
A kis lelkes csapat
Fotó: D. Balázs Ildikó
Szőrén ülik meg a lovat, vágtázó lóról íjjal célba lőnek, de attól sem riadnak meg, ha éppen tánclépésben vagy egy vékony deszkán egyensúlyozva kell célba találjanak. Lovasíjászok. Egy kis közösség, melynek tagjai a Kassai-féle lovasíjászmódszer tisztelői, követői.
2019. május 29., 16:032019. május 29., 16:03
Egy Csíkszereda melletti birtokra vagyok hivatalos, ahol éppen lovasíjászedzés zajlik. Mindannyian fehér blúzban és fekete nadrágban vannak, kezükben íj és nyílvesszők. A legkisebb hétéves, a legidősebb negyvenes éveinek közepén jár.
Kiegészítik egymást, figyelmek egymásra, tanítják egymást. Mint vendéglátónk, Lőrincz Rómeó meséli, a gyakorlatok tulajdonképpen a belső és a külső egyensúly megtalálását, összhangba hozását célozzák. Heti három alkalommal tartanak edzést, rendszerint tízen vannak, ottjártunkkor öten igyekeztek bevezetni a lovasíjászat világába. Az edzés első részében az íjászaton, az egyensúly-gyakorlatokon van a hangsúly, aztán érkeznek a négylábú társak, a lovak. És az edzés folytatódik, de már lóháton.
Lőrincz Rómeó négy-öt éve érdeklődik a lovasíjászat iránt, Kassai Lajos íjkészítő mesternek, a modern kori lovasíjászat megteremtőjének nagy tisztelője. Tavaly ősztől ő maga is tagja a kaposmérői Kassai Lovasíjász Iskolának, a debreceni Bodnár törzsnek, ahol lófő státusban van. Igen komolyan kidolgozott vizsgarendszer alapján lehet az iskolába bejutni illetve haladni a „ranglétrán”.
Fotó: D. Balázs Ildikó
Szőrén ülik meg a lovat
Fotó: D. Balázs Ildikó
„Nem a besorolás a lényeg, amit ott megtanulunk, azt hazahozzuk, és itthon próbáljuk kamatoztatni. Amit itt, az edzéseinken látni lehet, az csak egy igen parányi része az iskolában tapasztaltaknak, látottaknak. Ott más színvonalon űzik ezt” – magyarázza beszélgetőtársam az edzés utáni kiértékelő beszélgetés során. Minden edzés után ugyanis leülnek, és megbeszélik a történeteket. A Kassai iskola felfogásában a lovasíjászat harcművészet közösségépítéssel, hagyományápolással.
A hétéves Virág édesapjától tanult meg az íjjal bánni
Fotó: D. Balázs Ildikó
„A lovasíjászat egy eléggé komplex aktivitás. Van, aki a harcművészetet látja benne, más a hagyományőrzést, van, aki mindkettőt. Különbözőek vagyunk, mindenki másért szereti, és ettől jó.
Meg kell tanulni külön íjazni, majd lovagolni és végül lovasíjazni. Egy szőrén megült vágtázó lóról íjazni, hát az az érzés leírhatatlan. Ezt meg kell élni. Úgy telik el itt a négy-öt óra, hogy észre sem vesszük, csak azt, hogy besötétedett. Ez mindent elmond. Sokkal több, mint a sport, lelki feltöltődést is ad” – meséli lelkesen Lőrincz Rómeó, aki kislányát, a hétéves Virágot is „megfertőzte” e sportág szeretetével.
Egyensúlyban lenni önmagunkkal és a világgal
Fotó: D. Balázs Ildikó
Lőrincz Rómeó
Fotó: D. Balázs Ildikó
Ha teheti, évente háromszor-négyszer maga is el látogat a Kassai Lovasíjász Iskolába feltöltődni, tanulni, hazahozni a tudást. Büszkén meséli, ő maga is a szabad lótartás híve, jó dolga van Bogyónak, Babócának, Bazsának és Sibának. „Nem használunk külső kényszerítő eszközt a tanításra, irányításra. Egy csodamadzaggal irányítjuk, csodákat is művel. Itt nincs sarkantyú, zabla. Az edzések előtt egyébként közös munka is van, istállótakarítás, lópucolás, hiszen a csapatmunkának fontos szerepe van” – fűzi hozzá.
Nagy Attila Sepsiszentgyörgyről érkezett, ha teheti, részt vesz a csíkszeredaiak edzésén. „A lovasíjász tevékenység Erdély-szerte két-három fős csoportokban történik, és az elmúlt tíz-tizenöt évben nagyon sok lovasíjász fejlődött ki, de nincs köztük együttműködés. Sepsiszentgyörgyön több egyesület, több csapat is van, kis magocskák léteznek. Kassai Lajos azt szokta mondani, hogy a gyöngyök szétgurultak. Ahhoz, hogy ezek egy láncra fűződjenek fel, együtt kell dolgozzunk. Eljárunk egymás edzésére” – magyarázza.
...és repül a nyílvessző
Fotó: D. Balázs Ildikó
Ő havonta egyszer látogat el a Kassai-völgyben lévő iskolába, de még nem felvételizett. Figyel, tanul. Nevetve meséli, két és fél éve foglalkozik az íjászattal, egy éve a lovaglással, és nemrég jutott el arra szintre, hogy vágtázó lóról íjjal lőni merjen. „Nem tömegsport, nagy a kezdeti befektetés addig, amíg élvezetessé kezd válni. Viszont utána nagyon magával ragadja az embert, és a legszerencsésebb esetben életformává válik” – fűzi hozzá.
Azt mondják, nem gondolkoznak törzsben, Magyarország területén ugyanis strukturálisan törzsekre vannak osztva a lovasíjászközpontok. Céljuk az, hogy egy igazi közösséget építsenek a lovasíjászat köré.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!