A nagyobb lökettérfogatú, de közepes literteljesítményű – és így kifejezetten tartós – dízelmotorok korának végéhez közeledik az autóipar, így aki még legalább egy-másfél évtizedig szeretné a nyomatékbajnok erőforrások előnyeit élvezni, annak most kell egy romániai viszonylatban fiatalnak számító, hét-nyolcéves gázolajasba fektetnie. Az Avensis mindent megad, amire egy sokat utazó családnak szüksége van.
2021. május 07., 17:512021. május 07., 17:51
A semleges külső mintaképe. Sokkal többet nyújt, mint amit ránézésre gondolnánk
Fotó: Pinti Attila
A nagyobb lökettérfogatú, de közepes literteljesítményű – és így kifejezetten tartós – dízelmotorok korának végéhez közeledik az autóipar, így aki még legalább egy-másfél évtizedig szeretné a nyomatékbajnok erőforrások előnyeit élvezni, annak most kell egy romániai viszonylatban fiatalnak számító, hét-nyolcéves gázolajasba fektetnie. Az Avensis mindent megad, amire egy sokat utazó családnak szüksége van.
2021. május 07., 17:512021. május 07., 17:51
A semleges külső mintaképe. Sokkal többet nyújt, mint amit ránézésre gondolnánk
Fotó: Pinti Attila
A középkategóriás, az Egyesült Királyságban gyártott japán egyfajta „értelmiségi” négykerekűként vetette meg a lábát Európában, nem célozta meg a fiatalságot,
Ennek is köszönhető a jobb értékállósága, illetve az, hogy nem zúdult Kelet-Európára olyan tömény mennyiségben, mint a Volkswagen Passat. Persze bőven akad még riválisa, elég a Ford Mondeóra, az Opel Insigniára, a Honda Accordra, a Mazda6-ra vagy éppen a belföldi piac nagy középkategória-kedvencére, a Renault Lagunára gondolni. Az Avensisnek azonban van egy tagadhatatlan előnye: hogy Toyota.
A harmadik generációs Avensis kombiváltozata csak oldalnézetből szép – a szedán még abból sem –,
és valószínűleg senki nem ad becenevet neki, nem tekint közel egy háziállattal egyenrangú családtagként rá – mint mondjuk az Alfa Romeo 159 esetében, amelynek a Sportwagon kivitele talán minden idők legszebb kombija. Nem, az Avensis a mindig pontos, hibázni képtelen hivatalnok, és lehet, hogy egy autótól ez nem is akkora baj.
Olcsó megoldásnak tűnik a középkonzol könnyen karcolódó szürke berakása
Fotó: Pinti Attila
Az Avensis a szolid formatervű külsőt nagyszerű beltérrel ellensúlyozza – igaz, a méretekre vonatkozó puszta számadatokat nézve kategóriájában nem számít kimagaslónak, mégis minden pontjáról süt az átgondolt tervezés, az ergonómia és a minél mesteribb helykihasználásra irányuló igyekezet. A közel 4,8 méteres hosszhoz mindössze 2,7 méteres tengelytáv jár, ennek ellenére hátul rengeteg a hely, a hátsó üléssor mögötti csomagtér pedig remekül kihasználható, még ha a kitölthető űr – 543 liter – nem is számít rendkívülinek.
Vezess bármekkora távon, partner vagyok – sugallja a vezetői tér, és a komfortos ülésektől az állítható kormánykeréken és a tűpontos váltókaron át az elsőrangú pedálrendig, a kézre eső, egyértelmű kapcsolókig minden ezt igazolja,
Ez az egyetlen, ami merőben eltér az autó visszafogott karakterétől, és nem pozitív irányba. A központi Touch&Go érintőkijelző mai szemmel enyhén mulatságos, pedig még mindig hibátlanul végzi a dolgát, és a hozzácsatolt hangrendszer is több mint tökéletes.
A végtelenül kiforrott kétliteres, közös nyomócsöves, négyhengeres dízelmotor 124 lóerős teljesítménye mellett 310 newtonméternyi maximális forgatónyomatékot képes előhívni, és ez utóbbi érték az, ami miatt hasonló vezetési élményt a mai autók közül egyre kevesebb tud. Az Avensisnél visszatérő „figyelmeztetés”, hogy a 2,2 literes öngyulladóst kerülni kell, holott a harmadik generációnál már korrigálták a sok korábbi tulajnak bosszúságot okozó hibákat – azaz nem kell már attól sem félni.
Nyomatékbajnok. A kétliteres dízel a legjobb társ a hosszú utazásokhoz
Fotó: Pinti Attila
A tesztautóban lévő kétliteres – csupán 111 ezer kilométert futott – motor azonban örök társ lehet, viszonylag alacsony literteljesítménye már önmagában garancia a tartósságra. Alacsony fordulatról ébred a nyomaték, rugalmas, izomból veszi az előzések akadályait, és – részben a hangszigetelésnek köszönhetően – meglepően csendes, még hidegen is. Autópálya-tempónál észrevehetetlenül dolgozik, bár az üzemanyag-fogyasztása messze meghaladja a katalógusértékeket – a gyári négy és fél literes átlag vegyes használatban inkább bő két literrel több a valóságban, ami még mindig teljesen elfogadható, tekintve, hogy az autó üresen is közel 1,6 tonnát nyom.
Az Avensis futóművét a már-már túlzott puhaság definiálta, azaz mindent a kényelemnek igyekeztek alárendelni a hangolás során – nos, ez az Avensis III ráncfelvarrásakor megváltozott, az elöl MacPherson, hátul kettős keresztlengőkaros futómű keményebb lett, de csak annyival, hogy – a kevésbé szervózott kormánykerékkel – közvetlenebb legyen a vezetési élmény. Kisebb oldaldőlés, nagyobb kanyarsebesség – amihez azért hozzájárulnak a széles, 215-ös abroncsok –, mérsékeltebb alulkormányzottság jellemzi az autót, ami mind az előnyére válik.
Hiányzik az úgynevezett kardánalagút, így a középen lévő hátsó utas lábainak is bőven jut hely
Fotó: Pinti Attila
Belátható időn – azaz évtizedeken – belül el fognak tűnni az utakról a D-4D-hez hasonló belsőégésű motorok, ami rengeteg dízelbarátot kellemetlenül érint majd, sőt az ehhez vezető úton már elindult a legtöbb gyártó. Aki „régivágású” megoldásra vágyik, az az Avensissel nem fog mellé.
| Gyári adatok | 1998 cm³ |
| Teljesítmény (3600 fordulat/percnél) | 91 kW/124 LE |
| Forgatónyomaték (2400 fordulat/percnél) | 310 Nm |
| Gyorsulás (0–100 km/óra) | 10.0 mp |
| Végsebesség | 200 km/óra |
| Üzemanyag-fogyasztás (város/városon kívül/vegyes) | 5,6/3,9/4,5 liter |
| Sebességváltó | hatfokozatú kézi |
| Hosszúság/Szélesség/Magasság | 4780/1810/1480 mm |
| Tengelytáv | 2700 mm |
| Nyomtáv (elöl/hátul) | 1550/1540 mm |
| Csomagtér | 543 liter |
| Üzemanyagtartály | 60 liter |
| Abroncsméret | 215/55R17 |
| Önsúly/Megengedett össztömeg | 1585/2130 kg |
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!