Házszentelés mint csillaglátó áldásvárás
Havas helyett sáros idén a házszentelés
Fotó: Barabás Ákos
„Íme, a háromkirályok csillagot látnak” – hangzott fel utcahosszan Homoródremetében vízkereszt napján, amikor a bibliai mágusok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház. A napkeleti bölcsek aranyat vittek a királynak, tömjént az Istennek, mirhát a halandó embernek. Ma a hajlékokat megszentelők házi áldást visznek: annak hitét, hogy ahol Isten lakást vesz, ott szükség nincsen – az Ő háza a miénk is. Régi szokás szerinti házszentelésen jártunk.
Molnár Melinda
2018. január 08., 11:502018. január 08., 11:50
Aki rászán egy napot, igazi faluünnep részese lehet a házszentelés alkalmával Homoródremetében. A hosszú harangszó templomi szentmisére szólít, majd a csengettyűs gyermekek örömhíres, bőségkívánó rímei hangzanak fel a nyitott kapujú-ajtajú, patyolattiszta portákon. Vidám hangjuk jelzi: érkezik az áldáshozó szent kereszt. Majd felhangzik az „Ó, szép Jézus...” kezdetű újévi ének. A házőrzők csaholása elül, közös imaszó, tömjénfüst lengi be a tisztaszobát.
– évszázadokig ezzel pótolta ki a falu népe a pap konyháját farsangra.
Időutazás a Domus Históriában
Kovács Ferenc lelkész az „Úrnak 1943-dik évében” a házszentelésről feljegyezte: „Az újévet szinte ezzel kezdjük, hisz népünk is, mint a pásztorok és a napkeleti bölcsek, szívünk ajándékát a szent kereszthez teszik. Ajándékkal kezdik az újévet, addig nem kezd a szórakozásokhoz. A férfiak a szent keresztet egyik háztól a másikig kísérik. A szentmise ünnepélyesen van a rendes időben.”
A szentelt víz elkíséri a keresztény embert a bölcsőtől a koporsóig
Fotó: Barabás Ákos
Az 1947-es szárazság éreztette hatását Remetében is:
1949-ben nagy lelki gyönyörűséggel folytak le házszentelések, főképp a filiákban. „Öröm volt látni, hogy mindenütt keresztény öntudattal várták a szent keresztet” – jegyezték fel.
Ma is úgy tartják a hagyományaikat, ahogyan elődeiktől látták. Bár az állandó lakosok száma a közlekedési és munkalehetőségek hiánya miatt megfogyatkozott, lehetőségeik szerint a közelebbre vagy távolabbra elszármazottak hazatérnek a házszentelés napjára. A fiatal párok is megnyitják ajtajukat, akik hétvégi házként használják örökségüket.
Mint a tömjén, szállt az ének. Csak a zenészek hiányoztak, hogy elhúzzák a pap nótáját, s egyet forduljanak a falubeliek. Régen este farsangi bált tartottak.
„Víg farsangi napokat!”
Ma a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Egyházközség leányegyháza Remete és a hozzá tartozó pár gyepesi család. Előbbiben huszonnégy, Gyepesben két portára tért be Tamás Huba lelkipásztor, Székely István kántor, ifj. Oláh Ferenc, a helybéli kísérő és – a remetei szóhasználattal – „szentszamár”, Molnár Gyula. A hatgyermekes édesapa évek óta gyalogszerrel kíséri a házszentelőket, összegyűjtve a hagyományos vízkereszti ajándékot: a családonkénti 2–3 friss tojást és liternyi fuszulykát.
A házszentelés nem népszokás. A hitről való tanúságtétel
Fotó: Barabás Ákos
Tőle tudjuk: a szegény világban a papoknak nem volt mit enniük, a falu kipótolta. Szerre vittek ételt. Az 1980-as évektől főleg nyugdíjas lelkipásztorok éltek a tágas plébánián. Napjainkban tervezik az épület feljavítását. Havonta tartanak szentmisét a falu korszerűsített templomában.
