Hirdetés
Hirdetés

Ki érti meg a mai világot? Lépést tartani a fejlődéssel

Egyre kevesebb időnk és lehetőségünk marad elgondolkodni a dolgok lényegéről •  Fotó: Barabás Ákos

Egyre kevesebb időnk és lehetőségünk marad elgondolkodni a dolgok lényegéről

Fotó: Barabás Ákos

A kirobbanó technológiai fejlődés hátterét kevesen értik. Nagyon sokan a cégek pillanatnyi érdekeit kielégítő, felszínes tudással rendelkeznek, amely viszont nem elegendő a váltáshoz. De mit tanácsol a pszichológus?

Plesek Zoltán

2018. április 24., 17:052018. április 24., 17:05

A hagyományosan nagy műveltségű szakmabeliek is gyakran elvesztik bizalmukat az elméletinek nevezett tudással szemben, amely általában anélkül magyarázza a világ dolgait, hogy valamilyen technológia alapja lenne. Az orvosok, tanárok, lelkészek, egyetemi oktatók azzal szembesülnek, hogy az állandóan változó technológia folyamatos tanulási feltételeket szab. Egyre kevesebb időnk és lehetőségünk marad elgondolkodni a dolgok lényegéről. A nagy többség ma számítógépes programok kezelésében és technológiák ismeretében keresi tudásának gyarapítását.

Csak pénzzé váltható vagy hatalmat biztosító tudást akar felmutatni.

Hirdetés

Gyakorlati tudást követelnek a szülők az iskolától gyermekeik számára. A tudás önmagában már nem valós érték. Aki a tudását jó fizetésre tudja váltani, az okosnak gondolhatja magát. Ez azonban csalóka. A kommunizmus bukása után kiderült, hogy a szakmák kelendősége változó. A rendszerváltás után komoly veszteségeik voltak a vegyészeknek, az agrármérnököknek és az állatorvosoknak. Egy félgenerációnyi időre volt szükség ahhoz, hogy a dolgok gazdasági szempontból újraszerveződjenek.

Olyan sok információ érhető el, és annyi mindennapi feladat megoldása terhel bennünket, hogy képtelenek vagyunk átlátni a világot •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Olyan sok információ érhető el, és annyi mindennapi feladat megoldása terhel bennünket, hogy képtelenek vagyunk átlátni a világot

Fotó: Pixabay.com

Átfogó tudás nélkül – amivel alkalmazkodni tudunk a változó világhoz – kiszolgáltatottjai vagyunk a munkapiaci keresletnek, emberi erőforrássá válunk. Ahogy a gazdasági érdek nem igényli tudásunkat, ugyanúgy leváltanak, mint az elavult gépet. Mások keveset törődnek azzal, hogy hányszor vagyunk képesek szakmailag felzárkóztatni magunkat.

Ellentmondásos helyzet teremtődik: ha értékes szakember akarok lenni, szükség van arra, hogy értsem a dolgok átfogó működését. Az ipar és a vállalkozók világa azonban csak a gyakorlati alkalmazhatóságot hajlandó megfizetni.

Következésképpen vagy divatos és jól keresett technológiákat tanulok meg – amelyekkel pillanatnyilag jól keresek –, vagy általánosabban képzem a tudásomat, és bebiztosítom magam a változó világban. De ehhez időre és nagy kitartásra van szükség.

A technikai analfabetizmus elkerülhetetlensége

A tudományos tudás alkalmazásaira építve olyan technologizált világ születik, amelyben az egyes technológiák beható ismeretét csak a szakemberek szűk köre birtokolja.

Szakterületünkön és személyes érdeklődési körünkön kívül sok területen technikai analfabéták vagyunk.

Nem értjük a tévé távirányítójának működését: ha elromlik, megjavítani nem tudnánk. Hiába értjük a számítógépek elvi és elektronikai működését, attól még fekete doboz, ami benne történik. Végtelenségig sorolhatnánk a hétköznapokban is használt technológiákat. És hol vannak még azok, amelyeket az emberek társadalmi szinten használnak anélkül, hogy ténylegesen találkoznának velük: radarok, műholdak, gazdasági elemző technológiák stb.? 

Ahogy a gazdasági érdek nem igényli tudásunkat, ugyanúgy leváltanak, mint az elavult gépet •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Ahogy a gazdasági érdek nem igényli tudásunkat, ugyanúgy leváltanak, mint az elavult gépet

Fotó: Barabás Ákos

A középkorban nehezen hozzáférhető volt a tudás, kevés lehetőség volt tanulni. Ezért az emberek nemigen tudtak kilépni gondolkodási kereteik köréből. A mágia, a jóslatok, a babonák ígértek védelmet. Manapság ugyanez látható, csak az okok ellentétesek: olyan sok információ érhető el, és annyi mindennapi feladat megoldása terhel bennünket, hogy képtelenek vagyunk átlátni a világot, amiben élünk. Amíg a középkorban nem volt lehetőség összegyűjteni és egyeztetni, addig ma gyakran nincs lehetőségünk átlátni a tudást. Ha bármikor letölthetem a tudást a világhálóról, miért olvassam el ma?

Mindenki olyan információt akar, ami azonnal pénzt hoz, hatalmat biztosít vagy szórakoztat. Azt már nem tudjuk ellenőrizni, igaz-e vagy sem.

Azáltal, hogy megmagyarázott rengeteg természeti és társadalmi jelenséget, a tudomány lehetőséget teremtett a megbízható technológiák megalkotására. Autót, telefont, tévét, internethozzáférést, könyvet vásárolunk, a használatuk sem feltételez tudást. A hibás terméket visszaküldjük vagy lecseréljük. A veszély pont ebben van: nem kell érteni a világ dolgait ahhoz, hogy jól érezzem magam, hogy megszerezzem magamnak a státusszimbólumokat. Sőt fordítva: minél kevesebbet töprengek, annál boldogabb vagyok.

