
Márton Krisztina utolsó simításokat végez a barokk jegyében született ruhán
Fotó: Szigeti Szenner Szilárd
Nem a jelen trendjei, hanem a múlt, a művészettörténet elemei ihletnek évről évre egy őszi divatbemutatót Marosvásárhelyen. A Korok, divat, stílusok című bemutatón idén a barokk a fő téma, ebben a stílusban alkot mintegy harminc tervező több mint száz ruhát, alkotást.
2018. november 21., 15:182018. november 21., 15:18
2018. november 21., 15:592018. november 21., 15:59
A Toldalagi-palota építésének évfordulójára hirdetett 2009-ben a Marosvásárhelyi Kulturális Központ barokk évet, amelynek apropóján pár tervező úgy gondolta, hogy a barokk világából kár lenne kihagyni a kosztümvilágot, s rendeztek egy barokk divatbemutatót is. A tervezők által felsorakoztatott kollekciók pompásra sikeredtek, de maga a rendezvény is annyira jól összejött, hogy a szervezők úgy döntöttek, sorozatot indítanak ebből, vagyis minden évben más-más művészettörténeti kor jegyében szerveznek egy bemutatót – mesélt a kezdetekről Márton Krisztina szervező, aki bár fő foglalkozása szerint restaurátor, szívesen tervez és valósít meg ruhákat is.
„A fő célunk természetesen nem az volt, hogy korhű ruhákat alkossunk, hiszen az egyrészt nagyon sok idő- és anyagi ráfordítást igényelne, másrészt azokat meg lehet nézni múzeumokban, albumokban.
– magyarázta Márton Krisztina. Hozzátette: a csoportos divatbemutató ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy bemutatkozzanak egymásnak a művészek, valamint megtalálják a közönségüket is.
A divatbemutatóra született alkotások hordozzák a barokk jegyeit, de hétköznapra is viselhetők. Ez például a Szeszilszoknya márkanév alatt született
Fotó: Szigeti Szenner Szilárd
Az első bemutatóhoz képest, amelyre hat-hét ruhatervező nevezett, a résztvevők és a bemutatott ruhák száma is megszaporodott: újabban évről évre körülbelül harminc tervező mutatkozik be. Szakmája szerint nem mindenki ruhatervező, van, aki csak hobbiként űzi a ruhaköltemények megvalósítását, mások pedig éppen tanulják még a szakma fortélyait. „Csak az a kitételünk, hogy az alkotás művészi legyen, egyedi, illetve felismerhető eleme legyen abból a bizonyos felidézett korszakból” – magyarázta Márton Krisztina. Megtudtuk: nem csak az adott kor kosztümjeiből, hanem festészetből, szobrászatból, akár építészetből is ihletődnek az alkotók.
Leggyakrabban gálaruhákat terveznek az alkotók, hiszen az ad lehetőséget arra, hogy kicsit a részletekben is elmerüljön a tervező.
Amúgy az első, a barokkhoz kötődő rendezvény után volt már klasszicizmus, romantika, impresszionizmus, szecesszió, középkor, újkor, a 20. század is téma, de még a népművészet is, ahhoz, hogy a tizedik, jubileumi rendezvény ismét a barokkhoz térjen vissza.
Giuseppe Favia ruhakölteménye szintén a hétfői divatbemutatóra született
Fotó: Szigeti Szenner Szilárd
„A barokk a drámaiságról szól, a zsúfoltságról, a hatalmas formák tobzódásáról. Sokan már giccsesnek tartják, de nem szabad azzal azonosítani. Tényleg rendkívül gazdag részletekben ez a kor. A ruhák terén a finom, dús anyagok összeválogatása jellemző, a szoknya bősége, a bő ujjak, nagy gallér, mellette pedig a fűzőbe szorított darázsderék. Szerették az élénk színeket, főleg a rokokóban, rengeteg a csipke, a gyöngy.
– mutatott rá a tervező, aki Mária Terézia és lánya, Mária Antoinette hozzáállásából ihletődik a saját idei kollekciójában: a határozott kezű, mértékletes vezéregyéniség és a tobzódó, pazar ruhatárral rendelkező kisasszony divatvilágát kombinálja a ruhakölteményeiben.
Krisztina és a többi ruhatervező barokk jegyében született ruháit,
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!