
Mara Gyöngyvér és takarításra használt kelléktára
Fotó: Gecse Noémi
A takarítás legtöbbünk számára nem tartozik a kellemes elfoglaltságok közé, ezért aztán igyekszünk minél hatékonyabb tisztítószereket bevetni, hogy megkönnyítsék a munkánkat. Ezek az erős vegyszerek azonban több módon is károsak lehetnek az emberi szervezet számára. Ártalmatlan, természetes vegyi anyagokkal is tisztaságot teremthetünk, például a már nagyanyáink által is alkalmazott ecet, szódapor, mosószappan segítségével.
2017. november 02., 14:452017. november 02., 14:45
2017. november 02., 14:452017. november 02., 14:45
A tisztítószerekről szóló reklámokban gyakran hangsúlyozzák, hogy ezek a szerek eltávolítják a kórokozókat környezetünkből, ez azt jelenti, hogy antimikrobiális anyagok vannak bennük. De ha túlságosan steril környezetet hozunk létre, akkor sajnos megteremtjük annak is a lehetőségét, hogy a gyermekek immunrendszere ne megfelelőképpen fejlődjön, ennek következtében pedig később allergiák vagy akár autoimmun betegségek alakulhatnak ki – mutatott rá Mara Gyöngyvér biológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense. A szakember nemrég az egyetem ismeretterjesztő sorozatában, népszerű videóban összegezte a természetes tisztítószerek előnyeit, és ő maga is ilyeneket használ otthonában.
Mara Gyöngyvértől megtudtuk, amellett, hogy a vegyszer alapú, mesterségesen előállított anyagokat tartalmazó tisztítószerekkel túl steril környezetet hozhatunk létre, ezekben több olyan vegyi anyag is van, amelyek bizonyítottan ártalmasak az emberi szervezet számára. Például a különböző illatosítók gyártásához mesterséges illatanyagokat használnak, olyanokat is, amelyek a ftalátok vegyületcsoportjába tartoznak, ezeknek pedig kimutatták az egészségkárosító hatását – mondta el. A biológus rámutatott, ezek a vegyszerek gyakran korrozívak is, főleg a vécétisztítók, illetve a klóralapú vegyületek, amelyek roncsoló hatását elkerülendő, ajánlott gumikesztyűvel kezelni őket.
Sok időt töltünk a lakásban, nem jó, ha az tele van szintetikus anyagokkal
Fotó: Pixabay.com
„Nagyon sok vegyszer erősen savas vagy lúgos, ez is okozhat problémát. Például az eltömődött vezetékeket kidugaszoló készítmények használatakor, a gázfejlődéskor érezhetünk erős, csípős szagot, ez is veszélyes alapanyagokat tartalmaz. Belélegezve mérgezők, irritáló hatásúak, akár szabad gyököket is képezhetnek, amelyek a szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatokba tudnak beleavatkozni és más egészségkárosító hatásuk is van.
– sorolta. Mara Gyöngyvér rámutatott, sok időt töltünk a lakásban, nem jó, ha az tele van szintetikus anyagokkal. Saját, belső terünk megóvása mellett pedig a környezet védelme érdekében is teszünk, ha ezeket a vegyszereket természetes anyagokra cseréljük.
A vegyszerekkel szemben a természetes alapanyagú, a környezetben lebomló tisztítószerek nem ártalmasak az emberre nézve, és kellő hatékonysággal használhatók takarításra is – emelte ki a biológus.
Ecet, citromsav, illóolajok, szódapor és ezek keverékei mind jók a háztartásban
Fotó: Gecse Noémi
Ismertette, például az egyik, már nagyanyáink által is alkalmazott ilyen szer az ecet. Az ecetes víz használható ablakpucolásra, a padló feltörlésére, ha pedig valaki nem szereti az ecet illatát, akkor egy csepp illóolajjal illatosíthatja a felmosóvizet, vagy jól átszellőztetheti a lakást.
„Van, aki ruhák öblítésére is használja a mosógépben, például én sem használok textilöblítőt, hanem ecetet illóolajjal” – mondta. Az ecetnek a vízben oldott citromsavhoz hasonlóan vízkőoldó hatása is van.
A szódaport nemcsak sütemények készítéséhez lehet használni, hanem nagyon jól alkalmazható súrolásra, erre forgalmazott termékeket tudunk vele helyettesíteni: ha egy picit megvizezzük, akkor súrolópor-állagot kapunk és azzal dörzsölhetjük át a felületeket vagy csak egyszerűen rátesszük a mosogatószivacsra, és úgy pucoljuk le vele a kagylót.
A tisztaság a lényeg, nem a sterilitás
Fotó: Pixabay.com
de ecettel társítva lehet használni például a vécé tisztítására, eldugult kagylóba, zsíros lerakódások eltávolítására, a két anyag ugyanis reagál egymásra, ezen reakció során viszont nem káros gázok, hanem szén-dioxid képződik – tudtuk meg. Van, aki mosogatógépbe is teszi, és mosógépbe is adagolják a ruhák öblítésére.
A citromsó vagy citromsav szintén jó tisztítószer, aki nem szereti az ecetet, ezzel helyettesítheti azt. Mara Gyöngyvér citromsóból, illóolajból és vízből szokott általános felülettisztító keveréket készíteni. „Két vagy három kiskanál citromsót feloldunk két deci vízben, és konyhai, fürdőszobai felületek, munkalap, kagyló tisztításához lehet használni. Ha több lerakódás van, akkor szódaporral átsúrolhatjuk, de ha rendszeresen takarítunk, akkor ennek az alkalmazása bőségesen elégséges. Én általában teafa vagy citrus illóolajat cseppentek még bele" – osztotta meg a receptet.
A környezetet is védjük, ha természetes szerekkel takarítunk
Fotó: Pixabay.com
A bútorfényezésre sokan használnak hajtógázas sprayt, ez viszont egyrészt a hajtógáz, másrészt pedig a számos vegyi összetevő miatt nem túl egészséges. Jól lehet ezt a terméket is helyettesíteni természetes anyagokkal.
– tanácsolta a biológus.
Szeretjük, ha jó illat van a lakásunkban, ezt pedig természetes módon is többféleképpen megoldhatjuk. Az egyik lehetőség, hogy mécsessel működő vagy elektromos illóolaj-párologtatót használunk, azonban mindkét esetben törekedjünk arra, hogy természetes illóolajakat tegyünk beléjük – ajánlotta Mara Gyöngyvér, hozzátéve, kerüljük a mesterségesen illatosított illatmécseseket. Saját készítésű, szórófejes palackba tett levegőillatosítójában alkohol és illóolaj van, vízzel keverve pedig ezt a keveréket a vasalásra váró ruhák bespriccelésére is használja. Az ágynemű is frissebb hatást kelt, ha ezzel a keverékkel bespricceljük, és a fürdőszoba levegőjének illatosítására is jó. A felsoroltakhoz kívánkozik még a mosószappan, ez mosáshoz, folteltávolításhoz is hasznos, a makacs foltokat be lehet dörzsölni vele, mielőtt a mosógépbe tesszük.
Légfrissítőt is lehet készíteni házilag
Fotó: Gecse Noémi
Mara Gyöngyvér szerint az említett természetes szerekkel is megfelelő hatékonysággal lehet takarítani, főként, hogy
Persze, nem úgy fog megtisztulni a kagyló és a padló, mint a reklámokban, szinte magától, de egy dörzsölő felületű mosogatószivaccsal eredményes munkát végezhetünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!