Traktort vezetett, tehenet fejt, állatokat látott el a kalandor

•  Fotó: Mihály László

Fotó: Mihály László

Habár az elmúlt napokban mezőgazdasági munkát végzett, mégis feltöltődve tér vissza szombaton Budapestre Kapin Marianna, aki a Vidék Kaland Program keretében egy csíkbánkfalvi gazdaságban próbálhatta ki a vidéki élet milyenségét.

Szabó Kamilla-Mária

2016. augusztus 06., 12:542016. augusztus 06., 12:54

A falusi gazdálkodók mindennapjaiba tekinthetnek bele, a gazdálkodás különböző formáit próbálhatják ki azok a fiatalok, akik részt vesznek a Hargita megyében negyedik alkalommal zajló Vidék Kaland Programban. Idén Hargita megyébe öt kalandor érkezett, hogy eddig nem tapasztalt élményekkel gazdagodhasson: a budapesti, 35 éves Kapin Mariannát (gyógytornász) a csíkbánkfalvi Sándor Zoltán Zsolt fogadta. A Debrecenben vízügyi hatósági ügyintézőként dolgozó Karácsony Zita a csíkmadarasi Bartó Levente gazdaságában szerezhet tapasztalatokat, míg a 27 éves gödöllői Kéri Ádámot (légitársasági beszerző) Szopos Tibor csíkszenttamási gazdaságába fogadta be egy hétre. A 35 éves Lukácsi György Sopronban egy közlekedési vállalatnál műszaki vezetőként tevékenykedik, ezen a héten viszont a dánfalvi Lukács Gábort segítette munkájában. A veresegyházi, 26 éves Takács Alexandrát (végrehajtási ügyintéző) pedig a kobátfalvi Deák Dénes fogadta.

Múlt szombaton érkeztek meg a magyarországi, városi fiatalok, akik az elmúlt napokban aktív részesei voltak a gazdaságok életének, minden aktuális munkát kipróbálhattak. A hazautazás előtt a programba való jelentkezéséről és tapasztalatairól Kapin Mariannát kérdeztük. A fiatal gyógytornásztól megtudtuk, egyik ismerőse által – aki két éve szintén kipróbálta a vidéki gazdálkodást – hallott erről a lehetőségről, az ő blogját olvasva kapott kedvet, és jelentkezett idén a Vidék Kalandra. Mint fogalmazott azért, hogy a hétköznapokból kizökkenve egy másik életvitelt, a vidéki életet megismerhesse.

„Nagyon örülök, hogy mindent kipróbálhatok. Vezettem már traktort, elláttuk az állatokat, bejártuk az esztenát, tehenet fejtem, segédkeztem a konyhán az ételek előkészítésében, illetve voltunk földet mérni is. Sok olyan dologban volt részem, amit eddig még sosem csináltam. A legfurcsább érzés az volt, amikor először léptem tehéntrágyába. De azt is nagyon hamar megszokja az ember, hogy hogyan kell az állatokat takarítani, az sem okozott különösebb problémát. Amikor kint voltunk az esztenán, mondtam, hogy ott kint nem aludnék, de ezen kívül minden mást szívesen kipróbáltam, kipróbálok. S habár minden tetszett, legnagyobb élmény a traktorvezetés volt a lucerna levágása és bálázása során” – foglalta össze csillogó szemekkel élményeit Marianna. A budapesti gyógytornász azt is elárulta, hogy az ételek közül mindent megkóstolt, az ízekben nem tapasztalt jelentősebb eltérést a magyarországiakhoz képest, viszont evett több módon elkészített puliszkát, valamint pityókástokányt, amit korábban még sosem. Azt is hozzátette, hogy az egyhetes munka ellenére feltöltődve tér majd haza, hiszen az elmúlt napokban eszébe sem jutott a városi munkája, kikapcsolódásként élte meg a programot. Ugyanakkor bízik benne, hogy még visszatérhet Székelyföldre, akár dolgozni is.

A fogadó gazda, a bánkfalvi Sándor Zoltán Zsolt megjegyezte, az időjárás függvényében még szeretnék megmutatni a kalandornak az aratással járó munkát, a szalmabálázást, de ha az nem sikerül, akkor a ház körüli teendőket folytatják. Mivel gazdaságuk fő tevékenysége a tejtermelés, emiatt elsősorban az 50 tehenes gazdasággal járó munkálatokba tudta bevezetni Mariannát. A csíkbánkfalvi gazda családja egyébként már harmadik alkalommal fogad városi fiatalt, hogy megmutathassa számukra a vidéki mindennapokat. Tapasztalata alapján a hétköznapjaikból kizökkenve a kalandorok arcán látható az öröm, ahogy minden munkát elvégeznek, azzal a hozzáállással, hogy valami értékeset csinálnak – a munkájuk gyümölcsét látva pedig még lelkesebben folytatják. Eddig az általuk fogadott fiatalok nagyon pozitívan álltak a tennivalókhoz. Sándor Zoltán Zsolt ugyanakkor kiemelte, számukra is jó érzés, hogy bármit kérnek a kalandoroktól, ők szívesen megteszik, munkájukra értékként tekintenek.

A gazda hozzátette, a program indító vacsorája során elhangzott, hogy nem folytatódik tovább a Vidék Kaland program az eddigi formájában, a gazdák pedig rosszul fogadták a hírt, hiszen ezek az alkalmak biztosítanak  lehetőséget számukra, hogy átadhassanak a tudásukból, hogy kívülállóknak is betekintést adjanak a kis farmjaikon zajló munkába.

A Vidék Kalandról
A Vidék Kaland Programot a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA – 2011-ben szervezte meg először, 2013-tól pedig a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete jóvoltából Székelyföldre is kiterjesztették. 2012 decemberében az Európai Bizottság pályázatán a legjobb EU-társfinanszírozású agrár-vidékfejlesztési témájú kommunikációs programnak választották. Mivel kommunikációs programról van szó, a résztvevők blogfelületen (http://videkkaland.transindex.ro/csikszek/) számolnak be tapasztalataikról. A bejegyzések alapján a legtöbbek tetszését elnyerő kalandor megkapja a Tiszteletbeli erdélyi gazda címet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei