Szombaton Székelyföld számos településen temették a telet
Fotó: Pinti Attila
A mától húshagyókeddig tartó időszakot farsang farkának nevezik. Ekkorra időzítik szabadtéri felvonulásokkal körített téltemetési ceremóniák zömét, Cibere vajda és Konc király összecsapásait, amelyeket szinte falvanként eltérő változatban még ma is gyakorolnak Székelyföldön. Ezen szokásoknak könyvtárnyi irodalma van, nem is kíséreljük meg most felleltározni, inkább néhány olyan hagyományt idézünk fel, amelyek többnyire már csak az idősebbek emlékezetében élnek. Főleg azokat, amelyek a párválasztás folyamatát igyekeztek normális mederbe terelni.
2023. február 19., 09:032023. február 19., 09:03
A Hargita megyei Székelyvarságon régebb „farsang kesébbik vasárnapjának” nevezték a mai napot, arra utalván, hogy ez a vasárnap a legkésőbbi, azaz a legutolsó a farsang időszakában.
Amúgy a szomszédos falvakban élő ismerősök, komák, jó barátok, rokonok eszem-iszommal egybekötött látogatása általános szokás volt. „Kövércsütörtökön már hozzákezdtek a zsíros étel felszámolásához. Persze, nagyevéssel. Ekkor kezdődött az egy hétig tartó mulatság. Pénteken, szombaton, vasárnap táncoltak. Hétfőn a legények felöltöztek maszkurának, s házról házra járva koldultak káposztát, palacsintát, kürtőskalácsot és pénzt, hogy kedden bált rendezhessenek. Az összegyűlt élelmet végül valamelyik lányos háznál, közösen ették meg, s a pénzre pálinkát vettek, amit szintén együtt költöttek el. Húshagyatkor még egyszer, hosszú ideig utoljára jóllaktak levessel, töltött káposztával, disznóhússal, pánkóval és kürtőskaláccsal, másnap kihammazták a fazekakat, vagy a következő farsangig feltették a padlásra, s megkezdődött a böjt” – írta több mint fél évszázaddal ezelőtt Gazda Klára a Megyei Tükör hasábjain.
Siklódon és Gegesben a házasulandó legények ilyenkor vették el feleségül azt a lányt, akinek már mikuláskor szép, színes, festett csörgővel díszített guzsalyt készítettek ajándékba, így jelezvén szándékuk komolyságát. Ezt ajánlatos is volt megtenni, mert például
A magyar nyelvterület más részein, így például Göcsejben, ahol a kutatók zöme szerint korábban székelyek éltek, drasztikusabb megbélyegzésekre is vetemedtek: a legények a lányos házak szobaajtói elé nagy tuskókat raktak, hogy a leány, akinek először illik reggel felkelni, ne tudjon kijönni. Ezzel arra akarták figyelmeztetni, hogy nem ment még férjhez, hát húzza a tuskót. Rosszabb esetben disznóvályút húzattak, amelynek kötelét a leány derekára vetették, a legények pedig ostorral hajtották a „befogottat”.
A csutakhúzást a Közép–Nyárád menti falvakban is gyakorolták, de többnyire vénlegények vontatták kötéllel, miközben egy közülük, a „béres” hajtotta őket. Végigvonszolták az utcákon, és megálltak az idősebb leányok házánál, bekiáltva: „Húshagyó, húshagyó, engem itt hagyó!” Néhol bementek az udvarra is; ahol a kaput zárva találták, átmásztak a kerítésen, s mindent feldúltak.
Máshol „kikötötték a kevélyebb vénlányok házának ajtaját, utána dióverő karóval a háztetőt fedő zsindelyt jó erősen megverték, ablakuk alá pedig hamuval töltött cserépedényt, úgynevezett bakkfazekat dobtak. A hajadon szülei egy ilyen »macskazenés« megszégyenítő esemény után rendszerint mindent elkövettek, hogy a következő farsang végére férjhez adják a pártában maradt lányukat.” (Pozsony Ferenc: Háromszéki ünnepek)
Ipolyságon farsang végén a férjhez nem ment leányok és legények mindenféle tréfás jelenetek között hamut és pelyhet vetettek a földbe, a leányok azt bekapálták, így akarván jelképezni, hogy ez az esztendő az ő számukra terméketlen marad.
A megszégyenülést elkerülendő a lányok azonban nem bízták teljesen a véletlenre a dolgot, és már a farsang előtti héten – többnyire a keresztanyjuk révén – bokrétát küldtek a kiszemelt legénynek, amit aztán a legény farsangvasárnap a kalapjára tűzött, és úgy ment a bálba. Ha netán több lánytól kapott bokrétát, azzal a lánnyal táncolt először, akitől az elsőt kapta, ám a kalap elejére mégiscsak a neki legjobban tetsző lány bokrétája került.
– áll a nyolckötetes Magyar Néprajzban.
