Gólyák testközelben: látványos a gyűrűzési akció

Ákosfalván jelen pillanatban csak egy fészekben van költés, így nem nehéz megtalálni, hogy a Milvus Csoport Madárvédő Egyesület tagjai éppen hol dolgoznak.

A gólyafészek köré oda is gyűlt a fél utca, napok óta várják, hogy ők is megnézzék ezt a gólya-roadshownak nevezett madárgyűrűzést. Bukur Erzsébet vásárhelyi unokája például azért nem ment haza a nagyszülőktől, mert látni akarta ezt a folyamatot.

Látványosnak tényleg látványos, kell hozzá egy darus autó, amelynek segítségével a szakemberek a fészek közelébe kerülhetnek, és elvégezhetik a gyűrűzés folyamatát, de még törölközőre is szükség van a magasban. No, nem azért, hogy a nyári melegben izzadtságukat törölgessék a madárvédők, hanem azért, hogy letakarják a madárfiókákat. A gólya ugyanis megijed az embertől, aki ezúttal nem ott lent a biztonságos távolban van, hanem egészen közel jön a fészekhez.

A gólyaszülő – amelyik nemrég elment fészek-utánpótlásért – gyorsan visszatér szájában a faágakkal, de nem száll le a fészkére, nem érti, mit keresnek ezek az emberek ott. Egy darabig vészjóslóan köröz a fészek körül, majd tisztes távolságban egy háztetőre száll le, onnan figyeli, mi történik.

Közben Papp Tamástól, a Milvus elnökétől megtudjuk, hogy a gólyák gyűrűzése a vonuláskutatásnak a legalapvetőbb módszere. Azt jelenti, hogy a madár lábára feltesznek egy alumíniumgyűrűt, illetve modern időkben már egy műanyaggyűrűt is, ami távcsővel is leolvasható. „Így minden madár kap egy azonosítót országjelzéssel és egy számmal, ha valahol meglátják, le tudják olvasni, s visszakerül az információ hozzánk, hogy merre jár ez a madár, hol telel, visszajön-e ebbe a fészekbe vagy egy másik fészekbe a közelben” – magyarázza a biológus.

Hozzáteszi: ezek a fiókák csak három-négy év múlva fognak költeni, ugyanis a gólyáknál hosszú a kamaszkor.

Van, amelyik tényleg Afrikában marad, más részük visszatér, százas csapatok vannak például a Gyergyói-medencében, amelynek tagjai csak kóborolnak, nem fészkelnek, de volt olyan madaruk is, amelyik például csak Törökországig jött vissza.

Többek között ilyen információszerzésre jó a gyűrűzés, amelyet idén több faluban elvégeztek a Milvus szakemberei. „Az eddigi években Sáromberkén, Sárpatakon és Nagyernyében gyűrűztünk, de idén megpróbáltuk ezt kiterjeszteni, már első nap 6-7 faluban voltunk, 44 fiókát gyűrűztünk meg, de amikor a végére érünk, 100-150 fiókánk lesz meggyűrűzve” – mondja. „Szeretnénk a védett területekre is felhívni a figyelmet, hogy a gólyának szüksége van az élőhelyekre. Ezzel közel hozzuk az embereket a gólyához” – mutat rá Papp Tamás, aki éppen ecélból minden faluban le is hoz a fészekből egy-egy gólyát a helybelieknek, akik megsimogathatják a madarat, megnézhetik, hogy kap gyűrűt a madár, és a kérdéseiket is feltehetik.

Az ákosfalviak ebben az utcában arra kíváncsiak például, hogy rekordszámba megy-e, hogy egy fészekben öt fióka is van, mint most az ő utcájukban. A biológus elismeri, nem gyakori az öt fióka, leginkább két-három szokott lenni egy fészekben, Papp Tamás egyetlenegyszer látott hatot, de az tényleg rendkívüli eset

Kérdésünkre elárulja, a gólyák „döntését” az indokolja, hogy megérkeznek egy hosszú vonulás után, el vannak fáradva, de nekik kell energia a fészekrakáshoz, letojáshoz. Ha nincs étel, nincs a madárnak energiája. Mire felerősödne, lehet, hogy kicsúszik az időből, mert ha későn fészkel, nem erősödnek meg a fiókák augusztusra, így az évet kihagyja, s akkor kóborol a környéken. A biológus rámutat, Ákosfalván ez az egyetlen fészek, amelyben költöttek idén a háromból, Gálfalván egy lakott fészek van, Backamadarason két fészek van, de egyik sem lakott, Nyárádszentlászlón szintén egy sem lakott, Bálintfalván sem, még a gólyafalunak nevezett Sáromberkén is csupán hét fészek lakott a 12-ből.

Az ákosfalvi fiókák eddig a legnagyobbak, másfél kilósak lehetnek, 102 mm-es a csőrük. Öt-hat hetesek amúgy, ez a legjobb időszak a gyűrűzésre, ha kicsik, azért nem lehet őket gyűrűzni, ha meg nagyobbak, akkor kiugranak a fészekből. Ezek a fiókák két hét múlva már próbálkoznak a repüléssel, s akkor, ha odamerészkedik hozzájuk egy ember, lehet, megijednek és kiugranak a fészekből, s bajuk lesz – magyarázza Papp Tamás, miközben a fekete csőrű fiókára ráteszi az azonosítót.

Bukur Erzsébet, aki unokájával jött ki gólyalátni, elmondja: ők évek óta figyelik ezt a gólyafészket, s rendesen bejegyzik a naptárba, hogy mikor érkeztek meg a gólyák, idén például március 12-én.