
Hover Zsolt azt tűzte ki célul, hogy erdélyi történelmi eseményekről írjon
Fotó: FACEBOOK/HOVER ZSOLT
A kalotaszegi Magyargyerőmonostoron szolgál református lelkipásztorként. Újságíróként korábban több cikke jelent meg különböző lapokban, néhány éve regényírásra adta a fejét, s az eddig megjelent négy kötet után újabbakat tervez. Hover Zsolttal olvashatnak interjút az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. november 11., 10:052021. november 11., 10:05
Mindig is érdekelt az irás Hover Zsoltot – derül ki a vele készült beszélgetésből. Elemistaként versfaragással kacérkodtott, középiskolás korában meg is jelent egy verse szülővárosa lapjában. „Amikor az első lányom megszületett, gyermekmeséket írtam – magamnak. Az újságírás tíz évvel ezelőtt kezdett érdekelni. A főiskolán egyre több írással kapcsolatos információ jutott el hozzám, ezért érdekelt a regényírás is.
– mondja. Igét hirdető regényírónak vagy regényeket író lelkipásztornak tartja magát – tevődik fel a kérdés „Egyértelműen a másodiknak.
Olyan szempontból is segített a regényírás, hogy megtaláljam a helyem a lelkészi szolgálatban. Sok fiatal kolléga nem találja a helyét, mert úgy érzi, a kis gyülekezetek nem jelentenek elég kihívást” – válaszolja. Hover Zsolt szerint Kalotaszeg, Magyargyerőmonostor gazdag szellemi termőtalaj, ahol kitűnően lehet alkotni. „Monostoron ráadásul van egy olyan örökség, amely alkotásra sarkallja az embert. Hory Farkas lelkipásztor elődöm versírással foglalkozott, a leánya pedig, Gyarmathy Zsigáné, a nagyírásos ügyének felkarolása mellett publicisztikával is foglalkozott, sőt regényei is megjelentek” – magyarázza. A teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!