
Márton Krisztina utolsó simításokat végez a barokk jegyében született ruhán
Fotó: Szigeti Szenner Szilárd
Nem a jelen trendjei, hanem a múlt, a művészettörténet elemei ihletnek évről évre egy őszi divatbemutatót Marosvásárhelyen. A Korok, divat, stílusok című bemutatón idén a barokk a fő téma, ebben a stílusban alkot mintegy harminc tervező több mint száz ruhát, alkotást.
2018. november 21., 15:182018. november 21., 15:18
2018. november 21., 15:592018. november 21., 15:59
A Toldalagi-palota építésének évfordulójára hirdetett 2009-ben a Marosvásárhelyi Kulturális Központ barokk évet, amelynek apropóján pár tervező úgy gondolta, hogy a barokk világából kár lenne kihagyni a kosztümvilágot, s rendeztek egy barokk divatbemutatót is. A tervezők által felsorakoztatott kollekciók pompásra sikeredtek, de maga a rendezvény is annyira jól összejött, hogy a szervezők úgy döntöttek, sorozatot indítanak ebből, vagyis minden évben más-más művészettörténeti kor jegyében szerveznek egy bemutatót – mesélt a kezdetekről Márton Krisztina szervező, aki bár fő foglalkozása szerint restaurátor, szívesen tervez és valósít meg ruhákat is.
„A fő célunk természetesen nem az volt, hogy korhű ruhákat alkossunk, hiszen az egyrészt nagyon sok idő- és anyagi ráfordítást igényelne, másrészt azokat meg lehet nézni múzeumokban, albumokban.
– magyarázta Márton Krisztina. Hozzátette: a csoportos divatbemutató ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy bemutatkozzanak egymásnak a művészek, valamint megtalálják a közönségüket is.
A divatbemutatóra született alkotások hordozzák a barokk jegyeit, de hétköznapra is viselhetők. Ez például a Szeszilszoknya márkanév alatt született
Fotó: Szigeti Szenner Szilárd
Az első bemutatóhoz képest, amelyre hat-hét ruhatervező nevezett, a résztvevők és a bemutatott ruhák száma is megszaporodott: újabban évről évre körülbelül harminc tervező mutatkozik be. Szakmája szerint nem mindenki ruhatervező, van, aki csak hobbiként űzi a ruhaköltemények megvalósítását, mások pedig éppen tanulják még a szakma fortélyait. „Csak az a kitételünk, hogy az alkotás művészi legyen, egyedi, illetve felismerhető eleme legyen abból a bizonyos felidézett korszakból” – magyarázta Márton Krisztina. Megtudtuk: nem csak az adott kor kosztümjeiből, hanem festészetből, szobrászatból, akár építészetből is ihletődnek az alkotók.
Leggyakrabban gálaruhákat terveznek az alkotók, hiszen az ad lehetőséget arra, hogy kicsit a részletekben is elmerüljön a tervező.
Amúgy az első, a barokkhoz kötődő rendezvény után volt már klasszicizmus, romantika, impresszionizmus, szecesszió, középkor, újkor, a 20. század is téma, de még a népművészet is, ahhoz, hogy a tizedik, jubileumi rendezvény ismét a barokkhoz térjen vissza.
Giuseppe Favia ruhakölteménye szintén a hétfői divatbemutatóra született
Fotó: Szigeti Szenner Szilárd
„A barokk a drámaiságról szól, a zsúfoltságról, a hatalmas formák tobzódásáról. Sokan már giccsesnek tartják, de nem szabad azzal azonosítani. Tényleg rendkívül gazdag részletekben ez a kor. A ruhák terén a finom, dús anyagok összeválogatása jellemző, a szoknya bősége, a bő ujjak, nagy gallér, mellette pedig a fűzőbe szorított darázsderék. Szerették az élénk színeket, főleg a rokokóban, rengeteg a csipke, a gyöngy.
– mutatott rá a tervező, aki Mária Terézia és lánya, Mária Antoinette hozzáállásából ihletődik a saját idei kollekciójában: a határozott kezű, mértékletes vezéregyéniség és a tobzódó, pazar ruhatárral rendelkező kisasszony divatvilágát kombinálja a ruhakölteményeiben.
Krisztina és a többi ruhatervező barokk jegyében született ruháit,
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!