Hirdetés
Hirdetés

Csipős kaják, egzotikus izgalmak: Mexikó a sztereotípiákon túl

A színes épületek nagyon hangulatosak •  Fotó: Tóth Gödri Iringó

A színes épületek nagyon hangulatosak

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Pálmafák, homokos tengerpart, színes házak, több ezer éves romok, enyhe járványügyi korlátozások: Mexikó az idei év egyik legnépszerűbb úti célja, mivel az ország sem védettségi igazolványt, sem negatív teszteredményt nem kér a beutazáshoz. A többség a Yucatan-félszigetet, Cancún és Tulum szállodaövezeteit, üdülőközpontjait választja, pedig az ország ennél sokkal több izgalmat tartogat.

Tóth Gödri Iringó

2021. december 03., 18:162021. december 03., 18:16

2021. december 03., 21:412021. december 03., 21:41

Hiába rutinos utazó valaki sok éve, a világjárvány, a korlátozások sokat ártottak az önfeledt, laza világjárásnak. Ha a célország nem is kér tesztet, szinte biztos, hogy az átszállási ország – esetemben Nagy-Britannia igen, sőt nyomtatványokat, telefonos applikációba bevitt adatokat is. Lehet Párizson, Lisszabonon, Frankfurton keresztül is utazni, az átszállást helyétől függően 12-14 óra repülést jelent ez az úti cél, természetesen maszkban.

A Yucatán-félsziget legnépszerűbb helyei Cancún, Isla Mujeres, Playa del Carmen, Tulum, illetve a kristálytiszta vizű cenoteknek nevezett, természetes módon kialakult kútszerű karsztképződmények, melyekben fürdeni és búvárkodni egyaránt lehet.

Hirdetés

A térség kiváló példa arra, hogy pénzért mennyivel kényelmesebben lehet bármit csinálni, mint spórlósabban, de tény, hogy a szervezett kirándulások sok „élménytől” megfosztják az utazót. Mexikóban fantasztikus a tömegközlekedés, a távolsági buszjáratok, a belföldi repülőjáratok vagy az ottani „maxitaxik”, az úgynevezett colektivók is hatékony megoldást jelentenek. A colectivókból, a kis mikrobuszokból rengeteg van, menetrendjük nincs, akkor indulnak, amikor megtelnek – egyszer sem kellett a három hét alatt öt percnél többet várjak rájuk. Többnyire van bennük légkondi, ha nincs, nyitott ajtóval is „szép az élet”. Bárhol megállnak, a többsávos gyorsforgalmi utakon gond nélkül le lehet őket inteni. A távolsági buszállomások szépek, rendezettek, tiszták, vendéglőkkel, boltokkal, zuhanyzókkal, ingyen wifivel – a romániai buszállomásokat jól ismerve, tényleg ég s föld a két tapasztalat.

Ilyen egy civilizált buszpályaudvar •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Ilyen egy civilizált buszpályaudvar

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A repülés is népszerű, Cancún és Mexikóváros között bizonyos napszakokban akár húsz percenként van repülő. Az utazás során sikerült egy repülőt elnézni – lekésni, ám legnagyobb meglepetésemre – egy mosoly és két telefon nyomán adták az új jegyet, hogy akkor a következő járattal menjek, pár perccel később. Se ejnye-bejnye, se káosz, se plusz költség. A taxi nem drága, de nem is olcsó. Általában, ha azt írja az első internetes oldalon, hogy valahova csak taxival lehet eljutni, meg kell nyitni a következő két másik weblapot is, mert mindenhova van tömegközlekedés, valami, a helyiek által is használt megoldás.

A helyiek is épp csak megállnak egy „gyors” tacóra •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

A helyiek is épp csak megállnak egy „gyors” tacóra

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A mexikói konyha évtizedek óta betört a fastfood-kajáldák világába is, ami nem csoda, hisz alapvetően a helyiek is gyorskajaként eszik a tacót, a burritót és társait. Az utcai árusok bámulatos gyorsasággal dobálják bele a különböző méretű kukoricalepényekbe a húst, az apróra vágott hagymát, paradicsomot, csilit, korianderzöldet, mindezt jó sok csípős szósszal megspékelve. Én csípős-rajongó vagyok, de Mexikóban vannak szintek a tűrhetőtől a kibírhatatlanig, és tény, hogy, ami „nem csíp”, az is csíp. Az alapvetően disznó- vagy marhahúsból készült tacónak rengeteg variációja létezik, készülhet disznófülből, marhaszívből vagy épp májból is, épp ezért érdemes az utcai árusok bódéira kitett étlapot szótárral olvasgatni.

Nem csak az utca árusoknál lehet jókat enni, hanem a piacokon is, ahol a friss húsból, halból készülnek a finomságok az ember szeme előtt.

A halászlé, a polipleves és a különböző sült halak kihagyhatatlanok azoknak, akik szeretik az ilyen jellegű ínyencségeket. A piacokon az avokádó az egyik legnagyobb „sláger”, de ha az utazó eljut az ország „belsőbb” térségeibe is, érdemes kipróbálnia a tüskés rambutánt, a zamatos csirimojót vagy az egzotikus guavát is. Alkudni mindig érdemes, bár ez az egész ország szinte minden boltjára érvényes (persze nem a szupermarketekre gondolok), mert bár az alkudozás nem egy olyan „kötelező játék”, mint a muzulmán országokban, de ha az ember próbálkozik, azaz mer, akkor nyer – az ár akár a negyedére csökkenhet.

