Marosvásárhely turkálóbirodalom lett az elmúlt évtizedben, ahol két-három nagyobb vállalkozás uralja a piacot, de jellemző a fast fashion gyártási modellben készült ruhák térhódítása is az erdélyi városokra. Ezzel pedig hozzá is szoktatták az átlagfogyasztót az olcsó tömegáruhoz és az egy-két lejes használt ruhákhoz, amelyek kilencven százaléka szintén a gyors ruhagyártás levetett darabjaiból származik. Ilyen piac mellett igazi divatforradalomnak számít az, ha valaki dizájnerboltot nyit a városban, ahol erdélyi alkotók számára adnak teret és lehetőséget a termékeik bemutatására. Az már csak a véletlen műve, hogy Kurjatkó Orsolya boltja a Forradalom utcában kapott helyet.
2020. február 06., 17:002020. február 06., 17:00
Változatos árpalettán mozognak az egyedi készítésű ruhák – diákoknak és tehetősebbeknek is kerül
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely turkálóbirodalom lett az elmúlt évtizedben, ahol két-három nagyobb vállalkozás uralja a piacot, de jellemző a fast fashion gyártási modellben készült ruhák térhódítása is az erdélyi városokra. Ezzel pedig hozzá is szoktatták az átlagfogyasztót az olcsó tömegáruhoz és az egy-két lejes használt ruhákhoz, amelyek kilencven százaléka szintén a gyors ruhagyártás levetett darabjaiból származik. Ilyen piac mellett igazi divatforradalomnak számít az, ha valaki dizájnerboltot nyit a városban, ahol erdélyi alkotók számára adnak teret és lehetőséget a termékeik bemutatására. Az már csak a véletlen műve, hogy Kurjatkó Orsolya boltja a Forradalom utcában kapott helyet.
2020. február 06., 17:002020. február 06., 17:00
Változatos árpalettán mozognak az egyedi készítésű ruhák – diákoknak és tehetősebbeknek is kerül
Fotó: Haáz Vince
Székelyföldön egyedi kezdeményezésnek számít az a családi vállalkozás, amellyel egy fiatal lány álma vált valóra a napokban. A Blaze nevű boltban erdélyi dizájnerek minőségi és kreatív munkáival találkozhatunk, ahol bemutatkozási lehetőséget kapnak a kreatív szakma frissen végzett diákjai is, de elismert alkotóknak, rétegízlést kiszolgálóknak a darabjait is megtaláljuk.
„Azért van ránk szükség itt, hogy összegyűjtsük a dizájnereket, létrehozva egy alkotói közösséget, amely segíti és támogatja egymást. Ezzel az izgalmas bolttal, amely kiállítóteremként is működik, szeretnénk megújítani és megszépíteni Marosvásárhely arculatát. Havonta workshopokat és night shoppingokat, azaz éjszakai vásárlásokat fogunk tartani, és tervben van egy divatbemutató szervezése is.
– meséli nekünk a lelkes bolttulajdonos. Minden termékből csak egy van az üzletben. A táskák, ruhák, ékszerek és kerámiák mellett a régi mesterségek termékei is megtalálhatóak itt, például az egyedi tervezésű kalapok és személyre szabott cipők. Jelenleg tizenkét alkotó (Chignon Mignon, Tulipart, Miklos Kata, Rebekarts, Ékességek, Kiss Katalin, Gáspár Zsuzsanna (Zuzi), Szakács Ágnes, Ördögh Angéla, Lukács Andrea, Spielmann László, KUO Design, Libelle) termékei lelhetőek fel, de ez a szám folyamatosan nő, hiszen egyre több dizájner érdeklődik Erdély különböző városaiból – teszi hozzá a fiatal vállalkozó.
Kurjatkó Orsolya maga is dizájner és illusztrátor, ezért nem meglepő, hogy a következő kollekciójában ötvözni szeretné a kétféle tudást. Mint mondja, saját illusztrációit varrná rá a megalkotott darabokra. Öt éve kezdett el tervezéssel foglalkozni, amikor elkezdte az egyetemet, és az első kollekciója a diplomamunkája volt. Találunk is ebből egy, a marosvásárhelyi közízlésnek talán kissé extravagáns kabátot, amelynek egyelőre még nem szabott árat. Jó minőségű pamut- és lenvásznakat keres az alkotásaihoz, amelyeket néha turkálókban is talál. Online nem szeret rendelni, úgy gondolja, az anyagot érezni kell, szereti megfogni, mielőtt megveszi, ezért többnyire Budapestig megy egy-egy textilért, ahol árban és minőségben is jókat talál.
Úgy véli, a kevesebb, több. A tömeggyártást minőséggel, kreativitással és tartóssággal akarják felváltani, és boltjukkal egy életérzést kívánnak közvetíteni: egy magával ragadó és inspiráló világba invitálják a betérőket. Áraik eltérőek, egyaránt szándékoznak megszólítani a diákokat vagy az alacsonyabb árakat kereső vásárlókat és a tehetős emberek rétegét is.
Ördögh Angéla egyedi estélyi ruhája is megvásárolható
Fotó: Haáz Vince
„Úgy gondoljuk, a szépségnek és egyediségnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie” – vallja Kurjatkó Orsolya, aki sokszor a saját munkadíjából farag le, hogy elérhető áron tudja eladni termékeit, amely nem könnyű egy olyan piacon – és ez már nem helyi jellegzetesség, hanem globális probléma – ahol nincs értéke a ruhának a sok tömeggyártott áru miatt, ezért túl sokat vásárolunk belőlük, amivel nem csak a környezetünknek ártunk, de támogatjuk ezzel a nem etikus ruhaipar fejlődését is.
Most ér ide ez a hullám, amikor az átlagemberek is kezdenek figyelni a fenntarthatóságra” – magyarázza Kurjatkó Orsolya, aki pont ezt a hullámot szeretné „meglovagolni” a frissen nyitott boltjával.
Végül tegyük fel a kérdést, hogy mégis miért olyan drága egy egyedi dizájnerruha? Bár nem drágább egy-egy prémium márka ruhájánál, de ez sokunkat nem vigasztal. Azon kívül, hogy nem egy indiai varrónő varrja meg, aki óránként egy-két dollárért teszi mindezt etikátlan körülmények között, például negyven fokos melegben, a dizájnerek pénzt adnak az anyagra, cérnára, a professzionális varrógépekre, esetenként a műhely bérleti díjára, szabásmintára, marketingre, számlázásra, de ami még ennél is fontosabb, hogy saját idejüket „varrják bele” az alkotásokba, amelyet értelemszerűen nem töltenek más munkavégzéssel, ezért kérik meg a ruhák árát. Ebből a szemszögből nézve nem a dizájnerdarabok drágák, hanem a tömeggyártott ruhák túl olcsóak.
Anya-lánya szettet is terveznek
Fotó: Haáz Vince
Minden kézzel készül
Fotó: Haáz Vince
Kiegészítőkkel teljes a szett
Fotó: Haáz Vince
Saját munka - talán kissé extravagáns még sok marosvásárhelyi számára
Fotó: Haáz Vince
Van még hely újabb daraboknak
Fotó: Haáz Vince
Kurjatkó Orsolya maga is dizájner és illusztrátor
Fotó: Haáz Vince
Új életérzést vinnének a marosvásárhelyi hétköznapokba
Fotó: Haáz Vince
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!