
A bridzsjáték nagy reménységének tartják a tizenkilenc éves, csíkszeredai Ördög Ákost
A bridzsjáték nagy reménységének tartják a tizenkilenc éves, csíkszeredai Ördög Ákost, aki alig négy éve játszik, de máris nagyszerű eredményeket ért el ezen a területen. Úgy véli, ez a játék rengeteg döntés elé állítja, ugyanakkor rossz döntést hozni szinte elkerülhetetlen – a játékot viszont folytatni kell.
2018. október 05., 14:002018. október 05., 14:00
Önismeretre tanít, fejleszti a logikus gondolkodást, megfelelő stratégiaépítésre, tervezésre vezet rá a bridzs, amely nem csupán kártyajáték, hanem sportág is – mutatnak rá a csíkszeredai bridzsklub tagjai, akik a Bridge Over Nations egyesület keretében utánpótlással is foglalkoznak. Ennek köszönhetően kezdett el játszani a csíkszeredai Ördög Ákos is, akiből rövid idő alatt kiemelkedő játékos vált. Mint meséli,
„Kiskoromban sakkoztam, és amikor elmentünk versenyre apuval, akkor ő esténként bridzsezett. Én néztem, ahogy csomó mindennel elégedetlenkedik a játék során, hogy ez vagy az nem jött össze, de akkor még nem értettem a játékból semmit. Kilencedikes voltam, amikor indult egy tanfolyam, az osztálytársaim jártak oda, és ahogy ők beszélgettek a bridzsről, én is kedvet kaptam hozzá. A tanfolyam vezetője apumnak barátja volt, ő lett a bridzspartnerem ott, mint kiderült később, számítottak is rám. De akkor még teljesen párhuzamos voltam a játékkal. Elkezdtem játszani és a többi jött magától. Alig fél élve játszottam és már járhattam le a bridzsklubba” – emlékszik vissza a kezdetekre.
A fiatalember rámutat, ez a játék rengeteg döntés elé állítja a játékosokat, és ezáltal a hibára is számos lehetőséget ad.
Viszont bármi történik, folytatni kell a játékot a legjobb tudása szerint. Ez az életre nézve is jó lecke. Úgy véli, sokat számított az a fajta gondolkodás, amit a sakkozás közben tanult meg. „Volt egy hatalmas alapom, nem kellett nekem elmagyarázni, hogy melyik kártyaszínt hogy hívják. Egy alkalommal, amikor egyik ismerősöm a bridzset népszerűsítette, egy fél óra után megkérdezte valaki: jó, jó, de mi a treff? Nekem ilyen problémáim nem voltak” – magyarázza Ördög Ákos.
Önismeretre tanít, fejleszti a logikus gondolkodást, megfelelő stratégiaépítésre, tervezésre vezet rá a bridzs, amely nem csupán kártyajáték, hanem sportág is –
Fotó: 123RF
Az eredményei felől érdeklődve, Ákos elmondta, először egy karácsonkői (Piatra Neamț) versenyen ért el kimagasló eredményt, a B ligában lett második helyezett. Jászvásáron (Iași) a C ligában csapatban nyertek két alkalommal, és még egy alkalommal a román tengerparton szervezett versenyen nyert C ligát. Tavaly részt vett a Bridzs Európa-bajnokságon. „A csapatunk még mindig gyerekcipőben jár, nem tudtunk rendesen felállni. De a bajnokság után történt valami a játékomban. Annak idején mondta is egy jobb játékos, hogy két-három évig játszunk, utána rájövünk, hogy alig értünk még a játékból valamit. Két év után bennem is megtörtént ez, és kezdtem jobban megérteni a bridzset.
– magyarázta Ördög Ákos.
Mi ez a játék?
A Wikipedia szerint a bridzset négy játékos játssza egy pakli francia kártyával, dzsókerek nélkül. A két-két szemben ülő játékos alkot egy-egy párt, a két pár egymás ellen küzd. A játék célja minél több ütés elvállalása és megszerzése. Egy ütés úgy keletkezik, hogy valaki hív egy tetszőleges lapot, a többieknek pedig sorban (az óra járásával egyező sorrendben) ugyanilyen színű lapot kell tenni (akinek van). Aki a legmagasabb ugyanolyan színű lapot teszi, az viszi el az ütést. Ha valaki nem tud a hívott lappal azonos színűt tenni, akkor tetszőleges lapot tehet. Hogy ezzel mit érhet el, az attól függ, hogy milyen fajta játékot játszanak. Két fajta van: adu nélküli játék és játék aduszínnel. A játék menete: egy játszmában összesen 13 ütés van, a játékosok megállapodnak egy aduszínben. Ez a megállapodás valójában egy árverés (licit) eredménye: aki több ütés megszerzését vállalja, az mondhatja meg, hogy mi legyen az adu (vagy hogy ne legyen). A vállalást természetesen a partnerrel együtt kell teljesíteni, tehát a két játékos ütései összeadódnak. Nem lenne nagy teljesítmény az ütések felénél kevesebbet vállalni, ezért a játékosok csak a haton felül vállalt ütésekre licitálhatnak, és csak erre kapnak pontokat (ha teljesítik a vállalást).
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!