
Élménymedence a kiskunmajsai fürdőben
Kiskunmajsa 1941 óta Gyergyószentmiklós testvérvárosa, szoros kapcsolat létezik a két város önkormányzata, de más intézményei között is. Nemrégiben például a Mayossa táncegyüttes volt a Hóvirág táncosainak vendége. Mi turistaként kerestük fel. Másoknak is ajánljuk.
2017. augusztus 25., 19:002017. augusztus 25., 19:00
2017. augusztus 25., 19:492017. augusztus 25., 19:49
Az első élmény a gyergyói látogató számára Kiskunmajsán, hogy a település bejáratánál Gyergyószentmiklós szerepel az első helyen a helység testvérvárosait felsoroló táblán. Aztán öt nap alatt kiderül, kevés az a kiskunmajsai, akinek nincsenek mifelénk ismerősei, hiszen, amint szót váltunk valakivel, és kiderül honnan jöttünk, azonnal mondják is: jó barátságban vannak ezzel vagy azzal a gyergyói családdal, akik valamikor itt nyaraltak, és azóta is visszajárnak.
És azt is jó néhányan elmondják, maguk is jártak ezen a vidéken legalább egyszer. Egy néni a strandon meséli, hogy már 25-ször járt Tunéziában, és több mint hússzor Görögországban, illetve volt már Dubaiban is, és ez mind szép volt, de a Békás-szoros sziklái olyan élményt jelentettek, amihez hasonlót sehol nem tapasztalt. Szóval, elmondható: élő a kapocs Gyergyószentmiklós és Kiskunmajsa között. A városnapokkor az önkormányzati vezetői küldöttségek nyilván kölcsönösen látogatják és köszöntik egymást, és léteznek a protokolláris, hivatalos együttműködések, de a majsai és gyergyói polgárok kapcsolata is él, és ez fontosabb.
Pihenni mentünk Kiskunmajsára, nem újságírókként, így nem is kerestük a lehetőséget arra, hogy „hivatalos látogatóként” tekintsenek ránk, nem éreztük szükségét annak, hogy fogadjon valaki az önkormányzat vagy egyéb hivatalosságok részéről, és megmutogassák a város látnivalóit.
Nézelődtünk, mint egyszerű turisták. Először jártunk Majsán, így érdeklődnünk kellett, hogy hol van egy bolt, vagy éppen a gyógyfürdőt merre találjuk. Mindenki készségesen segített, így könnyű volt eligazodni az amúgy Gyergyószentmiklósnál kisebb, 11 ezer lakosú Bács-Kiskun megyei városban. Az útbaigazítások rendre így kezdődtek: „a lámpánál balra”, vagy a „lámpától még előre”, esetleg jobbra.
Aztán jót derültünk, amikor kiderült, egy közlekedési lámpáról van szó, amely a legfontosabb útkereszteződésben biztosítja a forgalom irányítását. Fontos lámpa, hiszen a helyiek is ehhez viszonyítva határozzák meg, hogy mi merre is van a városban. Nem lehet eltéveszteni, egyetlen ilyen jelzőlámpás sarok van, azaz pontosan eggyel több, mint itthon, Gyergyószentmiklóson.
Itt, a lámpa közvetlen közelében lévő környék jelenti a belvárost, amit sétánk során igyekeztünk megnézni. Hangulatos és gyergyói szemmel nézve rendezettebb városképpel, jó állapotú utakkal és járdákkal. A templom előtt Nepomuki Szent János szobra áll, a templom falán a török pusztításokat követő újratelepítésre emlékeztető dombormű, és a parkban több emlékmű. A leginkább megragadó azonban nem itt van, hanem pár lépéssel odébb, a kis sétálóutca sarkán. Ez az összetartozás emlékműve, rajta a testvérvárosok címereivel.
A majsaiak ajánlották, hogy ha már ott vagyunk, ki ne hagyjuk a fagyizót a sétálóutcában, ahol a város legjobb fagylaltja készül. Kipróbáltuk, bejött.
Kiskunmajsára természetesen elsősorban pihenni, fürdeni érkeztünk. A helyiek büszkesége a Jonathermál Gyógy- és Élményfürdő. Érthetően. Beszélgettünk ott Magyarország más tájairól, Zala megyéből, Miskolcról érkezőkkel is, akik számára közelebb is lett volna hasonló fürdőzési lehetőség, de ők mégis ide járnak rendszeresen. Ahogy valaki fogalmazott: lehet „lazulni”, vagyis kényeztető fürdőt venni élmény- és gyógymedencékben, többféle csúszdán próbára tenni a bátorságot, vagy csak „áztatni”, vagyis élvezni a forró termálvízben való pihenés érzését. Kellemes, kikapcsol, jó ott lenni.
Sok gyergyóinak vannak kiskunmajsai ismerősei, barátai. Mi is egy ilyen ismerős révén találtunk rá Gencsiék tanyájára, és foglaltunk szálláshelyet. Ami egyből elnyerte a tetszésünket: a fürdő közelében, egy akácliget közepén, gondozott udvaron, fák hűsítő árnyékában várja a vendégeket a szállás. Azaz nem kellett megsülni, izzadni éjjel és nappal. Vagyis: székelynek való hely. A bemutatkozásnál derül ki: a vendéglátóink, Gencsiék maguk is Gyergyóból költöztek huszonéve Kiskunmajsára, ahogy számos fiatal fenyő is, ami az udvaron áll. Anélkül, hogy túldicsérnénk, mondjuk el, hogy nagyobb társaságok számára, de kisgyermekes családoknak is ideális. Játszótér, pingpongasztal, sütögetésre alkalmas kemence, és bográcsozáshoz tűzhely is van itt. És ami még jobb a szabadság idején: nincs wifi.
Kiskunmajsa „jól vizsgázott”, el is döntöttük: jövőre mindenképpen ismét elmegyünk oda. A házigazdákról pedig ennyit: immár nekünk is vannak kiskunmajsai barátaink.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!