Hirdetés
Hirdetés

Dombi Sándor szíve csücskei

Dombi-Enescu Sándor Csíkszeredában. A hazaiaknak szeretne énekelni •  Fotó: Veres Nándor

Dombi-Enescu Sándor Csíkszeredában. A hazaiaknak szeretne énekelni

Fotó: Veres Nándor

A rock és blues a szíve csücske. Na meg a családja és a motorja. A zene pedig az élete, erre már akkor rájött, amikor a Csukás-tó partján egy szál gitárral Vikidál-dalokat énekelt. Azóta sokszor és sok helyen dalra fakadt, televíziós vetélkedőn mérettetett meg, aztán ötvenéves korában zenepedagógusi diplomát is szerzett. A tusnádfürdői Dombi-Enescu Sándor néhány éve Eforie Sudra költözött, de a szíve hazahúzza Csíkba.

D. Balázs Ildikó

2020. február 28., 17:202020. február 28., 17:20

2020. március 06., 13:212020. március 06., 13:21

Nevetve meséli, hogy az autóban legalább harminc méter házi kolbász várakozik a hazaindulásra, ugyanis ha Csíkszeredában jár, nem mulasztja el a házi kolbász és a szalonna beszerzését, de ha csíki ismerős jár a Fekete-tenger partján, tudja, Dombi Sanyinak házi kenyeret kell vinni. Számára ezek az otthon ízei.

Tusnád, Grönland, Norvégia

Zenészcsaládból származik – jegyzi meg, amikor a zene iránti vonzalmáról kérdezem. Pontosabban suttogja, ugyanis néhány nappal korábban bemelegítés nélkül Pavarottit énekelt, és „elment” a hangja. „Tusnádfürdőn a Csukás-tónál a kultúrházban laktunk, anyám ott dolgozott, a többiek meg azzal bosszantottak, hogy Dombi Sándor kultúrgyermek, mert kultúrházban lakik. Négyen voltunk testvérek, a legnagyobb testvérem sajnos meghalt, ő harmonikán játszott. Az édesanyám felőli nagyapám hangszere a tárogató volt, Lövétén ült ki a dombtetőre, és tárogatott, hallani lehetett a faluban. Apám tangóharmonikán játszott és énekelt” – eleveníti fel Sándor.

Hirdetés
A szerelmek közül kettő: a gitár és a motor •  Fotó: Családi archívum Galéria

A szerelmek közül kettő: a gitár és a motor

Fotó: Családi archívum

Ő több mint harminc éve egy szál gitárral és a hangjával keresi kenyerét. „1987-ben leszereltem a katonaságból, Bukarestben levizsgáztam, és attól a pillanattól kezdve hivatalosan is a vendéglátóiparban kezdtem dolgozni zenészként. És én azóta egyebet sem csináltam, s ahogy elnézem a dolgokat, már nem is fogok. 1991-ig a Tusnád szálloda éttermében zenéltem, s bár én mentem volna a nagyvilágba, a család visszatartott. Ott álltam esténként fehér zakóban, lila bőr nyakkendővel – mert a kilencvenes években az volt a divat –, s jöttek a turisták fürdőköpenyben és papucsban. Egy este aztán azt mondtam, nekem nem itt van a helyem. Letettem a gitárt, elmentem a főnökhöz, és bejelentettem, hogy felmondok” – beszél arról, hogyan és mitől változott meg az élete.

Innen kezdődött a kaland, bár ő egyszerűen csak hányódásnak nevezi. Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, zenekarok, fellépések és lassan-lassan felfelé kezdett ívelni zenei karrierje. Ám egyszer csak azt vette észre, hogy egyedül maradt, zenésztársai a jobb megélhetés reményében nyakukba vették a nagyvilágot. Mit tehetett? „Aláírtam egy szerződést, és elmentem egy fél évre zenélni Grönlandra. A hat hónap elteltével újabb szerződés következett, immár Norvégiában. Ég és föld a különbség. Aztán újra következett Grönland, és még vissza-visszamentem zenélgetni Norvégiába. Egy alkalommal Szabó Zsolt zenész barátom jelezte, hogy Brassóban lenne egy zenekar, mehetnék gitározni. Találkoztunk, beszélgettünk, de zenélésre nem került sor, ám egyszer csak, amikor Norvégiából éppen hazaértem, hívtak, hogy a tengerparton nyílik egy ötcsillagos szálloda, nincs-e kedvem oda menni zenélni. Odamentem, egyet énekeltem, gitároztam, s 2009 januárjától ott vagyok. Nem sokra rá megismerkedtem a későbbi feleségemmel, év végén megszületett a fiam, és mi azóta is boldogan élünk.”

