Farkaslaka: ünnep a baksák szomszédságában

A farkaslakiak nem mindig dicsekedtek szénégető mesterségükkel. 130 éve tanulták ezt meg, a szegénység , a megélhetés biztosítása kényszerítette rájuk. Ma azonban már nemhogy nem szégyellik, de jogosan büszkék rá, hiszen ez egy olyan mesterség, ami sok munkát, jó szaktudást, de ugyanakkor jó jövedelmet is biztosít az embereknek – ezt még tíz évvel ezelőtt, az I. Farkaslaki Szenesnapokon mondta Demény Gábor, akkori polgármester (jelenleg Hargita megyei tanácsos), aki ezen a hét végén is jelen volt a község jubileumi ünnepén. 2000 óta mindössze egyszer nem volt megrendezve, a 2005-ös árvizet követően érthető okok miatt döntöttek úgy, hogy az alkalom nem megfelelő az ünneplésre.

Tíz évvel később az anyagiak hátráltatták a szervezést, de a farkaslakiak dicséretére legyen mondva, sikerült \"tető alá hozni\" a jubileumi szenesnapokat is. \"Tavaly csak beszéltünk válságról, idén már érezzük is. De úgy gondoltuk a farkaslakiak megérdemlik, hogy a szürke hétköznapok után végre egy kicsit kikapcsolódhassanak. Kár kihagyni, ezt ápolni kell\" – véli Albert Mátyás polgármester.

Hagyományápolás, Tamási-emléknap

Tíz év alatt volt időnk megtanulni, a faluünnep két részre oszlik. Szombaton a kultúránk, örökségünk megőrzésén, hagyományaink ápolásán van a hangsúly, vasárnap pedig Tamási Áronról szól (az írónak szeptember 20-án van a születési évfordulója). A szervezők azonban gondoskodnak arról, hogy minden évben más legyen az ünnep. Ezúttal az ünnepi szentmisét Böjte atya celebrálta, s idén meghívták Tamási Áron harmadik feleségét, a Budapesten élő Basilides Alízt, aki 55 év után jött Farkaslakára. Ez történelmi eseménynek számít – mondják a szervezők.

Fenn a baksák között

Az ünnepség a szokás szerint nagyszerűen berendezkedett a Kalonda-tetőn. Itt még az is otthon érezheti magát, akit nehezen lehet kicibálni a betonrengeteg közül. Megjelenik egy farkaslaki tűzoltókocsi, be is áll a színpad mellé, majd hangos szirenázással jelzi a hivatalos megnyitó kezdetét. Közvetlen közelében egy ökör forog a nyárson, szinte ugyanolyan tempóban sül, mint ahogy fogy. A sátrak alatt a testvértelepülések csapatai főznek versenyt egymással: a feliratok szerint a győriek szigetközi halászlevet, az ajakiak töltöttkáposztát, a kemenceiek magyaros gúlyást, a lengyeltótiak pedig növendékpörköltet készítenek.

A színpad mögött a háttérben látni lehet az égő baksákat, úgy döntünk ellátogatunk oda. Incze László már tízenegy éve égeti a szenet. Tavasztól őszig itt él, itt dolgozik. Ez idő alatt ritkán megy haza, \"csak ha valami nagy baj van\" – mondja. Itt nincs ünnepnap, hétvége, szabadnap, a baksák nagy odafigyelést igényelnek éjjel-nappal, ha az egyik farakással baj lesz, egész évben nem keres annyit, hogy a kárt kifizesse. Piszkos munka, de szereti.

A X. Farkaslaki Szenesnapokat a farkaslaki önkormányzat és a Tamási Áron Művelődési Egyesület szervezte, a Civitas Alapítvány, a Communitas Alapítvány, a Corvinus Zrt. és farkaslaki vállalkozók támogatták.