázásra vagy éppen mérkőzésre készülnek.
Maximális hatékonyságra törekedni
András László, noha gyerekkorában nem kötött gyakran korcsolyát a lábára, édesapjával mindig elment a jégkorongmérkőzésekre szurkolni. Tíz évvel ezelőtt nyitott egy kerékpárszaküzletet és szervizt, majd néhány évre rá téli sportfelszerelésekkel is kezdett foglalkozni, sílécekkel, korcsolyákkal. Aki viszont korcsolyát vásárolt nála, meg is szerette volna fenetni, ami nagy gondot okozott számára, mindig valahová el kellett vigye a korcsolyákat éleztetni. Így aztán, amikor egy alkalommal egy Bákó megyei sporttanárnál meglátott egy használt fenőgépet, megvásárolta, kipucolta, feljavította, és azóta a korcsolyaszezonban le sem áll a gép, és ő is kitanulta a korcsolyafenés csínját-bínját.
Sok mindenen múlik, hogy megfelelő-e a fenés - véli András László
Fotó: Veres Nándor
Megtudjuk például, hogy egy új korcsolyát mindig meg kell fenetni, akár kétszer is egymás után. „Egy fenéssel nem tudom beállítani a korcsolya élét, az kell érintkezzen a jéggel. A korcsolya élének kell legyen egy vájú alakú kisebb sugara. Ha nincs megfenve a korcsolya, csak előre lehet menni vele, és nem lehet vele felgyorsulni.” Mint mondja, úgy kell beállítani az éleket, hogy a maximális hatékonyságra törekedjünk.
Amikor bemegy egy kliens, László elveszi a korcsolyát, megnézi az élét. Hangsúlyozza, egy megfelelően megfent korcsolya jobban csúszik, irányíthatóbb, megnő a korcsolyázó stabilitása, önbizalmat kap.
Fedett vagy szabadtéri?
„Az egyik legfontosabb dolog, hogy milyen állapotú a penge. Meg szoktam kérdezni, hogy hány kilós az, aki használni fogja a korcsolyát, mire kell neki, hogy kinti vagy benti jégen korcsolyázik. A szabadtéri jégre általában erősebb fenés kell, mert a sugárnak nőnie kell. A kinti jég erősebb és szennyezettebb, nehezebb korcsolyázni rajta az egyenetlenség miatt, ha a rolba nem járja. Bent nem száll a por sem, kint az is van, és hamarabb elcsiszolja a finom élt. Ha egy korcsolyát folyamatosan használnak, nekem is könnyebb megélezni. Ha nagyon rozsdás az éle, akkor két órás is dolgozok rajta.”
Odafigyelést igényel az élezés
Fotó: Veres Nándor
Rámutat, függ a kliens igényeitől is, hogy milyen élezést szeretne, ugyanakkor a pengék között is van különbség. A már említett sugár minél kisebb, annál élesebb. „Ha kilences a sugár, akkor 9 milliméterről beszélünk, ha 25 milliméter, akkor az 25-ös korcsolyaélezésnek felel meg. De lehet akár 45-ös is. A kilences nagyon éles, nagyon mély, általában az alacsonyabb emberek kérik, akiknek nincs súlyuk, de például 45-ös lábuk van. A legfontosabb, hogy úgy kell megélezni, hogy a korcsolya tulajdonosának legyen jó, úgy kell eltalálni, hogy tökéletes legyen” – magyarázza a szakember.
Fontos a megfelelő karbantartás
Fotó: Veres Nándor
Kiderül, a hokisták esetében például minden játékosnak megvan, hogy milyen élezést szeret, melyik élezés jó a korcsolyájának (a játékstílusának, súlyának stb. megfelelően), mert sok múlhat ezen a játék során. A korcsolyák megfelelő élezésének és beállításainak köszönhetően a teljesítmény – gyorsulás, sebesség – és az élmény is, amit ez a téli sport nyújt, növelhető.
Tároljuk megfelelően
András László azt tanácsolja azoknak is, akik hobbi szinten korcsolyáznak, és egy évben kétszer-háromszor húzzák a lábukra a korcsolyát, hogy lehetőleg fűzős korcsolyát válasszanak maguknak, amely alakul a lábukhoz. Amiután pedig leszálltak a jégről, a korcsolyákat lehetőleg száraz helyre tegyék, a sarkukra állítva, hogy a megolvadt jég le tudjon folyni az éleken. Minden használat után megfelelően le kell takarítani, hogy ne maradjanak nedvesen az élek. Szezon végén pedig figyeljünk oda a tárolásra, semmiképp ne tegyük nejlonzacskóba.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!