
Lukács Bulcsú szerencsésnek tartja magát, de senkinek sem ajánlja, hogy pókerezni kezdjen
Fotó: Beliczay László
Nyolcadik helyen végzett, közel 100 ezer eurót nyert a világ egyik legnagyobb pókerversenyén, a World Series of Pokeren (WSOP) a székelyudvarhelyi Lukács Bulcsú, aki már évek óta megélhetésként kártyázik. A 32 éves, jó kedélyű fiatal úgy véli, hogy nagyobbrészt nem a szerencséről szól a játék, hanem rengeteget kell tanulni, és mások taktikájának elemzésére is időt kell fordítani.
2018. november 09., 15:092018. november 09., 15:09
2018. november 09., 20:252018. november 09., 20:25
– Mikor kártyáztál először, és hogyan lett a pókerasztal a munkahelyed?
– Egyetemistaként mindig kevés pénzem volt, így spórolnom kellett, ezért kezdtem el játszani a barátokkal. Persze eleinte szórakozásképpen. Egy idő után azt vettem észre, hogy általában nyerek, így az jó anyagi kiegészítéssé vált. Ekkor kezdtek népszerűek lenni az online pókerszobák is, és mivel több felületet is úgy reklámoztak, hogy ingyen adnak némi pénzt a kezdéshez, hát belevágtam. Persze a kezdeti tőke hamar elfogyott. Utána egy ingyenes internetes versenyen vettem részt, amelyen nyertem nagyjából tizenhárom eurót, majd ebből ötven lett. Akkor kezdtem el komolyabban játszani. Ennek már nyolc éve.
– Mennyi pénzt fektettél bele a pókerbe, amíg jövedelmezővé vált?
– Tudni kell rólam, hogy én inkább versenyeken szeretek játszani és főleg online felületen, mert ott gyorsabbak a leosztások, pörgősebb a játék. Megmondom őszintén, hogy a máshonnan megkeresett pénzemből soha nem fordítottam pénzt a pókerre. Volt olyan, hogy kivettem a nyereményemet és abból maximum száz eurót visszatettem, de az még az elején volt. Őszintén szólva az elején nagyon szerencsés voltam, nem úgy, mint a társaim, akik később fel is adták a játékot.
A művelője szerint is a póker egy önző dolog, a pénzszerzésről szól
Fotó: Beliczay László
– Mit kell tudni ahhoz, hogy valaki profi játékos lehessen?
– A pókerezés szerintem csak harminc százalékban szól a szerencséről, a maradék hetven százalékot a tudás, a felkészültség teszi ki. Rengeteget olvastam az elején, és most is fordítok rá időt.
Ezt persze már programok is segítik, rengeteg adatot lehet visszanézni egy adott játékosról. A profi játékosok mindegyike használ programokat. Így könnyítik meg a döntésüket egy adott szituációban. A tudás megszerzése és az elemzés azért is fontos, mert így csökkenteni lehet azt a százalékot, amely pusztán a szerencséről szól. Tudni kell azt is, hogy fele kamu annak, amit filmekben látni az élő pókerezésről. Meg kell tanulni az alapokat, hogy tudja az ember, mit miért csinál, ezeket a taktikákat pedig dinamikusan kell tudni változtatni.
– Mennyire jövedelmező pókerezni?
– Én jelenleg senkinek sem ajánlom, hogy most hozzáfogjon pókerezni, hiszen már rengetegen játszanak a régióból, így nagy valószínűséggel elveszíti a pénzét. Átalakultak a viszonyok, nehéz tudásban utolérni a játékosokat. Nekem annak idején nagyjából másfél év volt, amíg stabil nyerő játékossá váltam. Ezt ugyanakkor nem lehet hónapokra leosztva számolni, hiszen vannak kedvezőbb és kevésbé kedvező időszakok. Inkább egy év távlatából kell visszaosztani a pénzt.
– Mennyire tartod játékfüggőnek magad?
– Úgy érzem, hogy nem vagyok függő, hiszen hosszabb ideig is szoktam szüneteket tartani. Például nyaranta csak heti egyszer játszom, ahhoz képest, hogy más időszakban azért 4–5 alkalommal gép előtt vagyok és legalább napi 8–10 órát kártyázom.
Nem tartja magát játékfüggőnek
Fotó: Beliczay László
– Mekkora volt a legnagyobb nyereményed, illetve a legnagyobb vesztésed?
– A legnagyobb bukásom 2000 euró volt egy leosztás alatt,
– Mit jelent neked a WSOP-n elért helyezés?
– Egyáltalán nem számítottam rá, hogy ilyen jó helyezést érek el. Igazából nem is a versenyért mentem el Csehországba, de végül mégiscsak beneveztem. Arra gondoltam, hogy ha nem is nyerek, legalább tapasztalatot szerzek. Úgy érzem, jól játszottam, maximum egy-két hibát követtem el, ráadásul némi szerencsém is volt, így értem el ezt a jó helyezést. Persze nem akarok álszentnek sem tűnni, hiszen azért növelt egyet az önbizalmamon az eredmény. Noha sok ismert pókeressel találkoztam a versenyen, nem mondanám, hogy bármelyikükre is felnézek. Hogy is tehetném, hiszen nem szentek,
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!