
A hölgyek körében is egyre népszerűbb az edzőtermi edzés
Fotó: Veres Nándor
Nőként edzőterembe járni? A válasz változó, van, aki számára ez teljes mértékben természetes, de van, aki ennek még a gondolatát is határozottan elutasítja. Mindezek ellenére az edzőtermekben egyre gyakrabban látni ma már nőket is, mi meg annak jártunk utána, nőies dolog-e vagy sem edzőteremben edzeni.
2019. március 08., 16:262019. március 08., 16:26
„Nőiességünket semmiképp sem ronthatjuk el, ha edzőteremben edzünk.
– szögezi le indulásból Molnár-Barabás Zsófia. A Csíkszeredában tevékenykedő okleveles személyi edzőnek pedig hihetünk, hiszen szép számmal akadnak a hozzá fordulók között hölgyek. Zsófia első lépésként egy nagyon egyszerű dolgot ajánl a sportolni vágyóknak. Ha már valaki eldönti, hogy mozogni akar – mondja –, próbáljon ki többféle edzésformát, hogy derüljön ki mi áll közel az ő egyéniségéhez, és ezt legalább egy hónapot, hat hetet csinálja is. „Ez idő alatt ugyanis túl tud lépni azokon a buktatókon, amelyeket a legelején nem ismer fel. Nem mondanám azt, hogy egyik vagy másik sport nem jó. A teremedzéssel kapcsolatosan viszont kihangsúlyoznám, hogy az egyik leghatékonyabb alakformáló edzésforma. Ez valahol érthető is, mert specifikus gyakorlatokkal adott izomcsoportokat meg lehet dolgoztatni, és ha az izom dolgozik, akkor fejlődik” – magyarázza. Az izomfejlődést nem úgy kell elképzelni, hogy az ember bemegy a terembe edzeni, és két napra rá olyan lesz, mint egy háromajtós szekrény, dagadó izmokkal fog felébredni, mert az izomépítés hosszú és nehéz folyamat – nyugtatja meg a személyi edző a teremben való edzéstől idegenkedőket. Ehhez ugyanis megfelelő táplálkozás, edzésprogram és következetes munka szükségeltetik.
A válasz a határozott nem. Zsófia szerint ezt a megközelítést többek között az is okozhatja, hogy általában az edzőteremben kifüggesztett fotókan izmos férfiakat és izmos nőket látni, illetve sokan úgy gondolják, hogy inkább a férfiak számára van kitalálva, számukra fontosak a gépek, a súlyzók használata.
„Tény és való, több férfi jár az edzőterembe, mint nő, bár egy ideje ez a nők számára is igen népszerű lett, és ennek én nagyon örvendek. Előfordul az is, hogy az ember eldönti, hogy elmenne terembe, és akkor rákérdeznek, hogy mit keresel te ott. Ezeket a sztereotípiákat el kell felejteni, mentalitásváltásra van szükség. Ezért jó, ha elmegy és megtapasztalja, hogy egészen másról szól az egész, mint ami a köztudatban van, érzi, milyen a hangulata” – mondja.
Molnár-Barabás Zsófia személyi edző
Fotó: Veres Nándor
A személyi edző ugyanakkor fontosnak tartja kiemelni, a nők esetében másként történik az izomépítés, mint a férfiaknál. „A női szervezet hormonális szempontból teljesen különbözik a férfiszervezettől. A férfiaknál a magas tesztoszteronszintnek, a megfelelő étkezésnek illetve az edzésprogramnak köszönhetően az izomépítés sokkal könnyebb folyamat, mint a nőknél.
Ugyanakkor a menstruációs ciklusok alatt hormonális változások állnak be, ilyenkor csökken a szervezet izomépítési kapacitása, mivel nehezebben jut hozza az aminosavakhoz”.
Visszatérve az edzőtermekben látható fotókra, jó tudni, hogy azokat a személyeket, akikről készülnek ezek a felvételek, többnyire a versenyt megelőző felkészülési periódusban illetve utána szokták lencsevégre kapni, az fotózást pedig megelőzi egy nagyon kemény diéta, ami nyomán a testzsírszázalék a minimálisra csökken, és szépen kirajzolódnak az izmok. „A hétköznapi életben, sőt közvetlenül verseny után három nappal már ők sem így néznek ki” – jegyzi meg Zsófia.
A termes edzések jellegzetességei a gépek. És ha már itt tartunk, jó tudni, hogy a napjainkban használt kondigépek elődjeit a 19. század végén egy svéd orvos, Gustaf Zander készítette azzal a céllal, hogy bizonyos izmokat átmozgassanak az emberek. „Ahhoz, hogy az izom tónusos, szép legyen, meg kell dolgoztatni. Ezért fontos, hogy mozogjunk, fejlesszük az izmunkat, és a fokozatos terheléssel az izomzat aspektusa is más lesz.
Ezekkel a gépekkel nem csak azt lehet elérni, hogy izmot fejlesztünk vagy izomtömeget növelünk, hanem rehabilitációs célra is jók. Ha valakinek ízületi problémái vannak, nem tud guggolni, mert a térdével gond van, egy lábegyenesítő gépen kényelmesen ülve elvégzi ugyanazt a mozdulatot, át tudja dolgozni a combizmot. Vagy a combhajlító gépen a comb hátsó részét tudja dolgoztatni anélkül, hogy olyan megterhelésnek lenne kitéve, amit az ízület nem bír meg. Nem a nagy terhelésekről szól a konditerem. De lehet használni a gépeket prevenciós céllal is, megelőzve a bajt” – magyarázza az edző.
Nála szép számmal képviselteti magát a 30-40 éves korosztály, de a fiatalok is keresik, bár jó szem előtt tartani, hogy 14 éves kor előtt nem igazán van amit keresni edzőteremben, ami a súlyzós és kondigépes edzéseket illeti, hiszen az ízületek még gyengék. A testsúlyos edzéseket viszont már ebben a korban is lehet végezni.
Az edzőtermi edzés nem megy a nőiesség róvására - nyugtatja meg a hölgyeket Zsófia
Fotó: Veres Nándor
„15 éves kor után már megfelelő terheléssel, megfelelő edzésprogrammal lehet dolgozni. A negyvenes korosztálynak szerintem kötelező kellene legyen a mozgás, edzés, hiszen ahogy telik az idő, egyre jobban érződik a mozgás hiánya. Van olyan kliensem, aki három-négy éve folyamatosan jár. Volt, aki bejött, hogy egy adott cél érdekében két hónapot akar járni edzésre, és két-három évet járt. Meg lehet szerettetni az emberekkel. Az első periódusban például, amíg a kliens is megszokja a termet, megismerkedünk, fontos, hogy olyan módon vezessük be, hogy ne azt érezze, ezt nem tudom megcsinálni. Legyen sikerélménye, és ha sikerül a bizalmat kiépíteni, a feszültséget leküzdeni, megtörténhet, hogy rendszeres terembejáró lesz” – vélekedik Molnár-Barabás Zsófia.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!