
Nagy Kata mindig is egyedit szeretett volna alkotni
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Különleges technikával készít meseszép ékszereket, kiegészítőket a Gyergyószentmiklóson élő Nagy Kata. Egyedi, műgyanta ékszerei a természet szépségét örökítik meg igen látványosan.
2020. szeptember 02., 18:192020. szeptember 02., 18:19
„Most már gyergyói vagyok, de nem az voltam” – mondja nevetve az aradi származású Nagy Kata, aki nyolc év londoni tartózkodás után tért vissza tavaly az országba, pontosabban párja szülővárosába, Gyergyószentmiklósra. Már kislánykorában is előszeretettel kézműveskedett, az alkotás mindig is közel állt hozzá – meséli nevetve – az egyetemi évei alatt is szobáról szobára járva árulta a kis gyantafigurákat plusz jövedelemre téve szert ezáltal.
Néhány évvel ezelőtt aztán próbálkozott a gyöngyfűzéssel, barátainak, illetve saját használatra készültek az ékszerek, de folyamatosan az foglalkoztatta, hogy valami egyedit kellene alkotnia.
Kísérletezni kezdtem, ami elég sokáig eltartott, de most már úgy érzem, hogy jó irányba haladok” – meséli. Kata virágokkal, levelekkel, magokkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel, azaz a természet kincseivel dolgozik, egy-egy nyakláncban vagy fülbevalóban annyira élethű a becsempészett virágszirom, hogy nem is gondolnánk ez előre van szárítva.
„Többnyire virágokat, leveleket, magokat, olykor még fakérget is használok, bármit, ami a természettel kapcsolatos. A folyékony állagú műgyantát formába öntöm, ebbe rakom bele például a virágokat, és ez így dermed meg, majd következik a csiszolás, polírozás, és megkapja végső formáját. A műgyanta kristálytiszta, áttetsző és ultra erős tartást ad az ékszereknek. Nem törékeny, bőrbarát, UV álló, így nem sárgul, szépséges áttetsző fénye örök életű, sőt gyermekek is viselhetik” – vezet be a műgyanta ékszerek készítésének rejtelmeibe.
Nyilván még mielőtt megcsodálnánk a műgyanta ékszerekben a virágszirmokat, magokat, leveleket, ezeket a díszítő elemeket elő kell készíteni. „Hosszadalmas folyamat volt, amíg megtanultam, hogyan kell megfelelőképpen szárítani a virágokat, gyerekkoromban én is betettem egy könyvbe egy szál virágot és préseltem, szárítottam, de itt most többre van szükség, ez a technika nem megy, mert megfakul a színe, sőt meg is penészedhet, ha kicsit vastagabb a virág. Megvan a technikája annak, hogy hogyan tud gyorsan száradni úgy, hogy megőrizze a színét is. Szilikagéllel kell szárítani, ennek nagyon nagy a nedvszívó képessége, a leggyakrabban használt szárító szer. Segítségével a virág viszonylag hamar kiszárad, és megőrzi színét, formáját. Persze ez sem ment egyik napról a másikra, ki kellett kísérletezni” – magyarázza.
Készülnek a műgyanta ékszerek
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Kata különleges, mondhatni merész nevet választott műgyanta ékszereinek, maga is elismeri, megosztó, de számára az adott szó jelentésén túl az is fontos volt, hogy magyar, román illetve angol környezetben is könnyen kiejthető, érthető legyen. „Sokat keresgéltem, és engem megfogott a delirium szó. Mindhárom nyelven ugyanazt jelenti és ugyanúgy írják. Jelentése önkívületi állapot, persze tudatában vagyok annak, hogy negatív jelentéssel bíró szó, de az én értelmezésében kerülhetünk delíriumi állapotban a természet szépségétől is, amikor meglátunk egy csodálatos tájat vagy egy szép virágot” – ad magyarázatot.
Meséli, sokat szokott kirándulni, szereti a természet közelségét, nevetve jegyzi meg, sosem indul el egy könyv vagy kis doboz nélkül, amibe gyűjtheti a „kincseket”, hiszen ha leszakít egy virágot, arról azonnal gondoskodni kell, hogy amíg dolgozni nem kezd vele, ne sérüljön.
„Mindenki rám vár, amíg gondosan dobozba teszem, s csak utána mehetünk tovább. Sokszor magam sem tudom, milyen virágokat gyűjtök, de megfog a szépségük.
Londonban nagyon sok a park, szerettem parkba járni, az megnyugtatott. Én tulajdonképpen a természet szépségére, erejére szeretném felhívni a figyelmet az ékszerekkel” – fűzi hozzá.
Mint ahogy nincs két egyforma virág, úgy Kata sem tud készíteni két egyforma ékszert, és ez motiváló is számára, hiszen minden egyes darab más, „páratlan és megismételhetetlen, akárcsak a természet csodálatos elemei”.
És így néznek ki az alkotások, természetesen mutatunk belőlük egy csokorral alább: hát nem csodálatosak?
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
Fotó: Nagy Kata személyes archívuma
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!