Gyöngyössy Orsolyának az ozsdolai népszokásokat taglaló monográfiájában olvastuk, hogy az eladó lányokat az édesanyák is elkísérték a farsangi bálba, akiket a fiatalok „porszívónak” neveztek, mert a fal mellett ülve figyelték, ki kéri fel, meddig táncoltatja a lányt. „Ha az édesanyának nem tetszett a leendő udvarló, magához szólította a leányt, és rövid úton kioktatta, hogy ne álljon szóba vele. Akinek már komoly udvarlója volt, az is el kellett kéresse a hajadont a szülőktől, de jó szokás szerint, a vigyázó anya, a fiatalok mögött ballagva ment a bálba, majd a teremben egy pádon ülve várta meg a mulatság végét, hogy hazakísérhesse őket.” No de nem mindenütt volt ez így: Kalotaszegen például az asszonyok közösen ettek-ittak, mulattak, a férfiakat nem engedték be maguk közé!
Régen Lukafalván is élt az a szokás, miszerint húshagyókedd reggelén a kisgyermek „papucsába” pánkót vagy cukrot tettek, este pedig tollal vagy hamuval hintették be a ház földjét. Nyárádselyén úgy tartották, a húshagyókeddi tésztás fakanalat ki kell fúrni, és el kell tenni a templomban; ha valaki azon keresztülnéz, meglátja, ki a boszorkány a faluban!
A végére egy időjárás-regulát hagytunk:
Zsuzsanna napja
Ma nem csak farsang vasárnapja, hanem egyben Zsuzsanna névünnepe is van, tehát várhatjuk a pacsirta megszólalását, ugyanis ez jelzi a tavasz közeledtét. Repüléséből régen az időjárásra következtettek: ha alacsonyan szállt, még hideg maradt az idő, ha magasan, jó időt reméltek. Vadasdon azt mondják: ha Zsuzsanna hullat, augusztus fullaszt, vagyis meleg, száraz kánikula lesz. Siklódon Zsuzsanna napján választották meg a pünkösdi királynézás királynéját azok közül a lányok közül, akik a Zsuzsanna-napot megelőző vasárnap a templomban voltak. Mivel Zsuzsanna a gyümölcsfák védőszentje, gyakran ábrázolják almával. A bibliai történet szerint a szép fiatalasszonyt fürdés közben rosszindulatú öregemberek meglesték, és bevádolták. Ez a történet ihlette meg a felvidéki bányászok körében elterjedt Zsuzsanna-játékok íróit is. A sokszor magukra maradt bányászfeleségek Zsuzsannát tekintik védőszentjüknek a rágalmak ellen. Számos vidéken a tárnák védőszentjét tisztelik személyében.
Tűz ütött ki a Dicsőszentmártonhoz tartozó Csüdőtelkén péntek este, a lángoló növényzet kioltásán jelenleg is dolgoznak – közölte a Maros megyei katasztrófavédelem.
Csak június 1-jétől jár bírság a számlák eFactura rendszerbe történő feltöltésének elmulasztása esetén – jelentette be pénteken a pénzügyminiszter.
A tavasz beköszöntével újra elindítják a nyári bobpályát Borszéken március utolsó előtti hétvégéjén. A látogatóknak szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között lesz lehetőségük újra bobszánkóba pattanni a Reménység Síközpontnál található pályán.
A Visit Maros Egyesület első alkalommal rendezi meg a Bazsarózsa-fesztivált a mezőzáhi Ugron-kastélynál április 23–29. között, a sztyeppei bazsarózsa virágzási időszakában – számolt be az Agerpres hírügynökség.
Háromszék majdhogynem legnagyobb beruházása veszi kezdetét Illyefalván, illetve a hozzá tartozó Aldobolyban és Sepsiszentkirályon. A 39 millió lej értékű szennyvízhálózat kiépítésére vonatkozó kivitelezési szerződést pénteken írták alá.
Az ügyészség a 15 éves tanuló előzetes letartóztatására tett javaslatot, a bíróság azonban ezt megalapozatlannak ítélte és elutasította.
Az elmúlt hetekben civil kezdeményezésként aláírásgyűjtés zajlott Gyergyószentmiklóson, amely során több mint 1500 személy kérte fel Nagy Zoltánt, a város korábbi polgármesterét, hogy pályázza meg a jelöltséget az RMDSZ előválasztásán.
Némileg szellősebb programmal, de számos újdonsággal várják az érdeklődőket idén a SepsiBook irodalmi fesztiválra és könyvvásárra május 23–26. között a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénába.
Hetven kisgyermek befogadására alkalmas bölcsődét építenek Farkaslaka községben, miután tavaly év végén a helyi önkormányzat erre irányuló pályázata bekerült az országos bölcsődeépítési programba. A munkálatok már zajlanak, időkapszulát is elhelyeztek.
Már csak a halál beálltát tudták megállapítani a mentőegységek annál az idős férfinál, akit egy székelykeresztúri patakból emeltek ki péntek délután.
szóljon hozzá!