Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:54

Romániában az egyik legmagasabb a százezer lakosra jutó bírák száma az EU-ban

14:49

Airbus helikoptereket és légvédelmi radarokat vesz Románia a SAFE-programon keresztül

14:43

Továbbra is Romániában a legmagasabb az infláció az EU tagállamai közül

14:13

Skandináv együttest visz Sepsiszentgyörgyre a Kolozsvári U

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Súlyosan beteg fiatal lány családjának szeretnének segíteni

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Amikor még a Norton volt a Google

Nagy lépés a számítástechnikában: a Nortonnal minden egyszerűbb lett. Igaz, kevesen értettek hozzá

Napjainkban még mindig használatos egy olyan program, melynek elődje több mint húsz évvel ezelőtt egyfajta sláger volt, húsz esztendő a számítástechnikában pedig nagyon nagy idő. Szó szerint idéznék egy mai átlagfelhasználót: „...akkor ugye, megkeressük a Google-ben?”. Nos, valamikor 1991 környékén az akkori felhasználó Google helyett Nortont emlegetett.

Török Zoltán

2017. május 03., 12:352017. május 03., 12:35

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Peter Norton nevét viselő állománykezelőről (file manager – ezek után az angol szakkifejezéseket is hasonlóképpen említem) van szó, amelyik a kétablakos módszerrel egycsapásra népszerűvé vált, és az angol megnevezése szerint commandernek emlegettünk, rövidített formában NC-nek tituláltuk.

Egyszerűsége abban rejlett, hogy az angol vezényszavak (mint amilyen a dir) helyett

egy grafikus megoldást tárt a felhasználó elé, ahol az egérrel is és a funkcióbillentyűkkel is lehetett különböző feladatmegoldásokat elindítani.

A funkcióbillentyűk a billentyűzet legfelső sorában foglalnak helyet, és F1-el kezdve az F12-ig vannak felsorolva. Az említett dir tulajdonképpen feleslegessé is vált, hiszen a felhasználó képernyőjén a két ablakban a lehívott tárhelyek teljes tartalma láthatóvá vált.

Norton kaptány sokáig tekerte a hajókormányt

Fotó: betaarchive.com

Tipikus feladat a másolás egyik tárhelyről a másikra, ami a mindenható DOS-ban a copy segítségével hívható elő, megadva különböző paramétereket is. Az NC esetében ki kellett egyik ablakból választani (egér vagy billentyűzet használatával), amit másolni akartunk, a másik ablakot a másolás helyére kellett pozicionálni, majd megnyomni az F5 billentyűt, ami egyszerűbb és könnyebben megtanulható, mint például ez: copy C:/windows/win.ini A:/.

A Windows előtti, sőt alatti idők valóságos kapitánya volt az NC,

amit a program által használt ikon – egy tengerészkapitányi fejfedő – is kihangsúlyozott. A processzor tulajdonképpen a számítógép egyfajta „agya”, amit a gyártók állandóan tökéletesítenek. Hardver szempontjából azokban az időkben az x86, 286, 386 majd 486 típusú processzorokkal ellátott gépekkel dolgoztunk, így eljutottunk a 16 majd a 32 bites világba. A személyi számítógépek kezdetén említett 8 bit növekedése egy hatékonyabb, gyorsabb feldolgozást eredményezett. Ezek a 2 hatványain megjelenő bitek az úgynevezett szóhosszúságot jelentik, ami konyhanyelven hozzávetőleg azt jelenti, mennyi adatot képes a processzor egységnyi idő alatt továbbítani, az „időt” pedig a fizikai rezgés világából ismert hertz jelzi, annak is a többszöröse a GHz.

Ez a képernyőkép ma már történelem

Fotó: bacsis-tuning.hu

Számomra több hónap után sikerült csak bizonyos dolgokat megérteni, a mai világ főleg fiatal felhasználói pedig játszi könnyedséggel használják az ultramodern eszközök sokaságát, sokszor anélkül, hogy értenék, pontosan mi is zajlik a nyomogatós kütyük belsejében. Az említett 1990-es évek folyamán, főleg annak az első felében szakembernek nevezhető egyén kevés volt Gyergyóban. Egy páran tanfolyamokat tartottunk, megtanultunk gépeket összerakni, szerelni, javítani, szoftver szinten kijavítani a hibákat, programokat írtunk. Egészen biztos vagyok, hogy az első 486SX típusú gépet én hoztam be az országba Magyarországról – akkor, amikor még létezett az a COCOM lista – 386 álcája alatt. A SCALES főkönyvi könyvelő program alapjait is akkor raktam össze felhasználható formába. Az Internet viszont már az ajtón kopogtatott.