Csíkcsicsó, Csíkszentsimon és Jenőfalva is feliratkozhat azon települések listájára, ahol elsők között sikerül belindítani a kisközösségi vágóhidakat. Az Országos Állategészségügyi Hatóság (ANSVSA) tavaly nyáron fogadta el a kistérségi, kis kapacitású vágóhidak létrehozására vonatkozó rendeletet. Azóta több vállalkozó is jelezte beruházási szándékát, engedélyek kibocsátására az illetékes hatóság részéről azonban egyelőre nem került sor.
2012. január 12., 17:222012. január 12., 17:22
2012. január 12., 18:022012. január 12., 18:02
Csíkcsicsó áll legközelebb a kistérségi vágóhíd létrehozásához
Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a közeljövőben mintegy öt ilyen létesítmény kezdheti meg tevékenységét. A csíki régióban például konkrét lépéseket tettek ez irányban Jenőfalván, Szentsimonban és Csíkcsicsóban, az engedélyeztetéshez legközelebb az utóbbi községben állnak.
„Valóban fel van újítva az illető vágóhíd, azonban az elvégzett munkálatok után még kisebb módosításokat kell eszközölnie a vállalkozónak az engedély megszerzése érdekében” – fogalmazott az igazgató. Az illetékes kihangsúlyozta, az engedélyeztetési folyamat során két hatósági rendeletet vesznek figyelembe: a kis vágóhidakra vonatkozó engedményeket tartalmazó 2011/35-ös, illetve az engedélyek kiállítását szabályozó 2010/57-es rendeletet. „A beruházóknak tudniuk kell, minden esetben be kell tartani az Európai Unió előírásait. Így mindenki ovális pecsétet fog kapni, ami feljogosítja az illetőt az uniós kereskedelemre” – foglalta össze az intézményvezető.
Kell vagy nem az uniós piac?
Nekem tizenöt évig működő vágópontom volt, az uniós csatlakozással viszont be kellett zárnom azt – nyilatkozta Sebestyén Sándor. A csíkcsicsói gazda szerint a létesítményt sikerült felújítania, azonban a szakhatóság még bizonyos munkálatok elvégzését kérte, csak ebben az esetben adják ki az engedélyt. „A törvény sajnos, nem abban a formában jelent meg, ahogy el volt képzelve” – vélte a gazda. Elmondása szerint a jogszabály nem adja meg a lehetőséget annak mérlegelésére, hogy az illető gazda a belső vagy uniós piacra akar termelni, ennek megfelelően bejegyeztetni vagy engedélyeztetni szeretné létesítményét, ahogy történik az például a farmok esetében. Az előbbi esetben némileg könnyebb lenne az indulás. „Ezzel kapcsolatban történtek már egyeztetések. Ha lesz is változás ezen a téren, az uniós élelmiszerbiztonsági előírásokat mindenképp be kell tartani” – pontosított Ladó Zsolt, az állategészségügyi igazgatóság vezetője.
Jenőfalván komolyan gondolják
Egy volt magtár épületében tervezzük létrehozni a vágópontot – nyilatkozta Jére Elemér. A csíkjenőfalvi közbirtokosság elnöke azonban hozzátette, elképzeléseik szerint egy feldolgozó üzemet is indítanának, amelynek nagyon fontos szerepet tulajdonítanak, ez utóbbin volna főként a hangsúly. Mint kifejtette, jelenleg a tervek elkészítésén dolgoznak, a mintegy 400 ezer eurós beruházást uniós pályázatból finanszíroznák, információik szerint erre vonatkozó kiírás pár héten belül lát napvilágot.
Kiadvánnyal segít a megyei tanács
„Több oldalas kiadványt készítünk, amelyben minden, a kistérségi vágóhidakkal kapcsolatos információt megtalálnak az érdeklődők” – tájékoztatott Márton István. A megyei tanács vidékfejlesztési közhasznú társaságának igazgatója elmondta, a tájékoztató füzet két-három kis vágóhíd tervét is tartalmazza, illetve az érvényben levő rendelet előírásait összefoglalva, mintegy útmutatást adva az esetleges beruházóknak. Márton Istvántól megtudtuk, a megyei tanács hamarosan pályázati kiírással is támogatni szeretné a kistérségi vágóhidak létrehozását.
Milyenek is kell legyenek a vágóhidak?
A törvény számos olyan előírást tartalmaz, amely megkönnyíti a beruházó életét. Például, ha a levágásra szánt állatok 50 kilométeres körzetből érkeznek, nem kell pihentető helyet kialakítani, ugyancsak nem szükséges létrehozni külön állatorvosi szobát, illetve megengedi az egy szobából álló öltözőt. Mindezek mellett a működtetőknek kötelezettségeik is vannak. Ilyen például, hogy könnyen tisztítható felületet kell biztosítani a létesítményben, a szennyvizet nem szabad közvetlenül a csatornarendszerbe engedni, valamint szigorúan be kell tartani az állatjóléti feltételeket. Utóbbi azt jelenti, hogy levágás előtt el kell bódítani a jószágot.
A jogszabály többek között meghatározza azt az állatlétszámot, amelyet egy hónap alatt le lehet vágni. Szarvasmarha esetében például ez 20 egyed, sertés, juh és kecske esetében viszont 100 fő. A kettő kombinációjaként nem lehet meghaladni a 2,5 UVM-t naponta. A mértékegység meghatározásában minden állattípus bizonyos értékkel bír, ez 0,05 UVM és 1 UVM között váltakozik. Ezek mellett természetesen egy sor, a létesítmény elrendezésére vonatkozó, valamint higiéniai feltételnek is meg kell felelni. Egy ilyen létesítmény kialakítása négyzetméterenként akár 1500 euróba is kerülhet.
szóljon hozzá!