Apás szülés: amikor a család a szülőszobában születik
Az apák ritkábban beszélnek a szüléssel kapcsolatos élményeikről, de vannak kivételek (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
Hollywoodi klisé, ahogy az aggódó apuka maszírozza a szülő kismama hátát, diktálja az egyenletes lélegzés ütemét, majd a véres látványtól elájul. Ha a friss apukák felmosásának szükségességét nem is, az apás szülés elterjedését segíthették a filmek. Egykor talán tabu volt, ma már bátran beszélnek az apukák az élményről, amelyet a legtöbben újra bevállalnának.
Bede Laura
2018. május 11., 18:452018. május 11., 18:45
2018. május 14., 09:352018. május 14., 09:35
Mi készteti az apukát arra, hogy bemenjen a szülőszobába? Mi a szerepe az apának, milyen szinten vehet részt a szülés folyamatában, illetve milyen típusú segítséget nyújthat az anyának? Megrázó volt-e a látvány, időközben nem érzett a férj késztetést arra, hogy feladja és elhagyja a szülőszobát? Hogyan befolyásolta a házaspár közötti kapcsolatot a szülés? – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ Kolozsváron az Apák a szülőszobán című beszélgetésen, amelyet Szőcs Kinga Zsófia pszichológus, szülésfelkészítő, dúla vezetett. A Születés hete rendezvénysorozat keretében a szakember úgy fogalmazott, nagyon ritkán tapasztaljuk azt, hogy a férfiak közösségben beszélgessenek a szülésről, élményeikről, mivel ők ritkábban nyílnak meg, ritkábban mesélnek az érzelmeikről.
A szülésfelkészítő szerint a szülést/vajúdást nagyon sok tényező befolyásolhatja, például, hogy irányítják-e vagy engedik, hogy a saját tempójában történjen és a háborítatlanságot tartják szem előtt. Függ attól, hogy hol zajlik, mert nem mindegy, hogy otthon/születésházban nyugodt körülmények között történik, vagy a kórházban, ahol gyakran figyelhetik az időt, és esetleg siettetnek.
Szőcs Kinga Zsófia
„Egy kínai közmondás szerint a szülés olyan, mint a napfelkelte: sem siettetni, sem késleltetni nem lehet. Én hiszek ebben a természetes folyamatban, azt viszont hangsúlyoznám, hogy van, amikor ezt a folyamatot más tényezők is befolyásolják, és akkor császármetszés lesz belőle, de az is tud szép lenni” – fogalmazott Szőcs Kinga Zsófia, majd arra kérte a jelenlevő apukákat, hogy számoljanak be élményeikről, próbáljanak meg választ adni a jövendőbeli édesapák és érdeklődők kérdéseire.
Az eseményen több mint tíz apuka osztotta meg tapasztalatait a jelenlevőkkel, nyíltan és őszintén beszéltek élményeikről, amelyek nagyon változóak voltak. A vajúdás és szülés időtartamát tekintve volt olyan eset, ahol a taxihívástól a gyereksírásig kevesebb mint egy óra telt el, de olyan történet is elhangzott, amikor több mint 48 órát várakozott a szülőpáros.
Az apaszerep kérdéskörnél főként a támogatást és biztatást emelték ki a résztvevők, és úgy gondolták, hogy szüléskor a fizikai segítség helyett inkább lelki támaszt lehet nyújtani. Más vélemények alapján ilyenkor az apa különösen figyelmes: figyel az ital- és ételbevitelre, masszíroz, meleg vizes borogatás csinál, autót vezet, telefonál, második szülésnél pedig vigyáz a kisgyerekre. A kiszolgáltatottság tompítását is hangsúlyozták az apa szerepeként, de talán mindenki azt vélte a legfontosabbnak, hogy a párja mellett legyen, jelen legyen ebben az életciklus-váltó pillanatban.
A beszélgetésen sok apuka osztotta meg élményeit
A helyszínválasztással kapcsolatban az otthonszülés mellett a nyugodt, barátságos környezettel érveltek, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a pár kiszorítsa a feszültséget generáló személyeket. Többen abban a reményben választották a magánklinikát, hogy így megkíméljék az anyukát a szándékos, indokolatlan beavatkozásoktól, illetve hogy ne ellenezzék az apuka részvételét.
Az apukák szerint nagyon hasznos szülésfelkészítő órákra járni, mert ezáltal megismerhetik párjuk határait, fontos információkat szerezhetnek, tervet készíthetnek, illetve sok erőt adhat a szülésfelkészítő, dúla jelenléte a szülésnél. A felkészültség hiánya akkor is megmutatkozhat, hogy amikor először meglátod a kisbabát, megrémülhetsz a látványtól, de az esetek többségében inkább a meghittségről és a szép emlékekről beszéltek. Ilyenkor eltompul a vér látványától való félelem, mert teljesen más érzések lesznek úrrá a jelenlevőkön.
Növelheti a gyerek iránti ragaszkodást, ha az apa először látja meg az újszülöttet (képünk illusztráció)
Fotó: Pixabay.com
A szülésen való részvétel pár apukában mély nyomot hagyott: volt, akinek pozitív irányba változott a véleménye párjáról, erősebbnek látta, illetve jobban tisztelte ez után; mások szerint a közös szülés a ragaszkodást növeli a gyerek iránt, mivel az apuka látja elsőként az újszülöttet. A jelenlevő apukák mindegyike bátran és habozás nélkül ismét részt venne a szülésen, mivel az elhangzottak alapján fontos, hogy minél közelebb legyél a csodához, mert azt a pillanatot nem lehet újból megfogni, és attól lesz igazán egyedi, hogy a szülőszobán nemcsak a kisbaba születik meg, hanem a család is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!