
Az ellentétek országa. A tanulás a megélhetés záloga
Az emberek alázata, vallásossága és toleranciája, a mindenhol tapasztalható sokszínűség és a roppant fűszeres ételek fogták meg legjobban a Kertész házaspárt, amelynek tagjai nemrég három hetet töltöttek Indiában. Romániával ellentétben ott fizetni kell az oktatásért, mégis minden szülő azért küzd, hogy taníttathassa gyerekét, hiszen ez megélhetésük záloga. A fiatalok a Kőrösi Csoma Sándor sírjánál tett látogatásukról is meséltek.
2018. április 10., 16:452018. április 10., 16:45
„Indiában mindig ünnepelnek, bárminek örvendenek, mindig történik valami, és sosincs megállás semmilyen téren” – összegezte élményeit a székelyudvarhelyi Kertész Levente, aki nemrég tért haza a dél-ázsiai országból. Mint mondta, immár másodjára látogatott el Indiába egy dániai cég megbízásából, ám felesége Boróka kérésére ezúttal egy háromhetes felfedezőúttal is összekötötték a munkát. Útjuk során egyebek mellett Mumbaiba, Punéba és Dardzsilingbe is ellátogattak, ahol lenyűgöző templomokat és más épületeket láthattak, ugyanakkor
Nincs átmenet, egymás mellett építették házaikat a gazdagok és a szegények. Az is a furcsaságok közé tartozik, hogy sok helyen gumicsövekkel oldották meg a vízvezetést, máshova egyenesen tartálykocsik szállítják a vizet. Rengeteg szemetet is láttak az utcákon, ám elbeszélésük szerint ezzel igyekeztek nem foglalkozni és csak a széppel törődni.
A fiatal pár szívesen mesél kalandjukról
Fotó: Barabás Ákos
Az első érdekesség, ami a házaspárnak feltűnt Indiában, hogy nagyon jól megférnek egymás mellett a különböző kultúrák és vallások, az emberek tiszteletben tartják egymás hitét, meglátását, csak a kasztok között nincs átjárás. Többségükben hinduk laknak az országban, de lényegesen nagy a buddhista, muzulmán, szikh és keresztény közösség is, amelyek békében élnek egymás mellett.
– magyarázta Levente.
A mindenhol tapasztalható sokszínűség
A különleges országban háromkerekű motorbiciklivel, úgynevezett tuktukkal lehet legegyszerűbben közlekedni, amely „annyi személyes, ahányan csak elférnek rajta” – fogalmazott Levente, hozzátéve, hogy a riksák, a robogók és a motorbiciklik is népszerűek. Európai szemmel a közlekedés nagyon kaotikusnak tűnhet, ugyanis sávok nem léteznek az úton, mindenki egy nagy tömegként, lassan, dudaszóval kommunikálva halad előre. A gyalogosok kedvéért sem állnak meg,
A szegénységet is megtapasztalták
„Bármit meg lehet enni, akár az utcai árusok kínálatából is, ami sütve vagy főzve van, de csak palackozott vizet ajánlott inni. Mindent kerülni kell, aminek ellenőrizetlen helyről származó vízhez van köze, így a mosott zöldségeket, gyümölcsöket, de a jégkockákat is, különben jó eséllyel veszélyes fertőzéseket kaphatunk el” – tanácsolta Levente. Boróka rámutatott,
illetve néhányat hazatérésük után is kapnak. A helyi konyháról elmondták, hogy még nekünk székelyeknek is igazán fűszeresnek, illetve csípősnek számítanak az ételek, főleg az ország északi részében. Rendszerint minden étel mellé palacsintaszerű kenyér, rizs és különböző szószok járnak. Ami érdekes, hogy csak az éttermekben kapni alkoholos italokat, ugyanis ezek árusítása magas adókhoz kötött, amit az üzlettulajdonosok nem vállalnak.
Keresztény templom Indiában. Jól megférnek a más vallásúak az országban
Annak ellenére, hogy már az alapszintű oktatásért is fizetni kell, roppant fontos az indiaiaknak, hogy taníttassák gyerekeiket, hiszen az megélhetésük záloga – magyarázta a házaspár. A helyiek nagyon büszkék arra, hogy dolgozhatnak, munkájukat pedig alázattal végzik, folyton bizonyítani akarnak. Egyébként az ország vezetősége is arra törekszik, hogy mindenkinek legyen munkája, éppen ezért rengeteg értelmetlennek tűnő állás létezik. Például van, aki azért kap pénzt, mert kinyitja az ajtót másoknak.
– magyarázta Levente. Az egészségügyi ellátás is pénzbe kerül, ezért sokan gyógynövényeket használnak, illetve népi gyógymódokat alkalmaznak betegség esetén. A különböző füveket az utcai árusoknál is be lehet szerezni.
Európai szemmel a közlekedés nagyon kaotikusnak tűnhet
amelyre sok kérdezősködés után találtak rá egy régi brit temetőben. A székely nyelvtudósról nem sokat tudtak a helybéliek, annak ellenére, hogy a közelben utca is viseli a nevét. Végül a szerencsének köszönhetően találkoztak a sír gondnokával, akitől megtudták, hogy időnként járnak ott magyar látogatók, akik zászlókat és különböző emléktárgyakat hagynak hátra, illetve bejegyzéseket írnak a vendégkönyvbe.
A Kertész házaspár Kőrösi Csoma Sándor sírjánál
Csípős ételek, még a székelynek is erős
Helyi öltözékben
Indiai különlegesség a közlekedésben
Az emberek alázatosak, toleránsak
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!