
A tanórákon leadott leckék visszaadása helyett inkább a szövegértésen, szövegalkotáson, tehát a román nyelv ismeretén, használatán van a hangsúly. Archív
Fotó: Pál Árpád
Több lényeges változtatás is történt a román nyelv és irodalom tételmintákban az előző évek érettségi modelljeihez képest. A lapunk által megkérdezett csíkszeredai pedagógus szerint a változások hátrányosan érinthetik a magyar anyanyelvű érettségizőket. Továbbá újdonságnak számít, hogy már február 12-én elkezdődik a megmérettetés a román nyelvi készségek felmérésével, és február 22-én már maguk mögött tudhatják a szóbeliket a végzősök.
A tanügyminisztérium honlapján a napokban tették közzé a 2018-as érettségi vizsga, illetve a nyolcadik osztályt végző tanulók képességfelmérőinek a tételmodelljeit. Az érettségi és az országos felmérés előtt állók ezekből készülhetnek a nyári írásbeli vizsgákra. A mintákat a subiecte2018.edu.ro honlapról lehet letölteni.
Megtudtuk, a román nyelv és irodalom tételek esetében
Szatmáry Annamária, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium román nyelv és irodalom szakos pedagógusa érdeklődésünkre elmondta, a tételek sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a kommunikáció tekintetében, ami azt jelenti, hogy
– vázolta a pedagógus.
Az első szembetűnő változás már az egyes tétel szerkezetében nyomon érhető: míg előző években egy részből állt ez a feladat és 30 pontot lehetett összegyűjteni a helyes megoldásokért, addig most
Ez a tétel tartalmaz egy nem irodalmi román szöveget, amely alapján kérdésekre kell válaszolni, továbbá egy érvelő szöveget is írni kell a nem irodalmi szövegre vonatkozóan. Az általunk kérdezett román szakos oktató szerint
A második tétel esetében ezentúl is egy irodalmi szöveget kapnak a végzősök, amely alapján egy kérdésre kell válaszolni nagyobb terjedelemben, viszont erre csak 10 pontot, azaz egy jegyet lehet összegyűjteni.
Szatmáry Annamária elmondta, a tanügyi tárca idén januárban változtatott az érettségi vizsga módszertanán. Az akkori, új felépítésű tételeket a 2016/2017-es tanévben próbaérettségiző tizenegyedik osztályos tanulókon tesztelték. Az akkori terv szerint pedig az idei tanévben végzős tanulók is az akkor bevezetett tételmodellek szerint kellene, hogy érettségizzenek. Azonban a frissen kiadott tételminták eltérnek a januáriaktól.
– mutatott rá Szatmáry Annamária. A pedagógus szerint az új tételszerkezet nem igazságos a magyar anyanyelvű diákokkal szemben, hiszen legtöbbjük az iskolán kívül nem is találkozik közvetve a román nyelvel.
– összegzett Szatmáry.
Újdonságnak számít továbbá, hogy a 2018-as érettségi módszertanában, hogy már
A vizsganaptár szerint január 29-e és február 2-a között iratkozhatnak be a diákok a nyelvi és digitális készségek felmérésére, amely február 12-én és 13-án a román nyelvi készségek felmérésével kezdődik. Február 14-15-én anyanyelvből adnak számot tudásukról a tanulók, 16-án, 19-én és 20-án a digitális kompetenciát mérik fel. Február 21-22-én idegennyelvből bizonyítanak a maturandusok. Ezzel le is jár az érettségi első szakasza, legközelebb június 25-én a román nyelv és irodalom írásbelin bizonyíthatnak a diákok. A tizenkettedikesek számára május 25-én zárul a tanév.
A diákok az új vizsganaptár szerint is minősítéseket kapnak majd a szóbelin, akárcsak az elmúlt években, és idén sem lesz kizáró jellege a szóbeliknek. Ez azt jelenti, hogy
Az előrehozott szóbeliket egy konstancai diák-érdekképviselet kezdeményezésére vezette be a szaktárca. A tanulók arra panaszkodtak, hogy a vizsgázók idén óriási hőséget voltak kénytelenek kiállni a június-júliusi érettségin. A diák-érdekképviselet szerint a változtatás időt ad majd az érettségizőknek, hogy kizárólagosan az írásbeli vizsgákra koncentráljanak.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
szóljon hozzá!