Geréb László
Van-e krízis Székelyudvarhelyen?
2020. július 01., 12:052020. július 01., 12:05
A múlt heti tanácsülésen újból hozta a formáját Székelyudvarhely városvezetése. Akik az élő közvetítést követték, hallhatták, ahogy a város jegyzője próbálta összetartani a város első embereit: „Vegyék komolyan, mert kezd átmenni bohózatba”, vagy „Szégyellem, hogy egyesek viccet csinálnak a tanácsülésből”.
Udvarhelyiként a kérdést másképp teszi fel az ember: vajon csak a tanácsülésből csinálnak viccet, vagy az egész városból? Mert ha az utóbbi, akkor a mi bőrünkre is megy bohózat!
Igen, vannak, akiknek fontosabb a saját fontosságuk hangsúlyozása, fontosabb a „bohóckodás”, mint maga a város. Mert ha a város lenne a fontosabb, akkor nem bohóckodással lennének elfoglalva. Mert tennivaló lenne bőven.
Az elmúlt hetekben mi is hírt adtunk arról, hogy Székelyudvarhely két legnagyobb textilgyáránál komoly problémák vannak. Az évtizedekig jól kifizetődő bérvarrás ideje lejárt, a piac megváltozott.
Ehhez a helyzethez a város kétféleképpen viszonyulhat. Egyrészt mondhatja azt, hogy ez a piacgazdaság rendje, a piac majd megoldja. Azonban egy felelős városvezetés nem gondolkozhat így.
Jobb helyeken ilyen mértékű gazdasági eseményre krízistervet raknak össze. Krízistervet, amely tárgyalja, hogy nagyon rövid időn belül hogyan lehet kezelni a helyzetet. Hogy vannak-e eszközei a városnak a helyzet megmentésére, ha igen, melyek azok, hogyan vethetőek be.
Igen, legalább egy krízistervet, amely leírja, hogy ki, mikor és mit fog tenni az elkövetkezendő két hónapban, hogy ezt a nagymértékű gazdasági csapást megelőzni, vagy legalább a hatásait kezelni tudja a város.
A múlt heti tanácsülésen az látszott, hogy a városvezetés nem ezzel van elfoglalva! Most nem a város égető problémáit akarják megoldani, hanem a saját jövőbeni helyzetüket. Tehát inkább kampányolnak.
Nem mi mondjuk, ők mondják!
A kedves olvasóra bízzuk, hogy ítélje meg, hogy vajon van-e Székelyudvarhelyen közéleti krízis?
CsíkszékEzt olvasta?
Kozán István
Tudtuk, csak nem sejtettük
Mielőtt a fáradt politikusainkat elengednénk a nyári pihenőszabadságaikra, egy dolgot tisztázzunk: 2026 első fele pont arra volt jó, hogy ismét szembesüljünk a ténnyel. Azzal, hogy újra mi, kisemberek jártunk rosszul.
Kozán István
Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?
Szánalommal nézem a politikusainkat, ahogy az egyik jókedvre buzdít, a másik a szilveszteri bakijait mutogatja vihorászva, a harmadik a hóréteg vastagságára büszke. Egyiktől sem hallom azt mondani, hogy „emberek, bocsánatot kérek az adóemelésekért”.
Kozán István
„…amikor látják a sajtóban ezt az össze-vissza beszédet”
Borboly Csaba már a vizsgálat befejezése előtt megtalálta a hibást: a sajtót. Egy dolgot viszont elhallgat a politikus: a média mellett ő sem kérdőjelezte meg a csobotfalvi tragikus pásztorbalesettel kapcsolatos hivatalos rendőrségi információkat.
Kozán István
Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
Kozán István
Amíg nem késő
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Kozán István
Mars helyett inkább tényeket
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Kozán István
Ünneprontás
Minden kudarc egy esély is lehetne valami jobb kezdetére – valahogy így gondoltuk, miután végigszenvedtük a televízió képernyőjén keresztül a Sepsi OSK fociklub utolsó meccsét az első osztályban. Naivak voltunk.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
2 hozzászólás