Először természetfotóira figyeltem fel, az üde zöldre, a szikrázó napsütésben fölénk magasodó havasokra, a kecses virágokra. A fotós természetszeretetére, alázatára, lelke tisztaságára. Aztán jobban szétnéztem, és megláttam azt is, amiért tulajdonképpen a figyelmembe ajánlották. Kelemen Tímea zománcos csészékbe lehel életet letisztult, igényes grafikáival. Nézzék csak!
2022. május 17., 17:542022. május 17., 17:54
A vadregényes természet hívta haza Németországból Kelemen Tímeát
Fotó: György Emília
Először természetfotóira figyeltem fel, az üde zöldre, a szikrázó napsütésben fölénk magasodó havasokra, a kecses virágokra. A fotós természetszeretetére, alázatára, lelke tisztaságára. Aztán jobban szétnéztem, és megláttam azt is, amiért tulajdonképpen a figyelmembe ajánlották. Kelemen Tímea zománcos csészékbe lehel életet letisztult, igényes grafikáival. Nézzék csak!
2022. május 17., 17:542022. május 17., 17:54
A vadregényes természet hívta haza Németországból Kelemen Tímeát
Fotó: György Emília
„Tímea vagyok. Álmodozó, szabad lélek. Szeretem a szépet, a virágokat, a jó ételeket, a friss levegőt, a nyarat is meg a telet is. Úgy tartom, minden szép a maga módján, s annyi igazság van, ahány nézőpont. Szeretem a bakancsot, a sötétzöld színt, a tábortüzet, a naplementét, s ha gyakrabban fel tudnék kelni, akkor a napfelkeltét is, a siker ízét, mikor felérek egy hegy tetejére, de azt is, ha izomlázam van túrázás után. Rájöttem, hogy azért vagyunk ezen a szép Földön, hogy megtanuljunk szeretni” – ekképpen mutatkozik be Instagram-oldalán Kelemen Tímea, akinek természetszeretet ihlette hobbiját is. Ha ma túrázni megy, olyan csészéből issza a forró teát, amelyet saját grafikája díszít.
„Kicsi korom óta nagyon szeretek rajzolni, s bár szerettem volna, nem jártam művészeti iskolába, mert nem volt rá lehetőség. Aztán úgy hozta a sors, hogy felnőttként kezdtem képzeni magam e téren, s azt szoktam mondani, hogy egy felnőttképzés során indítottak el a lejtőn befelé, s az, hogy ki hogyan ér földet, az már mindenkinek a saját ügyességén múlik” – meséli Kelemen Tímea, aki Gyergyószentmiklóson egy nyomdában dolgozik grafikusként.
Az egyébként Gyergyóremetén élő fiatal nő minden álma az volt, hogy rajzait digitalizálni tudja, és ezért tett meg minden tőle telhetőt. S hogy miért volt ez fontos számára? Mert a világhálón sok mindenre rábukkan az ember, ő pedig egy alkalommal különböző rajzok által díszített zománcozott csészéket látott, és ez beindította a fantáziáját.
A gyergyóremetei Kelemen Tímea és hobbija
Fotó: György Emília
„Sokat járok túrázni, s nagyon szerettem volna egy ilyen csészét, próbáltam felkutatni olyan személyt, aki tudna nyomtatni a csészére, mert nekem csak egy fekete filcem volt meg a papír. Nem tudtam megvalósítani a terméket, csak ötletem volt és elképzelésem, hogy mit szeretnék. Aztán sikerült találni valakit, aki meg tudta csinálni, és mikor megmutattam az ismerőseimnek, mindamellett, hogy mindenkinek nagyon tetszett, szerettek volna hasonlót. Mivel bennem is volt egy erős vágy, hogy ezt a folyamatot a rajzolástól kezdve az utolsó lépésig én magam oldjam meg, végül nemrégiben beszereztem minden szükséges eszközt ehhez” – meséli Tímea.
Mint elmeséli, a grafikák Ipad-on készülnek, ezeket nyomtatja rá egy transzferpapírra, a papírt egy speciális ragasztóval a csészére erősíti, s így helyezi a prés alá a fémcsészét, amelyet 180 másodperc múlva már Tímea grafikája díszít. „Ötleteimet, energiámat a természetből szívom, az ad erőt, hogy munka után tudjak még leülni rajzolni és csészét készíteni” – mondja a lelkes természetjáró.
Havasok a zománcozott csészén
Fotó: Kelemen Tímea személyes archívuma
Kedvence a Nagy-Hagymás és a Gyilkos-tó környéke, mert – mint mondja – kimeríthetetlen, mert mindig más és más arcát mutatja, mert minden egyes alkalommal lenyűgözi.
– magyarázza. S ez a természetszeretet ösztönözte arra is, hogy nemrégiben férjével együtt hazaköltözzenek Németországból. Szép volt ott is – teszi hozzá –, de ott minden más. „Ott kitáblázott ösvényen lehet túrázni, minden szervezett, ezzel szemben idehaza még minden kicsit vad, és ezt nem lehet elmagyarázni annak, aki külföldön még nem túrázott. Sokszor veszélyes is a kutyák, a medve miatt, de mégis sokkal érdekesebb”.
Hát ezért nem érte meg hazajönni?
Fotó: Kelemen Tímea személyes archívuma
Ha már a németországi vendégmunkánál tartunk, elmeséli , hogy férjével együtt egy biogazdaságban dolgoztak hét éven keresztül, s az ott szerzett tudást, a környezettudatos életszemléletet is magukkal hozták. Idehaza is van melegházuk – meséli – ahol a család számára termelnek meg minden szükséges zöldséget. „Tavaly csak tárkonyt kellett vásároljak” – jegyzi meg nevetve.
Még rengeteg ötlete van – árulja el –, bár azt is tudja, hogy még sok a tanulnivalója is. Minden egyes grafikája egyedi és megismételhetetlen, sajátos látásmódját tükrözi. „Ahova nem tudok eljutni, amit nem tudok megnézni, azt le tudom rajzolni. Kicsi koromban láttam életemben először egy búbosbankát édesanyámmal a mezőn. S innen jött az ötlet, hogy rajzoljam le, mert azóta sem láttam. Medvét sem láttam, de lerajzolom. Az érzések fontosak számomra, hogy mit szeretnék az adott mintával kifejezni, átadni.
– mondja.
Fotó: Kelemen Tímea személyes archívuma
Fotó: Kelemen Tímea személyes archívuma
Fotó: Kelemen Tímea személyes archívuma
Fotó: Kelemen Tímea személyes archívuma
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!