
Ferencz Katalin. Kemény négy év felkészülés előtt áll
Fotó: Pinti Attila
Egyik álma valóra vált, a másikért keményen dolgozik. Ferencz Katalin létrehozta a kotormányi lovardát, a másik célja pedig az, hogy kijusson a 2024-es párizsi olimpiára. A csíki lovassal olvasható interjú a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. október 06., 10:382020. október 06., 10:38
Díjugrásban hazai szinten minden nyerhetőt megnyert Ferencz Katalin. Tavaly érmet szerzett a Balkán-bajnokságon, idén pedig lovastusában elkezdte az olimpiai kvalifikációs sorozatot. A lovassportok közül a legkomolyabb kihívást jelentő lovastusában (military) szeretné kiharcolni az olimpiai részvételt.
Lovasfarmján kilenc hektár áll a lovak rendelkezésre, villanypásztorral ellátott karámokban a lovak tavasztól őszig kedvükre legelhetnek.
Az interjúban mesélt az első lovas élményeiről, a lovas edzésekről, de kitért a sportolói pályafutása főbb állomásaira, valamint arra is, hogy hogyan hozta létre a kotormányi farmot. Arról, hogy milyen esélyei vannak arra, hogy kijusson az olimpiára, elmondta: „Ahhoz én kell egészséges maradjak, egészséges legyen a lovam, és rengeteg munka. Kemény négy év felkészülés szükséges, ki kell utazni a kvalifikációs versenyekre.
Az interjút megtalálják az Erdélyi Sport október 6-ai lapszámában.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!