A gazdákon múlik a tejkontroll folytatása

Nem hiábavaló a tejkontroll és a törzskönyvezés

Az állattenyésztők a leghivatottabbak arra, hogy irányítsák és eldöntsék az állatok nemesítését, milyen terméket szeretnének, és állományukat milyen irányba szeretnék feljavítani. Az állam ezt a munkát is átadta a tenyésztő szervezetek, egyesületek kezébe – kezdte a történetet a szakember. Elmondása szerint a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete 2007 őszén vette át a szaporító anyagnak, a mélyhűtött ondónak a forgalmazását, kiosztását és a munka követését.

A probléma ott kezdődött, mikor az állam a szaporító anyag beszerzésének támogatását teljes mértékben megvonta. A tejkontroll, akárcsak a szaporító anyagnak a használata, szintén állami kézben volt, egészen 2007 februárjáig. Akkor ezt is magánkézbe adta a szakminisztérium, Hargita és Kovászna megyére vonatkozóan a licitet a Covalact Rt. nyerte meg. „Ők azért pályáztak erre, mert állandó kapcsolatuk volt az állattenyésztőkkel, és úgy gondolták, hogy ebbe a munkába is be tudnának segíteni. Ez periodikus tejmérésből, adatgyűjtésből és annak feldolgozásából, illetve egy központi adatbázishoz történő továbbításából állt” – magyarázta Sólyom, aki jelenleg a szarvasmarhatartók egyesületének alkalmazásában van.

Mindent átpasszolt az állam

A Covalact engedélye 2010 februárjában lejárt, ugyanekkor az állami támogatás is megszűnt, így a tejmérés is leállt 2010 tavaszán – folytatta a mérnök. Saját fogalmazása szerint ekkor kissé pánikba esett az egyesület vezetősége, ám végül saját költségvetésből és a gazdák hozzájárulásával folytatni lehetett a tejkontrollt. „Sajnos, a gazdák egy része nem teljesítette a vállalt kötelezettségét, ez azt eredményezte, hogy december végén leállt ez az akció” – említette a szakember. Ennek ellenére volt, aki még önkéntesen is elvégezte a munkát, csak azért, hogy ne szakadjon meg a periodikus felmérés.

Miért fontos a tejkontroll?

„A tejkontroll azért fontos, mert az ennek segítségével vezetett törzskönyv tartalmazza egy állatnak a származását apai és anyai vonalon, ezeknek a termelési adatait” – jegyezte meg Sólyom Gizella. Hozzáfűzte, az elődök termelési adatai révén lehet egy becslést készíteni, hogy milyen termelőképességet örököl az állat. Ezáltal sokkal jobb áron lehet értékesíteni azt, mert ismerős, hogy milyen elődtől származik, milyen termeléseket valósítottak meg azok. A törzskönyv egy garancia arra, hogy az utódok is ugyanazt a genetikai alapot örökölték, és termelőképességük egy része szavatolva van. A tejtermelésben egyébként az öröklődés fontossága körülbelül harminc százalékra tehető. Hetven százalékban a tartási és a takarmányozási körülmények határozzák meg a termelés nagyságát.

Végre megjelent a kormányhatározat

Kissé keserű szájízzel zártuk a tavalyi esztendőt – jelentette ki az illetékes, hiszen amellett, hogy a gazdák egy része nem fizetett a tejkontrollra, a szakminisztérium által ígért, támogatásra vonatkozó új kormányhatározat sem jelent meg. A 207-es határozat végül egy hónappal ezelőtt látott napvilágot. Ez a tenyésztő egyesületek hatáskörébe utalja a méréseket. Az úgynevezett akkreditáció elnyerésének viszont feltételei vannak: az egyesületek szakszemélyzettel és megfelelő infrastruktúrával, illetve bizonyos anyagi alappal kell rendelkezzenek, ismerniük kell a törzskönyvezésre vonatkozó törvényeket, és legyen egy biztosítékuk, hogy a gazdák valóban igénylik és kifizetik ezt a műveletet.

Utóbbit egy olyan lista formájában kell letenni, amely a gazda nevét, illetve állatállományának adatait is tartalmazza. Az ebben megnevezett gazdával egyébként szerződést is kell kötni. „A dokumentációt már letettük” – adta tudtunkra az illetékes, hozzátéve, az aktacsomóból csak az igénylők listája hiányzik. Ennek összeállítása viszont fejtörést okoz, hiszen míg négy évvel ezelőtt ötezres állományra végezték a periodikus vizsgálatokat, tavaly ez a szám a felére csökkent. Márpedig, hogy ezt a szolgáltatást működtetni tudja az egyesület, legkevesebb kétezer állatra kell szerződést kötni.

„A gazdák hozzájárulása nélkül nem lesz anyagi lehetőségünk elindítani a tejkontrollt, ugyanis az állami támogatás utófinanszírozásos. Egy állatra évente 100 lej körüli összegről beszélünk, ennek harminc százalékát kellene befizesse a gazda az egyesületnek” – tájékoztatott az állattenyésztési mérnök, aki kihangsúlyozta, több mint valószínű, hogy magát a törzskönyvezést is átveszik az egyesületek.

Több mint ezer euró egy tehénre

Hogy mennyire fontos a tejkontroll, illetve a törzskönyv vezetése a szarvasmarháknál, egy szentegyházi gazda példája illusztrálja. Mint azt Sólyom Gizella elmondta, egy megyénkbeli vásárló 1500 eurót fizetett az említett gazda állományából származó üszőre, melynek elődjét Ausztriából hozták.