
A nagyváradi kistermelői vásár a város egyik színfoltja
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Az Érmellék ízei és termékei nevű vásárával az Érmelléki Gazdák Egyesülete az elmúlt esztendőkben több tucat gazdát és kézműves termelőt juttatott piachoz. Az idei koronavírus-járvány harmadára csökkentette ugyan a vásárok számát, a kezdeményezés azonban biztos piacot ígér a szaporodó élelmiszer-feldolgozó kisüzemek számára – olvashatják a Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró mellékletében.
2020. november 04., 10:292020. november 04., 10:29
A Kolozsváron és Nagyváradon elindult magyar kistermelői piacok fontos állomást jelentenek a gazdaönszerveződésben. Mind Kolozs, mind Bihar megyében olyan gazdaszervezetek hozták tető alá a 2019-re már jól bejáratott termékvásárokat, amelyek hatékony szervezeti hálót kínálnak az őstermelők és helyi feldolgozók számára.
A szakmai civil szervezet alkalmazásában tevékenykedő falugazdász, Laskovics István agrármérnök 2014 júliusától dolgozik az érmihályfalvi egyesületben.
Laskovics István érmihályfalvifalugazdász-hálózatot működtet
Fotó: Makkay József
Amikor 2016-ban a magyar agrártárca próbajelleggel elindította az erdélyi falugazdász-hálózatot, az elsők között volt, aki a Magyarországon bejáratott szaktanácsadási rendszer részesévé vált. Az erdélyi falugazdász hálózat 2018 őszi kiterjesztésével Laskovics István a rendszer tagja maradt, így hatéves szaktanácsadói tapasztalatát jó hatékonysággal tudta kamatoztatni az érmelléki magyar gazdák körében. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!