Fotó: Kristó Róbert
Nagyon jó genetikai alappal rendelkező állományunk van, országszinten is az elsők között vagyunk, mivel mindig nagyon jó minőségű szaporító anyagot használtunk. Ezt nem szabad hagyni elveszni – állapította meg beszélgetésünk során Sólyom Gizella. Az állattenyésztő mérnök szerint éppen ezért lenne rendkívül fontos a tejkontroll folytatása, ám ez elsősorban a gazdákon múlik.
2011. április 20., 17:112011. április 20., 17:11
2011. április 20., 18:202011. április 20., 18:20
Nem hiábavaló a tejkontroll és a törzskönyvezés
Az állattenyésztők a leghivatottabbak arra, hogy irányítsák és eldöntsék az állatok nemesítését, milyen terméket szeretnének, és állományukat milyen irányba szeretnék feljavítani. Az állam ezt a munkát is átadta a tenyésztő szervezetek, egyesületek kezébe – kezdte a történetet a szakember. Elmondása szerint a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete 2007 őszén vette át a szaporító anyagnak, a mélyhűtött ondónak a forgalmazását, kiosztását és a munka követését.
A probléma ott kezdődött, mikor az állam a szaporító anyag beszerzésének támogatását teljes mértékben megvonta. A tejkontroll, akárcsak a szaporító anyagnak a használata, szintén állami kézben volt, egészen 2007 februárjáig. Akkor ezt is magánkézbe adta a szakminisztérium, Hargita és Kovászna megyére vonatkozóan a licitet a Covalact Rt. nyerte meg. „Ők azért pályáztak erre, mert állandó kapcsolatuk volt az állattenyésztőkkel, és úgy gondolták, hogy ebbe a munkába is be tudnának segíteni. Ez periodikus tejmérésből, adatgyűjtésből és annak feldolgozásából, illetve egy központi adatbázishoz történő továbbításából állt” – magyarázta Sólyom, aki jelenleg a szarvasmarhatartók egyesületének alkalmazásában van.
Mindent átpasszolt az állam
A Covalact engedélye 2010 februárjában lejárt, ugyanekkor az állami támogatás is megszűnt, így a tejmérés is leállt 2010 tavaszán – folytatta a mérnök. Saját fogalmazása szerint ekkor kissé pánikba esett az egyesület vezetősége, ám végül saját költségvetésből és a gazdák hozzájárulásával folytatni lehetett a tejkontrollt. „Sajnos, a gazdák egy része nem teljesítette a vállalt kötelezettségét, ez azt eredményezte, hogy december végén leállt ez az akció” – említette a szakember. Ennek ellenére volt, aki még önkéntesen is elvégezte a munkát, csak azért, hogy ne szakadjon meg a periodikus felmérés.
Miért fontos a tejkontroll?
„A tejkontroll azért fontos, mert az ennek segítségével vezetett törzskönyv tartalmazza egy állatnak a származását apai és anyai vonalon, ezeknek a termelési adatait” – jegyezte meg Sólyom Gizella. Hozzáfűzte, az elődök termelési adatai révén lehet egy becslést készíteni, hogy milyen termelőképességet örököl az állat. Ezáltal sokkal jobb áron lehet értékesíteni azt, mert ismerős, hogy milyen elődtől származik, milyen termeléseket valósítottak meg azok. A törzskönyv egy garancia arra, hogy az utódok is ugyanazt a genetikai alapot örökölték, és termelőképességük egy része szavatolva van. A tejtermelésben egyébként az öröklődés fontossága körülbelül harminc százalékra tehető. Hetven százalékban a tartási és a takarmányozási körülmények határozzák meg a termelés nagyságát.
Végre megjelent a kormányhatározat
Kissé keserű szájízzel zártuk a tavalyi esztendőt – jelentette ki az illetékes, hiszen amellett, hogy a gazdák egy része nem fizetett a tejkontrollra, a szakminisztérium által ígért, támogatásra vonatkozó új kormányhatározat sem jelent meg. A 207-es határozat végül egy hónappal ezelőtt látott napvilágot. Ez a tenyésztő egyesületek hatáskörébe utalja a méréseket. Az úgynevezett akkreditáció elnyerésének viszont feltételei vannak: az egyesületek szakszemélyzettel és megfelelő infrastruktúrával, illetve bizonyos anyagi alappal kell rendelkezzenek, ismerniük kell a törzskönyvezésre vonatkozó törvényeket, és legyen egy biztosítékuk, hogy a gazdák valóban igénylik és kifizetik ezt a műveletet.
Utóbbit egy olyan lista formájában kell letenni, amely a gazda nevét, illetve állatállományának adatait is tartalmazza. Az ebben megnevezett gazdával egyébként szerződést is kell kötni. „A dokumentációt már letettük” – adta tudtunkra az illetékes, hozzátéve, az aktacsomóból csak az igénylők listája hiányzik. Ennek összeállítása viszont fejtörést okoz, hiszen míg négy évvel ezelőtt ötezres állományra végezték a periodikus vizsgálatokat, tavaly ez a szám a felére csökkent. Márpedig, hogy ezt a szolgáltatást működtetni tudja az egyesület, legkevesebb kétezer állatra kell szerződést kötni.
„A gazdák hozzájárulása nélkül nem lesz anyagi lehetőségünk elindítani a tejkontrollt, ugyanis az állami támogatás utófinanszírozásos. Egy állatra évente 100 lej körüli összegről beszélünk, ennek harminc százalékát kellene befizesse a gazda az egyesületnek” – tájékoztatott az állattenyésztési mérnök, aki kihangsúlyozta, több mint valószínű, hogy magát a törzskönyvezést is átveszik az egyesületek.
Több mint ezer euró egy tehénre
Hogy mennyire fontos a tejkontroll, illetve a törzskönyv vezetése a szarvasmarháknál, egy szentegyházi gazda példája illusztrálja. Mint azt Sólyom Gizella elmondta, egy megyénkbeli vásárló 1500 eurót fizetett az említett gazda állományából származó üszőre, melynek elődjét Ausztriából hozták.
Noha még tart a nyomozás a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván februárban történt emberölés ügyében, az ügyészség nem adhat semmilyen információt erről. Így azt sem tudtuk meg, sikerült-e minden kétséget kizáróan azonosítani az áldozatot.
Nemrégiben Csinódra látogattunk, abba a faluba, ahol nem terem meg a burgonya, csak 2002 óta van villany, és ahová két éve vezet aszfaltozott út. Egy ottani gazdával beszélgetve kiderült, Uz Bence utódait nem hozzák lázba a megszorító intézkedések.
Péntek óta küzdenek az avartűzzel a tűzoltók a Gyergyóhollóhoz tartozó Hollósarka településen. Az utolsó tűzfészkek felszámolását szombat reggel folytatták.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
szóljon hozzá!