
A töltött káposztát sok nemzet magáénak vallja
Fotó: 123RF
Hagyományos erdélyi étel, tipikusan a miénk – mondaná szinte mindannyiunk a töltött káposztáról. Ezt főzték az elődeink, s még fesztiválunk is van a töltött káposzta apropóján. De tényleg csak a miénk? És milyen a hagyományos? És milyen a modern? A töltött káposztát Sütő Edith gasztrobloggerrel, az Erdélyi Konyha főszerkesztő-helyettesével vettük górcső alá a parajdi fesztivál apropóján.
2018. szeptember 25., 14:022018. szeptember 25., 14:02
Amikor a töltött káposzta eredetéről kérdeztük Sütő Edithet, kiderült, hogy még azok sem tudnak pontos választ adni erre, akik évek vagy évtizedek óta ezt kutatják. Annyit tudunk, hogy ahány nép készíti – és tulajdonképpen az egész világon készül töltött káposzta valamilyen formában –, mindenki a magáénak vallja. A káposztás hús a magyar konyhának egyik legrégebbi eledele, de káposztalevélbe göngyölt húsos töltelék formájában állítólag csak a 18. században kezdett elterjedni török hatásra. „Igaz, ezt sokan vitatják, ám kinek-kinek szíve joga eldönteni, mit hisz felőle” – mondta a Kalandok a konyhában című gasztroblog szerzője. Hozzátette:
Van török töltött káposzta, van arab, van görög, magyar, román, de még svéd, orosz, kínai vagy koreai változatai is ismertek, csak mindenhol egy kicsit másképp készül.
A hagyományos erdélyi töltött káposzta is legalább kétféle: az első a savanyúkáposztás, főleg télen készített változat, a másik pedig a friss káposztából készült, paradicsomos variáció. A hozzá használt hús egyértelműen a disznóhús; van, aki nem is tudná elképzelni másból, Sütő Edith pedig bevallotta, bár ő maga kevés disznóhúst eszik, szerinte is az azzal készült töltött káposzta a legfinomabb.
– vélte a marosvásárhelyi gasztroblogger. Aki szerint a töltött káposzta téli és nyári változata is egyszerűen csak a háziasszonyok találékonysága és takarékossága miatt alakult ki, vagyis a ház asszonya igyekezett mindig abból főzni, ami abban az időszakban olcsó és kéznél volt. Így nyáron, amikor a kertben éppen termett a káposzta, abból főztek töltött káposztát paradicsommal savanyítva, míg télen, amikor már csak a tartósított-savanyított fajtája volt kéznél, abból csinálták. Azt viszont már nem kellett mással savanyítani. Amúgy a friss káposztából, paradicsomosan készített változat Magyarországon szabolcsi töltött káposztaként ismert.
Az, hogy hús kerül bele még – csülök, füstölt oldalas vagy épp gömböc – az már sokak szerint csak úri cifraság, de vitathatatlan plusz ízt kölcsönöz a fogásnak. No meg hús a hússal sokkal laktatóbb is, nemde?
Bár létezik a hagyományos erdélyi töltött káposzta, nem csak egyféleképp lehet készíteni azt sem, nem beszélve arról, hogy van, aki szeret mindig újítani, variálni a hagyományos ételekkel is. Sütő Edithről sokan azt tartják, hogy a „variációk mestere”, legyen szó bármilyen ételről.
„Nagyon ritkán készül nálam ugyanaz a fogás többször, illetve, pont ugyanúgy azt hiszem, soha semmi sem sikerül, mint előző alkalommal. Ha azonban megnézzük a különböző népek töltött káposztáit, láthatjuk, hogy pl. a törökök, akik, ugye, sertést nem esznek, birka- vagy marhahúsból készítik, a görögök akár húst sem tesznek bele, és szőlőlevélbe töltik a rizses tölteléket, az azerbajdzsániak fahéjjal és ánizzsal ízesítik az amúgy a miénkhez hasonló húsos-rizses belevalót, de azért itt megemlíthetem azt a változatot is, ami Erdélyben eléggé elterjedt, főleg böjtös időszakban, a kukoricakásás töltött káposztát. Nos, édesanyám annak idején ezt nem is annyira böjtösen csinálta, hanem minden egyes töltelékbe egy-két jókora húsos szalonnadarabot is belefőzött” – mesélte az Erdélyi Konyha főszerkesztő-helyettese.