A technológia mint mágia

A világot magyarázó gondolkodók arra figyelmeztetnek, hogy a tudomány adósunk maradt a tudományos világkép megalkotásával: nem a csillagászati-fizikai, hanem a humán-társadalmi világképről. A fekete lyukak és a szupernóvákról szóló tudás lenyűgöz, de nem segít annak eldöntésében, hogy emberként a saját életem és mások életét tekintve mit kell tennem. Mi a helyes, mi a kötelességem? A tudás nem ad választ olyan kérdésekre, amire természetes körülmények között kialakuló társadalomnak szüksége van. Olyan dolgok ezek, amelyekre már az ókori görögöknek is volt magyarázatuk. A görög megérthette, hogy miért bizonytalan az emberi sors: mert az isteneknek is emberi hibái voltak. Olimposz istenei önzők, szerelmesek, ingerlékenyek és bosszúállók voltak. De ma már bennük sem hiszünk. Mi hogyan magyarázhatjuk sorsunk véletlenszerű alakulásait?

Sokan azt mondják, nem gond, ha a tudománynak erre nincs magyarázata, mert a vallások kimondják a keresett válaszokat. De vajon tényleg elég ez? Nem a vallásos világkép és etika fontosságában és hatékonyságában kételkedem, egyszerűen csak úgy gondolom: a tudomány komoly segítséget nyújthatna világunk értelmezésében és a benne való tájékozódásban.

Arthur C. Clark csillagász és tudományos fantasztikus regények írója arra a megállapításra jutott, hogy

Idézet
bármilyen technológia, amely meghaladja az ember megértési szintjét, a mágiával azonos jelleget ölt.

E tézisnek az igazságát egyre gyakrabban vélem felismerni. Az általunk használt technológiák nem értése oda vezet, hogy a használatából származó veszélyeket sem ismerjük fel. Miközben ezek bűvöletében elveszítjük azon képességünket, hogy értelmes véleményt formáljunk a világról, amiben élünk. Ha nincs önálló véleményünk, a világ menetének irányítását is elveszítjük. Ezen a szinten is a középkori állapotokra hasonlít az életünk. Kontroll hiányában az életünket látszólag a véletlen és a szerencse irányítja. A régi és az új szektariánus gondolkodás virágzását mindenütt ott láthatjuk magunk körül.

Arthur C. Clarke •  Fotó: Wikipédia Galéria

Arthur C. Clarke

Fotó: Wikipédia

Kérdés, ilyen körülmények között tényleg el fogjuk veszíteni a technológiai fejlődés feletti kontrollt? Ez nem valószínű. Ha nincs is tudományos humánvilágképünk, de van egy jól működő modell az igazság keresésére. A komplex rendszerekkel és intézmények vezetésével foglalkozók két elvet fogalmaztak meg, amelyeket a világról alkotott döntéseinkben figyelembe kell venni.

A komplex és bizonytalanul megismerhető világ

Az első elv az, hogy a világ komplex módon értelmezhető. Kérdéseinkre csak akkor vagyunk képesek jó válaszokat találni, ha azt több szempontból vizsgáljuk. A második szerint tudomásul kell vennünk a megismerés bizonytalanságát. Soha nem lehetünk biztosak abban, hogy a legjobb szempontok szerint gyűjtött információk birtokában vagyunk, és a mérések biztonsága sem garantált. Mindig lesznek hibás adataink, szempontjaink és döntéseink. De e hibák statisztikai jellegűek. Ez azt jelenti, hogy statisztikai módszerekkel folyamatosan csökkenthető a tévedés valószínűsége, ami nagy valószínűséggel jó döntésekhez vezethet. Úgy tűnik, ennél többet nem tudunk elérni.

Az általunk használt technológiák nem értése oda vezet, hogy a használatából származó veszélyeket sem ismerjük fel •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Az általunk használt technológiák nem értése oda vezet, hogy a használatából származó veszélyeket sem ismerjük fel

Fotó: Pixabay.com

E relatív bizonytalanság mellett is elképesztő technológiák születtek. Ezért jó okkal bízhatunk az ilyen relatív igazságokban is. A biztonság kulcsa a folyamatos megfigyelés, ellenőrzés és optimizálás. De nem kell világméretű cégek komplex problémáival foglalkozzunk ahhoz, hogy ilyen jellegű gondolkodásra legyen szükségünk. A minket körülvevő technologizált világunkra ugyanezek a modellek jellemzőek.

Ha megvan bennünk a folyamatos figyelés, informálódás és gondolkodás képessége, akkor is lépést tudunk tartani a világ fejlődésével, ha képtelenek vagyunk mindenféle változást követni.

Semmi okunk a saját tájékozottságunk és gondolkodásunk feladására. Ha valamit nem értünk, lépésről lépésre mégis eljuthatunk oda, hogy a világ változásait megértsük.

Optimizmusunkat segítheti, hogy a világon soha nem volt olyan, hogy mindenki a kozmológiai kérdések szakértője lett volna. Koronként elégséges, ha van néhány ember, aki képes átlátni a világot, amiben élünk, és tőlük tanulni lehet. Bennünk annyi fegyelemnek és kitartásnak kell lennie, hogy figyelemmel kövessük ezeknek az embereknek a mondanivalóját. Annyira tartsuk formában gondolkodásunkat, hogy képesek legyünk helyesen értelmezni őket. Csak így bízhatunk abban, hogy gondolkodásunk képes lesz megbirkózni a folyamatosan változó világgal.

A szerző pszichológus és pszichoterapeuta

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés