Fából vaskatona: a Vasszékely felavatása

Az elveszített országrészeken a bevonuló idegen haderők katonái „tüntették el” őket. Így a pozsonyi Vashonvédet cseh katonák, a Kárpátok őrét 1918 karácsonyán a bevonuló román katonák semmisítették meg. Erdélyben mindössze két ilyen emlékmű élte túl a háború végét, a temesvári és a nagyszebeni, valószínűsítjük, hogy azért, mert ezeket nem magyar, hanem német polgári kezdeményezések nyomán emelték.

A 82-es hősiesség emlékműve

A székelyudvarhelyi Vasszékely szobor a jótékony cél mellett a városban székelő 82. székely gyalogezrednek is emléket állított. Ez volt a legmagyarabb erdélyi ezred az első világháborúban, katonáit ugyanis Udvarhely és Csík vármegyékből sorozták be. A szobor készítői mindannyian 82-esek voltak, Erdélyi István őrmester tervezte, Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd faragta. Cserfából készült, és az adományozók acélpikkelyekkel borították be. A Deák téren (a mai Patkó) felállított emlékmű a 82-es székely bakát mintázta meg, a szobor fölé egy négy oszlopon nyugvó, zsindelytetővel fedett faépítményt, úgynevezett pagodát emeltek. A szobor talapzatán Embery Árpád gimnáziumi tanár verses sorai voltak kifaragva.

A Vasszékely avató ünnepségén küldöttséggel képviseltette magát több vármegye, város. Jelen volt Széll Ignácz kormánybiztos, a csíki és a háromszéki főispán. A honvédelmi minisztert Siegler Albert altábornagy és vezérkari főnöke képviselte. A magyar király képviseletével eredetileg József főherceg volt megbízva, a vezérezredesi rangot viselő főnemes jövetele a háborús események miatt hiúsult meg. Az ünnepélyt megelőző napon a főherceg a következő táviratot küldte Dr. Majthényi udvarhelyi polgármesterhez: „Fontos dolgok idekötnek néhány napig, sajnos nem jöhetek a leleplezésre, melyen fiam fogja Királyunkat képviselni és a szegbeverésnél 2000 koronás adományomat átadni.

Az avatási ceremónia legrangosabb vendége így József Ferenc volt, aki az udvari különvonattal – amely a keresztúri állomáson kerülte el a „rendes székelyt” – reggel 10 órakor érkezett meg Székelyudvarhelyre. Fél 12-kor a Gotterhalte hangjai mellett érkezett meg a főherceg a Deák térre, és megadta az engedélyt az ünnepség megkezdésére. A zenekar ekkor a Szózatot eljátszotta, majd Tóth Kálmán 82-es alezredes üdvözölte a főherceget. Az üdvözletre József Ferenc a következő szavakkal válaszolt:

A felséges vendég beszéde végeztével a szoborról lehullott a lepel, a zenekar a Himnuszt játszotta. Ugron Gábor belügyminiszter ünnepi köszöntőjét a főispán olvasta fel. „Ünnepelni jöttem – írta az udvarhelyi gyökerekkel rendelkező politikus – fajunk szépséges erényét, bátor büszkeségét, hősi vitézségét és józan akaratát, kifejezni a székely katonáknak hálámat, mert megvédték apáink földjét”. Ezután Rohr vezérezredes a 82-es bakát kikiáltotta a világtörténelem legjobb katonájának, majd Embery Árpád gimnáziumi tanár adta elő erre az alkalomra írt ódáját. Végül Tóth alezredes felkérte a polgármestert, hogy vegye gondozásába és őrizze féltő gonddal az emlékművet.

A Vasszékely alig két évig állt a Deák tér közepén. 1918 végén Székelyudvarhelyt román csapatok szállták meg, az eseményekről Bárdi Nándor történész a következőképpen írt:

A koporsót reggel eltávolító gimnáziumi tanulókat tettükért a román katonák felpofozták. Másnap, 9-én a szobrot ledöntötték és kétszer rálőttek – mintegy kivégezték. Később a helybelieket fenyegetéssel rávették, hogy a szobor fa részét szétfűrészeljék.” A pagoda a szobor 1919-es lebontása után még sokáig fennmaradt, 1941-ben bontották le a Patkó, azaz az országzászlós emlékmű kialakításakor. 2000. március 15-én aztán felavatták Szabó János 260 cm magas bronzszobrát, a mai Vasszékelyt, amely a Patkó elejére került, ma nemcsak az egykori hősökre emlékeztet, hanem az első és második világháborúban elesett katonáinkra is.