Hús a hússal, egyféle úri huncutság
Fotó: Kocsis B. János
Majd önmagáról bevallja, hogy házassága első éveiben egyáltalán nem is főzött töltött káposztát, a férje ugyanis nem volt oda érte, és amennyi kellett, azt ünnepekkor a szülőknél megették. Aztán ahogy egyre jobban belemelegedett Edith a gasztrobloggerkedésbe, a töltött káposzta is kezdett kihívás lenni számára. Úgyhogy évente kétszer-háromszor most már készít, annál is inkább, hogy a lányai nagyon szeretik.
„Még ha akarnám sem sikerülne kétszer ugyanolyanra, de nem is akarom. Mi kevés disznóhúst eszünk, így aztán inkább csirke- vagy borjúhúsból készítem, de a családnak nincs ellene kifogása. Az én változataimat a férjem is nagyon szívesen megeszi, mert nem olyan zsírosak, mint ami disznóból készül. Csináltam már húsosat, húsos-gombásat, húsos-zöldségeset, gombás-zöldségeset, sima zöldségeset, sőt tökmagosat is. Az egyik legextrább töltött káposzta, amit valaha készítettem, az az volt, hogy a hagyományos húsos tölteléket először egy szelet vékonyra potyolt, fűszerezett borjúhúsba tekertem, és csak utána csomagoltam káposztalevélbe. Ez volt az első töltött káposztám, amivel a férjemnél megtörtem a jeget: azt mondta, na, ilyent máskor is készíthetek” – mesélte az általa kreált variációkról a gasztroblogger, majd két receptjét is megosztotta velünk, egy hagyományosat és egy újítósat.
Hozzávalók: 2 kisebb fej káposzta, kb. 1,2 kg darált csirkehús, kb. 50 dkg kolbászhús (vagy darált disznóhús), 15 dkg rizs, 2 közepes hagyma, kevés olaj, só, bors, 2 evőkanál sós darált paprika, 4-5 evőkanál ecet, ½ l natúr paradicsomlé, 1 kis darabka (kb. 15-20 dkg) füstölt csülök, 1 ágacska szárított csombor, 2 darabka szárított kaporszár.
Töltött káposzta paradicsomosan Edith-módra
Fotó: Sütő Edith
Elkészítése: Egy nagy edényben vizet forralunk, majd jól megsózzuk és beleöntjük az ecetet. Ebben a vízben megforrázzuk a káposztafejeket úgy, hogy éles késsel, kivágjuk a torzsáját, és egy villa segítségével elkezdjük lefejtegetni a leveleket róla. Hagyjuk néhány percig abálódni, majd a leveleket szűrőkanállal egy tálba szedjük. Amikor hűltek egy keveset, éles késsel lenyessük a levelek vastag ereit, azaz leormózzuk, és félretesszük. A szép, használható leveleket mind lefejtjük, a megmaradt káposztacikát (a káposzta belső, tömött része) pedig apróra vágjuk. Ezután elkészítjük a tölteléket. A hagymát apróra vágjuk, megdinszteljük az olajon, majd hozzáadjuk a rizst, és együtt is pirítjuk, amíg a rizs ki nem fehéredik. Ekkor a kétféle darált húst tálba tesszük, hozzáadjuk a hagymás rizst meg a darált sós paprikát, sózzuk és borsozzuk, majd jól összedolgozzuk. A massza legyen jó sós, mert a rizs és a káposzta még felvesz az ízéből.