„Csíkba jönnék legszívesebben”

„Ha a kapun bementem, akkor jól vagyok, de én odalent nem szeretem. Ott van a családom, és én ezért vagyok ott” – foglalja össze röviden, bár azt is kihangsúlyozza, hogy magyarságából adódóan sosem volt problémája. „Konstanca nem Bukarest. Ott nagyon sokféle nemzetiségű ember él együtt, számukra nem okoz gondot, hogy magyar vagyok. Ott van egy klubjuk az erdélyieknek, tiszteletbeli diplomát kaptam tőlük. De a sokféle nemzetiségből adódóan ott nehezebb zenélni.

Idézet
Nekem vannak elveim, és azokat nem adom fel. Én nem fogok görögül énekelni vagy makedón dalokat játszani.

Ha egy pubban játszom és énekelek egy Claptont majd egy Santanát, utána pedig eljátszanék egy makedón dalt, hát senki sem nézne rám rossz szemmel, az ott normális. Idehaza egy hasonló repertoárral szerintem elkergetnének” – magyarázza nevetve. Pubokba, különböző szórakozóhelyre hívják rendszeresen, és ő szívesen megy.

Megmérettetett, és jónak találtatott

Persze hogy a Vocea României (Románia hangja) tehetségkutató tévés show-műsorról is szó esik, mint mondja, nem is számított arra, hogy ekkora visszhangja lesz a szereplésének. Nagyon sok biztatást kapott az ország határain túlról is, és természetesen Székelyföldről. Számára elégtétel, hogy a négyezer jelentkezőből bejutott a versenyre és a műsorban is megmutatkozhatott. „Ha továbbjutottam volna, többször kerülök képernyőre, talán jobban megmaradok, de így is azt mondták, elég karizmatikus figura vagyok, és sokan emlékeznek rám. Akkor lett volna baj, ha nem figyelnek fel rám, na az rosszulesett volna. Azt azért tudni kell, hogy az ötven pluszosok a második fordulóból már nem nagyon mennek tovább” – jegyzi meg nevetve.

Zenei tehetségkutató révén lett országosan ismert •  Fotó: Ștefan Aftene Galéria

Zenei tehetségkutató révén lett országosan ismert

Fotó: Ștefan Aftene

És ha már az életkor is szóba kerül, elmeséli, ötvenévesen jutott el oda, hogy egy régóta dédelgetett álmát valóra váltsa. Motorozni kezdett, bár korábban ódzkodott ettől a járműtől, nehogy baleset érje és azt a karja bánja. „Eddigi életemből ha valamit hiányolok, az az, hogy legalább húsz évvel ezelőtt meg kellett volna szereznem a jogosítványt motorkerékpárra. Amikor felülök a motorra, akkor érzem igazán jól magam” – meséli lelkesen, és közben fotón mutatja, a motorkerékpár oly nagy becsben van odahaza, hogy a lakásba is bekerül. Büszkeséggel tölti el, hogy megkapta helyét a motorosvilágban is, egy temesvári motorosklub tagja lett.

 „A klub alelnöke felfigyelt rám a tévés vetélkedőben, és meghívott egy rendezvényükre. Velük nagyon szívesen leülök egy asztalhoz. Nekem már nincs annyi időm hátra az életből, hogy az emberek butaságait hallgassam. Én már ebben nem tudok részt venni, kerülöm a negatív emberek társaságát, és ezt próbálom úgy tenni, hogy senkit se sértsek meg” – mondja. És ha már a korral kapcsolatos meghökkentő dolgoknál tartunk, felhozódik az is, hogy közel az ötven évhez iratkozott be a konstancai konzervatóriumba, sőt idén a mesterképzés végére is pont kerül. Zenepedagógusi diplomával akár taníthatna is, de rájött, az nem az ő útja. Bár tartott már olyan zeneórát – jegyzi meg büszkén –, hogy a kilencedikes tanulók óra végén állva tapsolták. Igaz, olyan hetedikes tanulóval is találkozott, aki azzal fenyegette meg, hogy felgyújtja a gitárját.

