
A Hype Culture étterem konyhájának főcsapásiránya a népszerű mediterrán, azon belül is az olasz gasztronómia
Fotó: Borbély Zsolt Attila
A legnagyobb erdélyi nagyvárosokban – Kolozsváron, Temesváron és Brassóban – a vendéglátószektor meghatározóan román kézben van, a bánsági nagyvárosban egyetlen magyar étterem sincs. Közös jellemzőjük a román tőkével működő nemzetközi, kozmopolita konyha és dizájn. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában Temesvár egy nemrég nyílt éttermébe kalauzolja el olvasóit.
2022. január 20., 10:402022. január 20., 10:40
A temesvári Hype Culture a 10 pont körüli erős középvonalhoz tartozik, nemrég nyílt a hajdani Lenau utca és a Városháza utca sarkán. Korábban évtizedekig Colt, azaz „sarok” néven működött itt egy bár, mely az utóbbi években sushit is kínált. Az új csapat nemcsak új névvel, de új dizájnnal és új ételkínálattal jelentkezett.
Kínálnak többek között klasszikus tojásreggeliket, tonhal- és marhatatárt, gesztenyés és pancetta-poros sütőkrémlevest, vargányakrémlevest szarvasgombás kecskesajttal és kakukkfűvel, pastakat, rizottókat, salátákat, steakeket. A többnyire megszokott sertés-, pulyka- és csirkeételek mellett tartanak bárányhúsból, halakból és tenger gyümölcseiből készült fogásokat is.
Rákfogás a Hype Culture étteremben
Fotó: Borbély Zsolt Attila
Az italfront vegyes képet mutat. A borkínálat korrekt. Mintegy negyven bort tartanak a tágan értelmezett Erdélyből, a Kárpátokon túlról, Olasz- és Spanyolországból, valamint Moldova Köztársaságból. Ezek negyedét pohárra is kimérik. A töményválasztékban szerepel néhány prémium whisky, rum, gin és pálinka, a konyakszortiment néhány standard tételre szorítkozik. Gyenge pont viszont a sörkínálat. A teljes cikket megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!