A rizses-húsos masszát beletöltjük a leforrázott-leormózott káposztalevelekbe, és egy tálcára helyezzük őket. Az apróra vágott káposztát egy fazék aljára szórjuk, majd a fazékba körkörösen belehelyezzük a megtöltött káposztaleveleket úgy, hogy a közepén egy lyukat hagyunk. Amikor az összeset belehelyeztük, a középen lévő lyukba belehelyezzük a kaprot, a csombort és a füstölt csülköt, ráöntjük a paradicsomlevet, és felöntjük annyi lobogó sós-ecetes vízzel (a káposzta forrázólevéből), amennyi a káposztákat éppen ellepi. Lefedve, lassú tűzön 1,5-2 órán át főzzük, majd ha elkészült, leszűrjük. Tálaláskor tejfölt kínálunk mellé.
Hús is jár mellé természetesen
Fotó: Sütő Edith
Megjegyzés: Ez egy hagyományos ízvilágú töltött káposzta, talán csak a csirkehús a különös benne. Természetesen, lehet csak disznóhússal készíteni, és akár több rizst is lehet használni hozzá.
S hogy Edith egy valóban extra, különleges – sőt, nevezhetnénk akár meghökkentőnek is – töltöttkáposzta-recepttel szolgáljon, az általa csak töltött káposztát hozta el nekünk. Nem kell megijedni, nem nyers hússal készül, hanem egyszerű növényi alapanyagokból, és ez olyan változata, amit a vegánok, vagy nyers, élő ételeket fogyasztó személyek is ehetnek. „Érdekes élmény lehet bárki számára, mert ízében tulajdonképpen a hagyományos vonalat követi, inkább állagában teljesen más. Nem azt mondom, hogy vetekszik a hagyományossal, de érdemes kipróbálni, talán meglepő lesz, mennyire élvezhető. Ezt a fogást 2011-ben elkészítettük a parajdi töltöttkáposzta-fesztiválon, amikor meg is nyertük a legnagyobb felhozatalért (talán 13 féle töltelékes káposzta) járó különdíjat” – mondja a fogásáról Edith.
Nyers töltött káposzta, akár vegánoknak is
Fotó: Sütő Edith
Hozzávalók a töltelékhez: 30 dkg napraforgómag, 4 evőkanál lenmag, 2 cikk fokhagyma, 1 sárgarépa, 1 petrezselyemgyökér, 1 kisebb hagyma, 1 szeletke zeller, 1 szeletke cékla, só, bors, pirospaprika; a mártáshoz: 2 kisebb paradicsom, 2 paprika, 1 kicsi lila hagyma, 1 teáskanál pirospaprika, bors, őrölt kömény, kevés víz; a tejfölhöz: 10 dkg napraforgómag, 15 dkg kesudió, csipetnyi só, 1-2 teáskanál méz, 1-2 teáskanál citromlé, kevés víz; továbbá: 20 darab savanyított káposztalevél, 20 petrezselyem- vagy sárgarépaszár leveleikkel együtt, pirospaprika.
Elkészítése:A káposztaleveleket lemossuk, vastagabb ereiket levágjuk. A töltelékhez a zöldségeket meghámozzuk, feldaraboljuk, majd a beáztatott, leszűrt napraforgómaggal, a lenmaggal és a fűszerekkel együtt késes aprítóban finomra aprítjuk. Jól összedolgozzuk, ha szükséges, ízlésünk szerint igazítunk az ízén, majd kézzel gombócokat formázunk belőle. Mindegyik káposztalevél közepére helyezünk egy-egy gombócot, batyuszerűen összefogjuk, majd mindegyiket átkötjük egy-egy zöld szárral, hogy ki ne bomoljanak. A mártás hozzávalóit a fűszerekkel együtt turmixgépben simára dolgozzuk. Ha szükséges, adjunk hozzá vizet a jó krémes állag érdekében. A tejföl hozzávalóit szintén leturmixoljuk annyi vízzel, hogy tejföl állagú masszát kapjunk. Egy tányér aljára öntünk a paradicsomos mártásból, ráhelyezünk 2-3 káposztabatyut, ezt meglocsoljuk kesutejföllel, végül pedig megszórjuk pirospaprikával. A többi tejfölt mellé kínáljuk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!