A piacon jókat lehet enni •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

A piacon jókat lehet enni

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A tengerparti települések kényelmes, akár luxusszállásokat, napsütést, kék vizet, homokos partokat, elegáns vendéglőket kínálnak, ám tény, hogy a főutcákon túl gyakran már itt is felfedi magát az igazi Mexikó: a színes házaknak omladozik a vakolata, az ablakon belesve egyszerű szobák fogadnak, nagyok, zajosak, vidámak a családok. A partokhoz közel már kezdődik a „dzsungel”, ahol szintén luxusszállások, medencés „haciendák” nyújtanak menedéket a turistáknak, bár tény, hogy itt már nem ritkák az öklömnyi madárpókok, a korallsiklók, a kellemetlen szúnyogok, a kiabáló gekkók és a hatalmas hangyák sem.

Bár a természet néha ijesztő, de többnyire ártalmatlan.

A part menti településtől eltávolodva, de még mindig a Yucatan-félszigeten maradva Valladolid és Mérida két kihagyhatatlan látnivaló. Bár Valladolidot a többség „csak” azért látogatja meg, mert a közelében található a híres Chichén Itzá romváros – az Instagram-influenszerek egyik kedvenc helye – a település hagyományos világa, kis, egyszintes házai, a főtér családias forgataga késő délután megér néhány napot. Mérida bájos és elbűvölő, jó hely a kézművesektől emléktárgyakat venni, hiszen a maja indiánasszonyok és -lányok hímzett, szőtt termékek tárházát kínálják.

Néha a házak és az autók sem túl „csili-vilik” •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Néha a házak és az autók sem túl „csili-vilik”

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A főváros – mint minden ország esetében – egy sajátos világ (ami nem is csoda, hisz elővárosaival és külvárosaival együtt 21 milliós lakosú). Ottlétemkor éppen halottak napja volt, az egész város beöltözve ünnepelte a jeles napot, napokat, a féléves babáktól a hatvanévesekig szinte mindenki maszkot, jelmezt viselt. A Marvel-karakterek nagy kedvencek voltak, de a Nyerd meg az életed koreai sikersorozat karakterei is lépten-nyomon szembejöttek az utcán: kissé döbbenetes volt, ahogy a filmben a játékosat irányító maszkos alakok jelmezét 2-3 éves gyerekeken láttam viszont. Az ünnep részben a hálaadásról szól, vallási töltete van, másfelől a családról szól, a nagycsaládok együtt mennek ki a térre, ünnepelnek.

Mexikóváros bámulatosan tiszta annak ellenére, hogy nincsenek a közterületen szemetesek.

Meglepő módon akárhányszor el akar dobni valamit az ember, valahonnan előkerül egy utcaseprő vagy kukás, aki elveszi a szemetet. Ugyanitt érdemes megemlíteni, hogy bár Mexikó laza a beutazás kapcsán, nagyon szigorúan veszik a fertőtlenítést, a lázmérést, a takarítást, a maszkviselést beltéren, fegyelmezetten viszonyulnak a témához.

A helyiek is élvezik a cenotek hűvös vizét •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

A helyiek is élvezik a cenotek hűvös vizét

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Mexikó kapcsán az embereknek sok sztereotípia jut eszébe a hatalmas szombréróktól (kalapok) a drogkartelleken át a koktélt kortyolgató szökött bűnözőkig. Az utóbbi sztereotípiával kapcsolatban már a határátlépéskor meginogtam, ugyanis alig akartak beengedni az országba – furcsállták a kis csomagot, az új útlevelet – így fél óráig telefonálgattak, amíg azt mondták, hogy rendben. Az országban utazgatva is megállított egyszer a határőrség – néha ellenőrizik a gyanús fehérek iratait –, úgyhogy kissé kételkedem, hogy mennyire könnyű Mexikóba „elbujdosni”.

A piacok színpompásak •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

A piacok színpompásak

Fotó: Tóth Gödri Iringó

Az ország kapcsán gyakran felmerül az is, hogy veszélyes. Tulumban épp egy hónappal ezelőtt halt meg két turista, valamint sérült meg három másik egy utcai lövöldözésben – rosszkor voltak, rossz helyen. A helyiek szerint a turistákra mindenki igyekszik vigyázni, de tény, hogy

az ország bizonyos részein – például az egykor hírhedt, híres üdülőhely, Acapulco környékén egyre nagyobb problémát jelentenek a bandák, kartelek közötti háborúk, és ezek következtében néha turisták is megsérülnek, meghalnak.

A statisztikák szerint az országban főleg a nőket éri erőszak, atrocitás. A tömegközlekedési eszközökön plakátok hirdetik, hogy gyakori a szexuális erőszak, valamint például a metróban kijelölt helyen várhatnak, szállhatnak fel a nők és a gyerekek a férfiaktól elkülönítve, de látszólag senki nem él ezzel a lehetőséggel, látszólag a nők nem félnek. A helyiek nem félnek túlságosan a lopástól, a zsebtolvajlástól sem, de tény, hogy nem árt figyelni.

Minden csíp... •  Fotó: Tóth Gödri Iringó Galéria

Minden csíp...

Fotó: Tóth Gödri Iringó

A helyiek kedvesek, de nem túl barátkozóak, keveset mesélnek még a spanyolul tudóknak is. Ennek ellenére, ha az ember megkeresi a megfelelő helyeket – a kis családi éttermeket, a luxustól távoli, turistamentes falvakat, a zajos piacokat, akkor

betekintés nyerhet egy izgalmas, egzotikus világba, ahol nem mindenki drogkereskedő vagy az Egyesült Államokba vágyó leendő bevándorló.

Mexikó – mint minden ország – a sztereotípiákon túl kezdődik.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés