
Olyan dolgokat kértünk, ami még csak pénzbe sem kerül
Fotó: Pixabay.com
Kicsit elgondolkodtunk azon, hogy mit kérnénk az angyaltól, ha bármit kérhetnénk. Kismamákat, édesanyákat kérdeztünk arról, mi az, ami hiányzik most az életükből, mit kívánnának a fa alá. Kiderült, sok hasonló kívánság van, s tényleg nem ártana egy angyal, aki, ha kell, akár az időt is megállítja.
2017. december 14., 15:352017. december 14., 15:35
Lássuk a listát:
Egy kismamának vagy nagyobb gyerek édesanyjának is talán időből jut a legkevesebb, legalábbis
– persze lehet, hogy akkor sem lenne mindenre elég. Sokszor elveszünk a napi teendők közt, az etetés, pelenkázás, oviba, iskolába futás, munka, takarítás, főzés ördögi körében, s valahogy sosem érjük utol magunkat: az oviba éppen csak reggelire érünk be, a munkából megint elkésünk, ebédre ma megint nem jutott idő – hogy csak néhányat említsünk a sokasodó teendők közül. Tehát ha kifognánk az aranyhalat vagy karácsonyra bármit kérhetnénk az angyaltól, biztosan egy olyan óra lenne, amit visszaállíthatnánk, hogy még legyen egy kis időnk, és aztán megint egy kevés. Hogy ezt az időt aztán mire használjuk, azt eldöntenénk: lehet aludnánk még öt percet, lehet kávéznánk még hármat, lehet megnéznénk egy filmet, végre barkácsolnánk kicsit, vagy úgy gyúrnánk mézespogácsát a gyerekkel, hogy nem sürget az idő, hogy le kell feküdni, hogy meg kell még sütni. De az is lehet, hogy csak arra kellene egy kis időnk, hogy szusszanjunk egyet, rendet rakjunk a fejünkben, s megtervezzük, hogyan is lehetne megfelelően kihasználni azt az időt, ami van.
Tudom, tudom, vannak családok, ahol a gyerek már a születésétől kezdve alszik, mint a tej, éjszaka véletlenül sem zavarná pihenni vágyó szüleit, fogzás, mozgásfejlődés, szeparációs szorongás nem zavarja meg édes álmát, véletlenül sem kelne hajnalban, és nappal is egyedül alszik el. Ezen gyerekek anyukái most ugorjanak egyet a következő pontra.
Altatás helyett alvást kérnénk az angyaltól
Fotó: Pixabay.com
De a többiek – s környezetemben ebből van több – bizony tudják milyen, amikor órákat kell altatni, hogy húsz percet aludjon a gyerek, éjszaka óránként vagy még hamarabb ébred, s később is hajnalban kuvikkol, nehogy lemaradjon az első kakaskukorákolásról – főleg ha hétvége van. Éppen ezért sok anyuka bármit megtenne egy kis plusz alvásért, szívesen kérne ezt is az angyaltól.
Nagymama azért a legtöbb családból nem hiányzik. De van belőlük többféle.
Nyilván a tökéletes nagyi valahol a kettő között van, ráadásul nem lakik se nem túl közel, vagyis nem egy házban a családdal, de jó esetben mégis tíz kilométeren belül, hogy akármikor ott lehessen, ha kell.
Milyen jó, ha van közelben egy nagymama
Fotó: Pixabay.com
Márpedig egy nagyi kell. Hogy néha ellehessen menni hozzá egy vasárnapi ebédre, hogy néha rá lehessen bízni a gyereket pár órára, hogy néha megfőzzön egy ebédet, amikor nincs rá időnk.
Ehhez valami manó kéne, aki elvégzi helyettünk a karácsonyi nagytakarítást, megpucolja az ablakot, rendbe teszi a szekrény tetejét, sőt azok mögött is kitakarít, hogy a kamráról már ne is beszéljünk. De ha nincs kedve a nagytakarításhoz, az is elég, ha kicsit rendbe teszi a házat: beveti az ágyat reggel, összeszedi a szétszórt játékokat és a koszos zoknikat, esetleg elmosogat, beteszi a mosást, s összehajtogatja a megszáradt ruhákat. De ha ezt választja – akkor ezt lehetőleg minden nap, legyen szíves. Persze kívánhatnánk egy öntisztuló otthont is, de nem tudom, melyik egyszerűbb...
Igen, bár imádjuk a gyerekeinket, kell egy kis gyerekmentes idő időnként. Hogy azt mire használnák, arra is van sok verzió. Például szeretnénk meginni a kávénkat csendben nyugalomban reggel, mielőtt kihűlne.
Na, de vissza arra a divatos énidőre. Használhatnánk arra, hogy hosszú fürdőt vegyünk, miközben elmélyülünk egy izgalmas olvasmányban, vagy egy finom bor mellett filmet nézünk kedvesünkkel összebújva a takaró alatt, vagy csak bolyonganánk a városban céltalanul – na jó, egy-két turkáló nem baj, ha útba esik, de az is lehet, hogy csak feltennénk egy arcpakolást úgy, hogy a gyerek közben ne ijedjen meg tőlünk.
Nem kell gyakran,
De havonta, kéthavonta egy-egy éjszakába nyúló kimenő nem lenne rossz: jól esne egy trécselős, sütizős este a barátnőkkel, közös főzés a haverokkal, ami után hajnalig beszélgethetnék, másnap pedig alhatnánk akár délig is. És igen: ritkán, tényleg csak nagy ritkán egy táncos, görbe este is jól esne, amely közben nem kell hazarohanni gyereket fektetni.
Jó lenne, ha mindenki örülne a fa alatt
Fotó: Pixabay.com
De ha a fent felsoroltak a túl nagy, túl elvont kategóriába tartoznának, akkor csak kérnénk egy nyugodt karácsonyt rendben, csendben. Hogy ne görcsöljünk a sok tennivaló miatt és azért, hogy lesz-e mindenkinek olyan ajándéka, aminek tényleg örül. Hogy a gyerekek ne követelőzzenek és elégedetlenkedjenek, na meg ne veszekedjenek, és életünk párja se stresszeljen azon, hogy mekkora felhajtás ez a karácsony, és milyen hosszú a bevásárlólista.
Vagy csak legyen egy nyugis karácsony
Fotó: Pixabay.com
Na és senki se sértődjön meg azon, hogy hol töltjük a szentestét, kihez mikor megyünk és ki mikor jön hozzánk. Ez mind nagyon jól jönne.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!