A férfi kézilabda Európa-bajnokságok rövid története
A legutóbbi Európa-bajnokság csoportkörében emlékezetes meccset játszott egymással Magyarország és Izland.
Fotó: MKSZ/Kovács Anikó
Még három évtizede sincs annak, hogy rendszeresítették a kézilabda Európa-bajnokságokat – a nemzetközi szakszövetség 1994 óta tartja meg a talán legrangosabb sorozatát, melynek mostani kiírása a férfiaknál Magyarországon és Szlovákiában zajlik. Egy kis férfi kézilabda EB-történelem a mai Erdélyi Sportban.
Liget
2022. január 18., 10:532022. január 18., 10:53
A nemzeti válogatottak által vívott kézilabda-világversenyekről, tehát az olimpiáról, a világbajnokságról és az Európa-bajnokságról azt tartja a szakma, hogy e három közül az Eb a legerősebb. A magyarázat egyszerű, a sportág Európában a legnépszerűbb, itt vannak a legerősebb klubok, és itt adott a kézilabdához szükséges infrastruktúra, valamint a sportágat övező érdeklődés is az öreg kontinensen a legjobb és a legnagyobb.
A férfi kézilabdázás első Európa-bajnoksága Portugáliában, Portóban és Almada városában zajlott le 1994 júniusában – a győztes Svédország lett, a fináléban Oroszországot verte meg. Akkor még 12 csapat vett részt a tornán, a két hatos csoport első két helyezettjei elődöntőket játszottak, azok győztesei döntőt.
Fotó: MKSZ/Kovács Anikó
A kilencvenes években még igen nagy svéd dominancia volt férfi kézilabdában, és bár az oroszok nyerték a '98-as Eb-t, Svédország azt követően háromszor egymás után megnyerte a kontinenstornát. A svédek azóta egyetlenegyszer kerültek dobogóra, a 2018-as horvátországi Eb-n a spanyoloktól kaptak ki a döntőben. A legutóbbi két Eb-t a spanyolok nyerték, az azelőttieken ezüst, bronz és negyedik helyezés volt a jutalmuk, mindez azt jelzi, hogy az elmúlt években nagyjából Spanyolország dominálta a férfi kézilabdázást a válogatottak szintjén. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!