Legközelebb március 12-én hallhatják a csíkiak (ez a kép csak online!) •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Legközelebb március 12-én hallhatják a csíkiak (ez a kép csak online!)

Fotó: Veres Nándor

Büszkén mesél tízéves fiáról, aki anyanyelvi szinten beszél románul, magyarul, angolul, és persze zongorázik. Arról, hogy a felesége az ő tudta nélkül változtatta meg gyermekük nevét Constantinról Konstantinra.

Idézet
„Én a fiammal csak magyarul beszélgetek, bármerre is járunk. Soha nem tett senki semmilyen megjegyzést, inkább értékelik ezt. Minden szó, ami az ajkát magyarul elhagyja, az az én szívemnek muzsika.

Én tíz éve minden este magyar altatót énekelek neki. Az én dolgom a földi életben az, hogy a fiam útját megfelelően alakítsam” – mondja.

Elismeri, vannak még nagy tervei, lesz még jövőre egy nagy „dobása”, de erről még talán nem is szabad beszélnie, csak annyit jelez, legyünk résen. Az énekhang fogyóáru, és ezzel tisztában van. Évekig nem zenélt Csíkszeredában, de mivel számára ez nagyon fontos, azon van, hogy a székelyföldi zenéléseket rendszeressé tegye. „Énekelni akarok a csíkiaknak. Ha valaki azt kérdezné, hogy hol szeretném leélni az életemet, gondolkodás nélkül mondhatom, hogy én Csíkba jönnék legszívesebben. Konstancán is ismernek, de nekem Csíkban vannak a barátaim, az ismerőseim” – mondja széles mosollyal az arcán.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2020. február 28-án.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 08., szerda

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó

Ez a selymes brokkolikrémleves a tejszíntől és egy kevés vajtól lesz igazán lágy, miközben a szerecsendió és a fokhagyma tökéletesen kiemeli a zöldségek ízét.

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
Fokhagymás brokkolikrémleves – videó
2026. július 08., szerda

Fokhagymás brokkolikrémleves – videó

Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Proteinláz: tényleg több fehérjére van szükségünk, vagy csak jól eladott trendről van szó?

Proteines puding, fehérjés csoki, extra proteinnel dúsított tej. Ma már szinte mindenből létezik fitnesz-változat, de valóban hiányt szenvedünk fehérjéből, vagy a marketing diktálja az étlapot? Pirlea Alessandra dietetikussal jártuk körül a kérdést.

Proteinláz: tényleg több fehérjére van szükségünk, vagy csak jól eladott trendről van szó?
2026. július 05., vasárnap

Viszlát lemezek! – teljesen digitálissá válhat a jövőben a videójáték-ipar

2028-tól már nem ad ki lemezes videójátékokat a Playstationt birtokló Sony. Ez már hivatalos, az ehhez kapcsolódó iparági pletyka pedig, hogy a soron következő konzolok teljesen digitálisak lesznek és nagyon sokba fognak kerülni. Képbehozó.

Viszlát lemezek! – teljesen digitálissá válhat a jövőben a videójáték-ipar
2026. július 02., csütörtök

Könyvek a függöny mögött – olvasás és cenzúra a kommunista Romániában

A kommunista Romániában számos könyv tiltólistára került, más köteteket pedig cenzúrázva adtak ki. A könyvtárakban ugyanakkor értékes magyar irodalom is várta az olvasókat. Török Edit könyvtáros idézte fel az akkori éveket.

Könyvek a függöny mögött – olvasás és cenzúra a kommunista Romániában
Hirdetés
2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.

Epres kevert süti – videó
Epres kevert süti – videó
2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

2026. június 29., hétfő

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”

Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
2026. június 28., vasárnap

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez

Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
Hirdetés
2026. június 28., vasárnap

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk

A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
2026. június 27., szombat

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában

Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
2026. június 25., csütörtök

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz

Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
Hirdetés