
Hover Zsolt azt tűzte ki célul, hogy erdélyi történelmi eseményekről írjon
Fotó: FACEBOOK/HOVER ZSOLT
A kalotaszegi Magyargyerőmonostoron szolgál református lelkipásztorként. Újságíróként korábban több cikke jelent meg különböző lapokban, néhány éve regényírásra adta a fejét, s az eddig megjelent négy kötet után újabbakat tervez. Hover Zsolttal olvashatnak interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. november 11., 10:052021. november 11., 10:05
Mindig is érdekelt az irás Hover Zsoltot – derül ki a vele készült beszélgetésből. Elemistaként versfaragással kacérkodtott, középiskolás korában meg is jelent egy verse szülővárosa lapjában. „Amikor az első lányom megszületett, gyermekmeséket írtam – magamnak. Az újságírás tíz évvel ezelőtt kezdett érdekelni. A főiskolán egyre több írással kapcsolatos információ jutott el hozzám, ezért érdekelt a regényírás is.
– mondja. Igét hirdető regényírónak vagy regényeket író lelkipásztornak tartja magát – tevődik fel a kérdés „Egyértelműen a másodiknak.
Olyan szempontból is segített a regényírás, hogy megtaláljam a helyem a lelkészi szolgálatban. Sok fiatal kolléga nem találja a helyét, mert úgy érzi, a kis gyülekezetek nem jelentenek elég kihívást” – válaszolja. Hover Zsolt szerint Kalotaszeg, Magyargyerőmonostor gazdag szellemi termőtalaj, ahol kitűnően lehet alkotni. „Monostoron ráadásul van egy olyan örökség, amely alkotásra sarkallja az embert. Hory Farkas lelkipásztor elődöm versírással foglalkozott, a leánya pedig, Gyarmathy Zsigáné, a nagyírásos ügyének felkarolása mellett publicisztikával is foglalkozott, sőt regényei is megjelentek” – magyarázza. A teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!