
Borbándi Erika: az egyház támogató közösség a cserkészet számára
Fotó: FACEBOOK/BORBÁNDI ERIKA
Mit jelent a cserkészet, milyenek a cserkészek, milyen a mozgalom kapcsolata az egyházzal? Ezekre a kérdésekre ad választ Borbándi Erika cserkész, a Nagyenyed mellett fekvő magyarlapádi gyülekezet lelkipásztora az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2021. július 08., 08:552021. július 08., 08:55
A Magyar Cserkészszövetség 1912-ben alakult, de cserkésztörténeti írások szerint Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg a székelyudvarhelyi református gimnáziumban – meséli Borbándi Erika. Szavaiból kiderül, az újjáalakulás öreg cserkészek és kíváncsi, lelkes fi atalok összefogásából, barátságából, a cserkészfogadalomhoz kötött hűségből született. Gyergyószárhegyen a gyűlésen megjelent cserkészek 1990 májusában írták alá az alapító okiratot.
„Cserkész férjem és a cserkésztestvér református lelkipásztor Kónya Tibor folyamatosan nógattak, hogy „ezt kell csinálni, itt mese nincs.”Addig mondták, mondogatták, amíg elmentem egy segédtisztképző táborba, amelyet 2007-ben szerveztek a felvidéki Ipolynyéken. Ez a tábor lett cserkészéletem szikrája.
Szerintem minden Ipolynyéken kezdődött. Mai napig hálás vagyok ezért, szeretettel, örömmel emlékezem mindazokra, akiket ott megismerhettem, akik befogadtak, tanítottak és egyúttal útra indítottak” – eleveníti fel. Azt mondja
A teljes cikket megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!