Jelképek
A közös imával, jókívánságokkal zajló vízkereszti látogatás, illetve egyfajta körmenet emlékeztet a karácsony misztériumára: közénk jött és velünk az Isten. A szentelt víz elkíséri a keresztény embert a bölcsőtől a koporsóig. Az otthon minden zugába, az élet minden terébe jut belőle. Vízkereszt tájékán a legtisztábbak a források, csermelyek, kutak – jó volt leülni egy mohás farönkre és hallgatni a Nádas patak csobogását. Még a sáros úton is kristálytisztán csordogált a hólé.
Az új év száma, valamint
emlékeztet: Krisztus áldó keze minden körülmények között otthonunk felett van. A kályhára, friss parázsra szórt tömjén füstje úgy szállt fel, mint a remény lehelete: bár vadak pusztítják a termést, jut adományként vagy aszalt formában az ünnepi tálra.
A menetet a „szentszamár” zárja, akinek szakajtója estére megtelik szárazpaszullyal és tojással – évszázadokig ezzel pótolta ki a falu népe a pap konyháját farsangra
Fotó: Barabás Ákos
Lángolt a gyertya, amit majd újra gyújthatnak zord időben, égiháborúkor vagy virrasztáskor. Ha azzal kísérik ki a házszentelőket a kapuig, úgy tartják, magasra nő a kender.
Emlékek
Amíg ballagunk egyik háztól a másikig, felemlegetjük a havas vízkereszteket, amikor szánnal vihetik a papot. Idén márciust idézett a melegen sziporkázó napsütés.
Jövevényként emlegeti magát a juhász, aki állandósult a szolgálatban, és fiacskája ott lesz elsőáldozó a szomszédos istenházában. Ősei részesei voltak a karácsonyi történetnek, ő pedig a falu évkezdő rendjének.
A Gáspár család néhány éve Budapestről költözött a csendes, kis létszámú, dombok között megbúvó falucskába. Márciusra várja Réka hatodik gyermeküket. Ma már elképzelhetetlen a híres remetei betlehemes az otthonra lelt nagycsalád nélkül.
Lenkice nénivel visszaemlékeztünk Mózsi bácsira, a híres klánétásra, aki bár elveszítette ujjait, lelkében addig muzsikált, amíg egy égi rezesbanda tagjává emelkedett.
Helyenként térdelve fogadják a papot, illetve a keresztet
Fotó: Barabás Ákos
Mindenütt asztalon várt a falnivaló és a poharak az év eleji jókívánságokhoz – el-elkocintottunk, de nem kockáztattuk meg a gyomorerősítést a helyi italkülönlegességgel.
Rácsodálkoztunk a mallersdorfi nővérek lelkigyakorlatos házikójára; meghallgattuk az otthonok mai és egykori lakóihoz tartozó történeteket. A 87. éves, almási születésű Mátyás Imréné, Julianna néni gyalogszerrel hozta a szarkakői ösvényen a városba a bivalytejet. Megrendelői kulcsot hagytak, kitöltötte a tápláló italt, bevásárolt, és ment, ahol jött. A kerekerdői utat később készítették.
Köszönetek
Bár a házszentelés egy bensőséges ünnep, bennünket is nyitott szívvel fogadtak. Sáros cipőinket számba se vették, ott voltak leterítve a frissen mosott lábtörlők a nagyrészt szász jellegű vakolt kőházak kapuitól az ajtókig.
Utolsóként a paplakban hangzott fel az énekszó. Egészséget, békességet kívántunk, ahol eljártunk, és hogy esztendőre újra találkozhassunk. A kosár is megtelt, lelki tarisznyánk kedvességgel, szeretettel.
A ministránsokat külön meglepetés várta: eloszthatták az ajándékba kapott szaloncukrot, amit a plébánia asztalra halmozott édességei egészítettek ki. Úgy ragyogott az arcuk a látványtól, mintha a mennyország visszfényét látták volna.
Az új év száma, valamint a C + M + B felirat kerül a szemöldökfára
Fotó: Barabás Ákos
Gyuszi, a szentszamár megállított egy gondolatra: Remete múltja legalább hatszáz éves. Őseik megőrizték hitüket. A maiak belerakták a kosárba. Egy maréknyi paszulyt ujjai között pergetett vissza a szakajtóba: minden szemből új tő fakadhat és fordulhat termőre. S ha a tojásokat kotló alá teszik, mindenikből új élet kél… Annak hite is maradandó, hogy békességet visznek vízkeresztkor a háznak és a benne lakóknak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!