
Mi van akkor, ha nem a vonal alatti összeg a siker mértéke?
Fotó: 123RF
Székelyföldön számarányukat vagy befolyásukat tekintve nincsenek túlsúlyban a női vállalkozók, s akkor még nagyon finoman fogalmaztam. Közülük hárman vallanak most arról, hogy milyen számukra nőnek és vállalkozónak lenni. Tanulságos történetek.
2019. március 04., 16:242019. március 04., 16:24
2019. március 04., 16:352019. március 04., 16:35
Lázár Anna egy csíkszeredai, könyveléssel, adótanácsadással, auditálással és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó irodát működtet. Egykor jól kereső, középvezetői beosztású banki alkalmazottként döntött úgy, hogy inkább a maga ura lesz, s elindítja saját vállalkozását.
Nem épített magának kacsalábon forgó palotát sem, nem a legújabb és legdögösebb autókat vezeti, sőt: ugyanazzal a tizenhét éves Skodával jár, mint amikor vállalkozása gyerekcipőben járt még. A BFS Szakkollégium és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem által megszervezett előadássorozat keretében vallott vállalkozói pályájáról.
„A vállalkozás nem érdem, hanem állapot, nem előny, de nem is hátrány” – fogalmazott. „Miért vállalkozzunk? Hogy meggazdagodjunk? Hogy ne legyen főnökünk? Hogy megvalósítsuk álmainkat? Kényszerből?” – sorolta a lehetőségeket a főleg egyetemi diákságból álló hallgatósága előtt. Az ő esetében a fő motiváció az volt, hogy nem szerette volna, ha főnöke parancsolgat neki. A kényelmesebbnek tűnő, nyolcórás munkaidejű alkalmazotti státust cserélte le a „szabad rabságra”, amelyben ő önmaga ura ugyan, de néha ennek az volt az ára, hogy nem napi nyolc, hanem akár tizennégy órákat dolgozott. Az aggódások és a stressz mértéke sem hasonlítható össze azzal, mint amikor valaki másnak dolgozik az ember.
Lázár Anna, László Zsuzsa és Puskai Melinda
Fotó: Liget-montázs
Rövid idő alatt azonban annyira befutott, hogy a Dolce&Gabbana leányvállalatának könyvelt. Aztán beütött a 2008-2009-es pénzügyi válság, elment az országból a Dolce&Gabbana is – egyébként Thaiföldre –, és az iroda a bevételének mintegy negyven százalékát elvesztette. Ezt a költségek, kiadások csökkentése, a létszám leépítése kellett volna kövesse, de bevallása szerint Lázár Annának nem volt szíve kitenni azokat a jó képességű fiatalokat, akik évek elteltével végül megtalálták az utat az irodája felé. Óriási veszteséget halmozott fel, végül a – szintén vállalkozásra kényszerült, s amolyan „férfias” módon tartalékoló – férje segítségével mászott ki a pácból.
– mutatott rá Lázár Anna. Vállalkozása, bár ironikus módon éppen pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, mégsem pénzcentrikus. Inkább egyfajta szolgálatnak fogja fel, amiben a jól elvégzett munka meghozza a maga gyümölcsét. Sikerként értékeli azt is, hogy az évek folyamán annyi egyetemista megfordult az alkalmazottai között. „Lehet, hogy nincs vadonatúj BMW-m, de nekem nem ez a fontos. Van más helye a pénznek, a fejlesztéseknek. Lehet, hogy csúnya szó, de én rettenetesen jól érzem magam abban, amit csinálok, ez számomra maga a siker” – summázott a vállalkozó.
Akik a sikeres női vállalkozókra kíváncsiak: hallgatóság a csíki Sapientián
Fotó: Rédai Attila
Hozzá képest László Zsuzsa fogorvos vállalkozóként igencsak pályakezdő, de abban hasonlítanak, hogy ő sem pénzkeresési vágyból vágott bele a cégalapításba. Az orvosnő, miután elvégezte a főiskolát, másokhoz hasonlóan alkalmazotti státusban egy fogorvosi rendelőhöz csatlakozott. Itt egyáltalán nem volt rossz sora: jól keresett, megbecsülték, szabad kezet kapott majdnem mindenben. Esze ágában sem volt vállalkozni – vallotta be. Ahogy azonban telt az idő, és egyre többet fejlődött, úgy kezdett „kinyílni a szeme” egy esetleges vállalkozás irányába is, fogalmazott.
De akkor sem tette volna meg a lépést, ha a körülmények – jelen esetben egy start up pályázat – nem kapacitálták volna erre: az ismerősi körében volt egy pályázatíró, akinek segítségével sikerült megszerezni a szükséges forrásokat a saját rendelő létrehozására. Emellett korábbi munkaadójának sem mondott fel, ott továbbra is alkalmazottként dolgozik. Vállalkozóként azonban új képességeket is el kellett elsajátítson.
Fotó: Rédai Attila
Puskai Melinda szintén egyéni vállalkozó, aki egy kézműves műhelyt működtet, és egy festékfajta kizárólagos hazai forgalmazója. Ő azok közé tartozik, akik gyereknevelési szabadságra mentek, majd onnan többé nem tértek vissza előző munkahelyükre: az ő történetéről már korábban beszámoltunk.

Egy régi tálalóasztalkát festett éppen Puskai Melinda, amikor betoppantam műhelyébe. Miközben a festék száradt, arról beszélgettünk, miért is kezdett érdeklődni a krétafesték iránt, és hogyan lett a hobbiból vállalkozás.
„Nőként arra is figyelni kell, mi a prioritás, a gyereknevelési szabadság ebből a szempontból sokunknak vízválasztó. Addig megszokhattuk, hogy a magunk urai vagyunk, a mi időnkkel mi rendelkezzünk. De akkor mit csináljunk?” – tette fel a kérdés társai nevében is Puskai Melinda, akivel úgymond „szembejött a lehetőség”, és hobbijából tudott manapság már annyira jól bejáratott vállalkozást felépíteni, hogy napi hat óra munkát elég, hogy ha szán rá – számára már ez is egy kritériuma a sikernek. De sikernek élte meg azt is, hogy az első év után már nem termelt veszteséget a vállalkozása, vagy azt persze, hogy a maga ura.
Fontos, hogy tudatosuljon bennünk: bármi történjen, biztos meg tudunk élni valahogy. Nagyapám bölcsességéhez mai napig tartom magam: amit egy ember meg tud csinálni, azt én megpróbálom” – fogalmazott a vállalkozó.
Kié a kulcs
az emlékek tárházán,
Kié a rozsdás lakat?
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!