
Különleges technikával lő az ifjú bajnok
Fotó: Boda L. Gergely
Bár még nincs 11 éves Móréh Tamás, ő a Marosszéki Íjászok büszkesége: jól céloz, ha kell, gyorsan lő, szereti a kemény ellenfeleket, s hozza az eredményeket is. A pár éve íjászkodó marosvásárhelyi gyerek már több mint húsz érmet szerzett, többek közt áprilisban egy világbajnoki címet is. Azóta le sem maradt a dobogó legfelső fokáról. Most épp a Történelmi Íjász Országos és Nemzeti Bajnokságra készül.
2017. szeptember 19., 14:162017. szeptember 19., 14:16
2017. szeptember 25., 14:072017. szeptember 25., 14:07
Ha hétfő délután, akkor edzés van a Marosszéki Íjászok körében: rossz időben egy kövesdombi tornateremben gyakorolnak, de nyaranta egy kishegyszőlői tetőt vesznek birtokba. Viszik az íjakat, a nyílvesszőket, a céltáblákat, s csak úgy suhognak a nyílvesszők a szélben. Itt találkozunk a Móréh család legifjabb tagjával is. Tamás édesapjával, édesanyjával és 9 éves húgával jár ki gyakorolni, ugyanis a családból majd’ mindenkit megfertőzött már ez a sport.
Bemelegítés karikás ostorral. Helyszín a Kishegyszőlő
Fotó: Boda L. Gergely
– meséli Móréh Zoltán, Tamás édesapja, aki nem csak együtt gyakorol a fiával, versenyezni is együtt járnak, csak míg az apuka a felnőtt résztvevők közt, addig Tamás a 13 év alattiak kategóriájában versenyez.
Egyből látszott a fiún, hogy menni fog? – érdeklődöm az édesapától. Móréh Zoltán szerint legtöbbször elég, ha tényleg érdekli, élvezi a sportot, s ha igazán kitartó, jönnek az eredmények is. Tamásnak például kezdetektől megvolt az egyedi technikája, másképpen lő, mint az édesapja: egészen a szeméhez húzza ki az íjat, úgy céloz. „Én például a szám széléhez húzok, ő a szeméhez húzza teljesen, pont ezért a háta kiegyenesedik jól. Ez fontos, mert felnőtteknek való íj, amivel lő” – mondja az édesapa, miközben a kis bajnok felkészül az edzésre. Előbb be kell melegíteni: nyakat forgatni, karokat emelgetni, csavargatni, jól jön egy kis fekvőtámasz is.
A karikás ostort mindenki megforgatja a feje fölött, s csap is vele. Ez nem csak azért jó, mert látványos hagyományőrzés, bizony jól megedzi a karokat is. A bemelegítés fontos, ha elmarad, a nehéz íjtól könnyen megfájdul az ember válla. Tamás becsületesen el is végzi a bemelegítés minden fokozatát, a karikás ostor is hangos a kezében.
Móréh Tamás teljes felszerelésben
Fotó: Boda L. Gergely
Azután a test külső felkészítése következik: alkarvédőt tesz fel, húzókesztyű kerül a jobb kezére, a derekára meg az öv, azon tegez, tarsoly, valamint a nyílvesszők. Mind-mind Tamás saját felszerelése, tudja, hogy mit készített az édesapja, s mit hol vásároltak, s szívesen mesél is erről, pedig érkezésünkkor még kicsit szégyenlősködött. Megtudjuk, nem mindegy, hogy milyen íjjal, milyen vesszővel lő, ezek össze kell legyenek hangolva. Tamásnak már négy íja is van, kettő hagyományos, egyet nemrég kapott Kisjenőn, amikor megnyert egy bajnokságot, kedvence azonban az ablakos vadász-reflex íj. Ablakos, vagyis nem a kezén szalad ki a nyílvessző, hanem van egy kis ablaka, amire felteszik. Lehet mindemellett karbonvesszővel és favesszővel lőni.
Lassan céloz, de ha kell, gyorsan is tud lőni
Fotó: Boda L. Gergely
Tamásnak a karbonvessző a kedvence, azok könnyebbek, egységesek, a favesszőket be kell lőni hajlékonyságra, de a hossza, a hegy mérete és a toll is fontos. Most ezekkel kell gyakorolni, mert a budapesti várban zajló hétvégi Történelmi íjász Országos és Nemzeti Bajnokságra készülnek, s ott csak favesszővel lehet lőni. „Sajnos karbonvesszővel nem szabad lőni ezúttal, pedig jobban szeretem, azzal szoktam meg. Jobban is megy a lövés azzal, az biztos” – állapítja meg az ifjú íjásztehetség. Tamás neki is kezd aztán gyakorlásnak, mert hétvégén bizony meg szeretné nyerni a versenyt.
Tamás az elmúlt időszakban több mint húsz érmet szerzett különböző íjászbajnokságokon, nem mind arany, kezdetben állt a dobogó alsóbb fokain is, de amióta áprilisban világbajnokságot nyert, azóta nem csúszott le a dobogó legfelső fokáról. IFAA World Indoor Archery Championship 2017 – ez volt a Brassó megyében zajló világbajnokság neve.
A fizikumra és korra is kis íjász számos felnőttet utasít maga mögé a versenyeken
Fotó: Boda L. Gergely
Teremíjászat volt, három napos verseny, amelyen Tamás a 13 év alattiak közt versenyzett. Litván, svájci, észt és más romániai ellenfelei voltak, s bár évre, fizikumra és magasságra is Tamás volt a verseny legkisebbje, mindhárom nap ő nyerte a megmérettetést, így a világbajnoki cím is őt illette meg. „Akkor nagyon ment neki, igaz, sokat edzettünk előtte, nem csak itt, a Marosszéki Íjászokkal, hanem otthon is mindennap lőttünk” – mondja az édesapa. Tamás hozzáteszi: még éjszaka is edzettek, édesapja felszerelt egy reflektort, így sötétedés után is lehetett gyakorolni. A világbajnoki cím óta több versenyen bizonyított, Kisjenőn, majd az alsósófalvi Hullócsillagon is első helyezett lett, a Vásárhelyi Forgatagon szervezett A győztesek viadala című versenyen minden felnőtt íjászt maga mögé utasított.
– mondja a büszke édesapa a fiáról.
S hogy mit szeret ebben a sportban? Azt már Tamás maga mondja el. „Nagyon szeretek célozni, s fegyverekkel lőni. Eddig ez a kedvenc sportom a torna után” – mondja a kis bajnok. És ez nem nagyzolás, Tamás ugyanis sportiskolában tanul, most ötödik osztályos, így számos sportba belekóstolt már, többet most is művel. Vízipólózik, úszik, tornászik, karatézott is egy ideig, úgyhogy igazi sportember, s a versenyszellem sem hiányzik belőle.
Móréh Tamás kedvenc íjával, egy ablakos vadász-reflex íjjal
Fotó: Boda L. Gergely
A hétvégi versenyre például már lélekben is nagyon készül.
– mondja az ifjú íjász, akinek íjászpéldaképei is vannak: nagy kedvence Kassai Lajos lovasíjász, tőle szeretne kérni majd egy aláírást, mert Mónus József, a másik kedvence már a húzókesztyűjét aláírta.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!