
Ha váltunk a fehér cukorról, vajon kevesebbet fog mutatni a mérleg?
Fotó: Pixabay.com
A legtöbben, akik fogyókúrába kezdenek, az elsők közt a cukrot próbálják kiiktatni az életükből. De vajon könnyű lemondani az édes ízekről, s van egyáltalán egészséges alternatíva? S ha egészségesebb is valami, attól még nem kalóriadús ? Nagy Bea dietetikussal kerestük a válaszokat.
2017. október 03., 15:122017. október 03., 15:12
2017. október 03., 15:262017. október 03., 15:26
A cukorfogyasztás ártalmairól, veszélyeiről sokat hallottunk már. Tudjuk, hogy nem csak az elhízásnak, de számos betegségnek az okozója is lehet a túlzott cukorbevitel, sőt sokak szerint függőséget is okoznak az édes ízek. Így nem csoda, hogy a fogyókúrázók, egészséges életmódra váltók első dolga szokott lenni, hogy a fehér kenyér mellett kihagyják a cukrot is az étrendjükből.
Nagy Bea dietetikus szerint mindenképp érdemes kihagyni vagy lecsökkenteni a cukorfogyasztást, ha fogyni szeretnénk. De akkor is, ha egyszerűen csak egészségesebben szeretnénk élni: gondoljunk a jövőre, kezeljük prevenciós módszerként a kérdést.
– fogalmazza meg a szakember, aki szerint vannak egészségesebb, sőt sokszor természetesebb alternatívák a fehér cukornál.
A barna cukor egészségesebb a fehérnél, de nem feltétlenül fogyókúrásabb
Fotó: Pixabay.com
Az első, amit megtehetünk, hogy barna cukorra cseréljük a fehér cukrot. Azért jobb az előbbi, mert a szervezetünknek több időre és energiára van szüksége ahhoz, hogy lebontsa azt, mint a fehéret. Ugyanaz a történet, mint a barna rizsnél vagy a teljes kiőrlésű kenyérnél: lassabb a felszívódás, későbbre emelkedik meg a vércukorszint, nincs drasztikus vércukorszint-növekedés, de csökkenés sem – tudjuk meg a szakembertől. Nagy Bea szerint ha a fogyókúrában használjuk a barna cukrot, jó úton járunk, de még jobb lenne arra törekedni, hogy teljesen iktassuk ki az étrendünkből, például a reggeli kávéból, teából, zabkásából.
Hasonló a helyzet a mézzel is: a méz egy egészséges élelmiszer, jobb választás a fehér cukornál, hiszen számos pozitív élettani hatása van a szervezetünkre. Viszont nem „fogyókúrásabb” vagy diétásabb a cukornál: 1 g méz ugyanúgy 4 kcal, mint 1 g cukor.
1 g méz ugyanúgy 4 kcal, mint 1 g cukor.
Fotó: Pixabay.com
Nagy Bea szerint nem szabad elfelejteni, attól, hogy valami esetleg kevesebb kalóriát tartalmaz, nem feltétlenül egészségesebb. Itt kell beszélnünk például az édesítőszerekről, főleg a mesterségesekről.
– fogalmaz a dietetikus, aki szerint érdemesebb inkább a természetes édesítőszerek felé fordulnunk, ha nem tudunk lemondani az édes ízekről. „Vannak természetes édesítőszerek, amelyeknek alacsonyabb a glikémiás index értéke (https://hu.wikipedia.org/wiki/Glik%C3%A9mi%C3%A1s_index), ilyen például a nyírfacukor (xilit) vagy a stevia. Ezek használata szintén csak mértékkel ajánlott, de mindenképpen egészségesebbek, mint a mesterséges társaik” – tudjuk meg a szakembertől, aki azt javasolja, ha már mindenképpen az ízt hiányoljuk az ételeinkből, akkor használhatunk vaníliát, fahéjat és más természetes aromát, amelyekkel be tudjuk csapni az ízlelőbimbóinkat.
Becsaphatjuk az ízlelőbimbóinkat például fahéjjal, vaniliával
Fotó: Pixabay.com
Bármelyik édesítőszert választjuk, a csomagoláson meg van adva pontosan, hány gramm cukornak felel meg, erről ugyanis mindig gondoskodik a gyártó. A szakember szerint az ízük nagyon változó, meg kell igazából barátkozni velük, tehát ez is egyéni ízlés kérdése. Ugyanakkor nem minden édesítőszer ajánlott főzéshez-sütéshez, az aszpartám például nem. „Barna cukrot, mézet, xilitolt, szacharint, szukralózt használhatunk főzéshez, de igazából a bevált receptjeinket is át lehet alakítani úgy, hogy fele annyi cukrot használunk” – javasolja a dietetikus. Közben felhívja a figyelmet arra, hogy
viszont a dietetikus szerint a félévente egyszer elfogyasztott zérós Cola miatt nincs amiért aggódnunk.
Ugyanakkor nem minden édesítőszer ajánlott főzéshez-sütéshez
Fotó: Pixabay.com
Nem szabad elfelednünk, hogy nem csak a kávé, tea édesítésére kell gondolnunk, amikor cukorról beszélünk, a különböző szénhidrátok szinte minden élelmiszerben megtalálhatók. „Ha kihagyjuk a fehér cukrot az étrendből, és az összes többi édesítőből nagyon keveset használunk, közben odafigyelünk a többi étkezésünkre, mozgunk, pihenünk, biztosan lesz eredménye. De ha csak mézet vagy barna cukrot teszünk a kávénkba reggel fehér helyett, attól ne várjuk, hogy hetente 1-2 kilóval kevesebbet mutasson a mérleg” – mondja a dietetikus szakember.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!