A hegedűkészítés kicsit több mint szakma, már szinte művészet. András Gusztáv Imre, aki maga is készít ilyen hangszert, mindenképpen ezen a véleményen van. Nemrég rangos nemzetközi elismerésben is részesült keze munkája.
2019. február 21., 15:532019. február 21., 15:53
A díjnyertes hegedű és készítője
Fotó: Veres Nándor
A hegedűkészítés kicsit több mint szakma, már szinte művészet. András Gusztáv Imre, aki maga is készít ilyen hangszert, mindenképpen ezen a véleményen van. Nemrég rangos nemzetközi elismerésben is részesült keze munkája.
2019. február 21., 15:532019. február 21., 15:53
A díjnyertes hegedű és készítője
Fotó: Veres Nándor
Rangos elismeréssel tért haza nemrégiben Máltáról András Gusztáv Imre. A székelyföldi férfi első díjat nyert saját készítésű, egyedi hegedűjével egy nemzetközi hegedűkészítő versenyen. A csíkszeredai férfi immár hetedik éve készít hegedűket, s bár a máltai megmérettetésen másodjára vesz részt, ilyen rangos elismeréssel most először tért haza.
„A tavaly csak megfigyelő voltam, nem nyertem semmit, idén viszont az aszimmetrikus kategóriában nekem ítélték oda az első helyet. A versenyen külön kategóriában indultak a hagyományos hegedűk és külön kategóriában az ettől eltérő, aszimmetrikus formájúak.
Nagyon örültem az elismerésnek, hiszen a nemzetközi versenyeken rengeteg olyan hegedűkészítő van, aki nagyon nagy tudással rendelkezik, és rendszerint visz mindent” – mesélte megkeresésünkre a csíkszeredai férfi.
Fotó: Veres Nándor
Azt mondja, a hegedűkészítés kicsit több mint szakma, ez már majdnem művészet. „Bár fával dolgozik az ember, nem beszélhetünk asztalosszakmáról. Egy hangszer elkészítésénél nagyon sok mindenre kell figyelni, kezdve a nyersanyag minőségétől a precíz munkán keresztül a lakkig, hiszen még azt is kézzel készítem, én főzöm meg. Érdekes, különleges világ a hegedűkészítés” – jegyezte meg a férfi, aki végzettségét tekintve lakatos lenne, bár ez a világ elég távol áll tőle. Mindig is a fa érdekelte – fűzte hozzá –, korábban régi bútorok restaurálásával is foglalkozott, most a hegedűkészítés mellett felújítást is vállal.
Mint beszélgetésünk során kiderült, ő annak idején tulajdonképpen gitárkészítésen gondolkodott, hiszen gitározik, végül egészen másként alakult az élete. „Egy idős szomszédom szólt egy alkalommal, hogy a tűzifája között van gitárnak való anyag és nem-e érdekel. Megnéztem, de sajnos nem volt gitárnak megfelelő a faanyag, így lett belőle hegedű” – mondta nevetve. A hangszerkészítés fortélyait hét évvel ezelőtt autodidakta módon sajátította el és azóta is folyamatosan tanul, tájékozódik, képezi magát.
Fotó: Veres Nándor
Megtudtam, a hegedű készítésére jól megválogatott, igen jó minőségű faanyag szükségeltetik. A hegedű hátát habos jávorfából készíti, ezt Szászrégenből rendeli. A hegedűtető elkészítéséhez pedig a fenyőfa a legmegfelelőbb, de bármennyire is hihetetlenül hangzik ez, az ehhez szükséges faanyagra már Németországból vagy Olaszországból tesz szert.
– jegyezte meg.
A csíkszeredai férfi készített hegedűt a Brassói Filharmónia számára, játszanak Csíkban készített hangszeren a Szentegyházi Gyermekfilharmóniánál, de a környéken még sokfelé fellelhetőek a hangszerei. Most éppen az ötvenegyediken dolgozik.
„Én összerakom, de hogy szépen szóljon, azt már Veress Csaba hegedűs munkáját dicséri” – jegyezte meg a hangszerkészítő. A csíkszeredai férfit egyébként nagy büszkeséggel tölti el, hogy négy, általa készített hegedű is van Artur Kaganovszkij világhírű hegedűvirtuóz tulajdonában.
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!